A woman seeks to avenge her father's death using a local dancer, with long poisonous fingernails, to do her bidding.

A cinematic version of the Royal Winnipeg Ballet's adaptation of Bram Stoker's gothic novel Dracula. Filmed in a style reminiscent of silent Expressionist cinema of the early 20th century (complete with intertitles and monochrome photography), it uses dance to tell the story of a sinister but intriguing immigrant who preys upon young English women.

The hero, a janitor played by Chaplin, is fired from work for accidentally knocking his bucket of water out the window and onto his boss the chief banker (Tandy). Meanwhile, one of the junior managers (Dillon) is being threatened with exposure by his bookie for gambling debts unpaid. Thus the manager decides to steal from the company.

A négy történetből álló mulatságos szkeccsfilmben minden férfi megtalálhatja a kedvére való bombanőt. A magányosan autózó férfiakra vadászó, nimfomán Sabinát (Vittit igazán nem érheti az a vád, hogy bájaiból keveset fed fel) a jólszituált gyerekorvost egzotikus érzékiségével elcsábító cigánylányt, a szőke hideg szexbombát, akinek nem tud ellenállni a szomszéd férfi (igaz, annak felesége sem tétlenkedik a férj távollétében!), és az arisztokratikusan gyönyörű orvosfeleséget (Capucine erotikája az igazi ínyenceknek való!), aki egy pár korty ital után önkívületben húzza magára a tisztelettudó, de a "dolog" ízére egyre inkább rákapó sofőrt.

An irresponsible young millionaire changes his tune when he falls for the daughter of a downtown minister.

A mental hospital somewhere in Tuscany during the thirties. Far away from fascism, this closed world is rules over by Dr. Bonaccorsi, a passionate benevolent psychiatrist whose dream is to isolate the germ of madness. He is also a very active ladies'man and makes three women benefit from his sexual itch: Francesca the hospital manager's wife, Bianca, his devoted nurse and Carla, a nymphomaniac doctor's wife. His well-ordered universe starts being challenged with the coming of Anna, a trainee psychiatrist, who disapproves of his theory on the origin of madness. Worse, she resists his advances. As Bonaccorsi is more insecure than he looks, what will become of him?

Bob Crane has long maintained a psychic connection to his twin sister, Jessica, who works as a fashion model in Milan. When Bob senses that his sister might be injured or killed, he travels to Italy to look for her, only to discover that she's vanished without a trace. Enlisting the help of about-to-retire Commissioner Danesi, Bob soon finds himself embroiled in a web of mystery and terror, when a scissors wielding killer begins to strike and all clues lead back to Jessica...

Salma, a palesztin özvegyasszony házával szomszédos telekre költözik az izraeli védelmi miniszter. A rezidencia Salma citromligetével szemközt áll, épp a zöld határvonalon. Mivel a kert megnehezíti az épület biztosítását, a védelmi erők parancsba adják a fák kivágását. A nő egy fiatal ügyvéd segítségével elindul, hogy törvényesen megvédje igazát.

A criminal on the run hides in a circus and seeks to possess the daughter of the ringmaster at any cost.

The accidental unearthing of Satan’s earthly remains causes the children of a 17th-century English village to slowly convert into a coven of devil worshipers.

A francia Le Havre kikötőjébe vonattal visszatérő Jacques Lantier, a meggyötört vasutas véletlenül találkozik az impulzív állomásfőnökkel, Roubarddal és feleségével, Séverine-nel.

Szöveg nélküli. Az Utolsó ember a filmtörténet időtlen klasszikusa, amelyet 1958-ban a "brüsszeli 12"-be, minden idők legjobb filmjei közé is beválasztottak. Egy hotelportás története, akit öreg napjaira vécésnek fokoznak le, s akit a megaláztatás tönkretesz, hiszen pompás egyenruhájával élete értelmét is elvesztette. Murnau - és vele egyenrangú alkotótársai, Carl Mayer forgatókönyvíró, Karl Freund operatőr és nem utolsó sorban a főszerepet játszó, zseniális Emil Jannings - inzertek nélkül, a szöveg súlyától megszabadulva csak képekben, montázsokkal mesélik el a szívszorító történetet. A kamera szabadon mozog, követi a hős sorsát - az események főszereplőjévé válik. A hotel zsongó élete, az öreg portás részeg-jelenete, a pletykázó asszonyok montázsa, a szürke külváros és a csillogó hotel kontrasztja felejthetetlen képsorokban elevenedik meg.

Alice Sycamore (Jean Arthur) egy bohém, szabadszellemű család legfiatalabb tagja. Az egyik legnagyobb társaság ifjú elnökhelyettese, Tony Kirby (James Stewart) mellett dolgozik gyorsíróként és a fiatalok annak rendje s módja szerint egymásba szeretnek. A bimbózó románcot azonban komoly veszély fenyegeti: Tony ugyanis a mindenható iparmágnás, Anthony P. Kirby (Edward Arnold) egyetlen fia és szülei nem nézik jó szemmel a lány különc, habókos családját.

A filmtörténet legszebb filmkölteménye Jean Vigo tragikusan rövid életművének utolsó darabja. A történet főhőse Jean, az Atalanta nevű folyami tehervontató hajó kapitánya. Feleségül veszi Juliette-et, a romantikus ábrándokat kergető falusi leánykát. Az asszonyka unja a hajó egyhangú életét, miközben az elsuhanó ködös, titokzatos tájak egy rejtélyes, izgalmas új élet lehetőségét keltik benne. Amikor Párizsba érkeznek, enged egy bűvész csábításának, és elhagyja az uszályt. A nagyvárosban magányosan bolyong, és rájön, mennyire szereti a férjét. Jules apó, a hajó különc ezermestere felkutatja és visszahozza a szökevény álmodozót.

"'Olyan szép, mint egy esernyő és egy varrógép találkozása a boncoló asztalon' - Lautréamont e mondata valósággal jelige lett a szürrealisták számára, s ez Az andalúziai kutya kulcsa is." (Georges Sadoul)

A Párizsban élő Delphine szinte fürdik a sikerben, hiszen első regénye azonnal bestsellerré vált. Következő könyve viszont várat magára, hiszen az írónő hamar alkotói válságba került. Mindezt névtelen levelek is tetézik, amelyekben családját fenyegetik. Az egyik dedikáláson egy rejtélyes nő jelenlétére lesz figyelmes, aki gyönyörű, intelligens, és úgy tűnik, lehetetlen neki ellenállni. Elle teljes mértékben elcsavarja Delphine fejét, ezzel felborítva az asszony életét, aki számára minden kétségessé válik, ami mindaddig biztosnak tűnt...

A neves zeneszerző, John Russell egy balesetben elveszti feleségét és kislányát. Emlékei elől New Yorkból Seattle-be költözik, régi iskolájában kezd tanítani, és egy városszéli, kissé elhanyagolt házba költözik be, amelyet a helyi várostörténeti társaság egyik tagja, Claire Norman ajánl neki. Johnnak jót tesz a költözés, jól érzi magát távol a nyüzsgéstől, még a zeneszerzéshez is megjön az ihlete, és komponál is egy új, szentimentális dallamot. Hamarosan azonban rémálmok kezdik gyötörni a balesetről, amelyben elvesztette szeretteit, és különös hangokat hall a ház felső szintjéről, melyeket követve egy sötét padlásszobába vezető rejtekajtóra bukkan. A padláson egy gyerektolókocsit, egy gyerekágyat és egy kis zenedobozt talál, amely ugyanazt a szentimentális dallamot játssza, amelyet korábban ő a zongorán. Nyomozni kezd, és megtudja, hogy 1909-ben egy kislány élt ugyanebben a házban, és őt is ugyanúgy halálos baleset érte, mint a saját lányát...

Egy zsebtolvaj helyett a rendőrség a Csavargót veszi üldözőbe, aki bemenekül a cirkuszba. Az üldözési jelenet a közönség soraiban hatalmas tetszést arat, mindenki a "vicces embert" reklamálja. A cirkuszigazgatónak nem marad más választása, felfogadja a Csavargót a társulatába. A cirkusznak felmegy a szerencsecsillaga, de ettől még a Csavargónak és szerelmének, a kötéltáncosnőnek nem lesz jobb a sorsa. Legalábbis egy darabig. (Némafilm)

Ebben a szürreális romantikus thrillerben, amely Stanley Kubrick képi és hangi világát idézi meg, egy Kris nevű nőt tolvajok rabolnak el, és egy parazitát helyeznek el a bőre alatt, amely a hipnotikus transz állapotába képes eljuttatni. Amikor az emlékeitől megfosztva magához tér, az egész élete összeomlik, majd megismeri Jeffet, aki valami különös oknál fogva vonzódik hozzá. Együtt próbálják összerakni szétesett életüket, még akkor is, ha az univerzum minden jel szerint összefogott ellenük.

Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"