Goofy megmutatja, hogy mire ügyeljünk az úszásnál, és milyen veszélyeket rejt, ha nem figyelünk oda.

A kitten runs off to be a robber with a dog.

Egy repülőgépnek a rossz időjárás miatt vissza kell kanyarodnia, és kidobnak egy csomagot, amit Plútónak kell kézbesítenie. Útközben a kutya összetűzésbe keveredik egy nyúllal, aki csak melegedni szeretne nála.

Egy kisfiú fut végig Párizs utcáin egy piros léggömböt követve. Az emberek megpróbálják a levegőből lehozni a léggömböt, ám több tízezer léggömb összefog, hogy segítsen a kisfiúnak...

A film egy 1942-ben készült klasszikus remake-je ezúttal Nastassja Kinskivel a főszerepben. A párducemberek legendája a régi időkbe vezet vissza. Ekkor a férfiak feláldozták asszonyaikat a leopárdoknak, akik velük háltak... A gyönyörű Irena találkozik fivérével Paullal, akit négyéves kora óta nem látott. Irena felfedezi testvére szörnyű titkát, Paulnak fekete párducként embereket kell ölnie ahhoz, hogy ismét ember lehessen. Paul azt állítja csak egymást szerethetik és Irena is az ő fajtájából való. Irena szexuális ébredése nyomán felfedezi magában a titkot, ő is több mint szerető, de kevesebb mint ember. Azonban hajlandó lenne mindent feláldozni szerelméért, Oliverért. Megkezdődik a küzdelem.

Amikor a gyerekek a Disney rajzfilmeket követeleik, valószínűleg eszükbe sem jut, hogy valaha élt egy bácsi, akit Walt Disney-nek hívtak, és aki oly mértékben forradalmasította a rajzfilmgyártást, hogy tulajdonképpen azóta sem sikerült senkinek számottevő újításokat bevezetnie, hiszen amit egyáltalán ki lehetett találni, azt Walt Disney kitalálta. Ebben az 1940-es rajzfilmjében például lenyűgöző módon kombinálta a zenét és a rajzfilm lehetőségeit. Mivel a rajzasztal és a rajzeszközök semmiféle gúzsba kötő fizikai törvénynek nincsenek alárendelve, kizárólag a rajzoló fantáziája határozza meg a szereplők és a helyszínek formáját, képességeit - egyszóval az egész világot! Walt Disney a Fantázia készítésekor azt az utasítást adta munkatársainak: ne törődjenek semmivel, csak a zene szabjon irányt fantáziájuk szabad szárnyalásának! A film maradandó élmény gyermeknek, felnőttnek egyaránt.

Hollywood az 1940-es években. Roger nyúl szeretetre méltó, lógófülű, hadaró beszédű balfácán, a rajzfilmsztár Baby Herman partnere. A tapsifülesnek oltári nagy szíve van, mindenkit imád, de a kis piros leginkább a feleségéért, a szexi Jessicáért dobog. Az asszony hűtlenségével kapcsolatos pletyka rossz hatással van kétdimenziós barátunk színészi teljesítményére. A stúdió felbéreli Eddie Valiant magándetektívet, hogy szaglásszon körül az ügyben. Amikor meggyilkolják Marvin Acme-t, az egyik éjszakai klub tulajdonosát, Roger nyúl lesz a bűntény első számú gyanúsítottja.

Az emberi faj és a mesterséges intelligencia erői közötti háború közepette a tapasztalt ex-különleges ügynök, Joshua - aki a felesége eltűnése miatt is őrlődik - azt a feladatot kapja, hogy felkutassa és megölje az Alkotót, a fejlett mesterséges intelligencia megfoghatatlan építészét, aki kifejlesztett egy rejtélyes fegyvert, amely képes véget vetni a háborúnak – és magának az emberiségnek is.

Függőleges börtön szintenként egy cellával. Cellánként két ember. Egyetlen élelmiszer-platform és napi két perc ételosztásra szánt idő. A felsőbb szinteken élő rabok több ételt kapnak, mint az alattuk lévők, akiknek csak a maradék jut. Egyikük úgy dönt, kiharcolja, hogy mindenki jóllakjon. Egy végtelen rémálom a raboknak a "lyukban"...

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

A neve Tasker, Harry Tasker. Hat nyelven beszél, és mind egyszemélyes hadseregként, mind tangótáncosként roppant hatékony, miközben a nagyon-nagyon titkos Omega csoportnak dolgozik. Egy fegyverkereskedők rendezte estélyen először tökéletes, simulékony modorával elvegyül a vendégek között, átgázol néhány női szíven, megfejt egy-két számítógépes kódot, összetöri pár dobermann fejét, majd elegáns menekülése közben hadseregnyi biztonsági őrt hatástalanít.

Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai aki tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára megölte. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntő győzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Chihiro, a tízéves, önfejű kislány meg van győződve arról, hogy az egész világ körülötte forog - épp ezért képtelen belenyugodni abba, hogy szüleivel új városba költözik, és csalódottságát meg sem próbálja leplezni az utazás alatt. Amikor az erdőben eltévedve egy különös zsákutca végére érnek, a kis család rábukkan egy sötét alagútra, amelynek másik végén szellemváros fogadja őket. Az üres utcákon fejedelmi lakomától roskadoznak az asztalok: az éhes szülők mohón a finom ételekre vetik magukat, ám hamarosan disznóvá változnak, amikor a városban felbukkannak a valódi vacsoravendégek. Az eldugott mesevilág lakói ősi istenek és más csodalények, uralkodója pedig Yubaba, a gonosz boszorkány. Chihiro csak akkor mentheti meg szüleit, ha hasznossá teszi magát Szellemországban és munkát talál magának a banya hatalmas fürdőházában.

Miután megint felsül az új zseniális ötletével Larry, a nagy álmodozó, kénytelen karácsony előtt munkát keresni. A Természetrajzi Múzeumba szegődik éjjeliőrnek. Már az első éjszaka elképesztő élményben van része: rémülten látja, hogy a múzeumban elszabadul a pokol, amikor az őskori szörnyek, vadállatok és történelmi figurák egymás után életre kelnek. A zűrzavaros éjszakát csak az egykori elnök, Theodore Roosevelt segítségével sikerül túlélnie. Ám a lehetőség, hogy kirúgják az állásából, és csalódást okoz a kisfiának, megsokszorozza erejét. Larry harcot indít a múzeum megmentéséért.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Mindenki igazi társra vágyik. Olyanra, aki figyel, aki megért, aki segít, és aki szeret. Theodore nagyon lassan heveri ki a válását, egyedül él, és nem barátkozik könnyen. Napközben egy számítógépen dolgozik, esténként egy másik számítógépen játszik - és unalmában letölt egy új programot: egy intelligens operációs rendszert. És minden megváltozik. Az egzotikus hangú rendszer, vagyis Samantha felforgatja addig túl egyforma napait. Mindent tud, mindent ért, és egyre közelebb kerül Theodore-hoz. Olyan közel, hogy a férfi néha már úgy érzi: Samantha testestül-lelkestül az övé.

Amélie, a naiv fiatal lány Párizsban él, a Montmartre-on. Élete egyhangúan telik, egy környékbeli bisztróban felszolgálóként dolgozik, a szomszédokkal pedig olyan bensőséges kapcsolatot tart fenn, mintha egy kisvárosban élne. Ám egy nap váratlan fordulat történik: A lakásának egy titkos zugában kis dobozra talál, amely az előző lakó gyerekkori emléktárgyait tartalmazza. Elhatározza, hogy visszajuttatja a kis dobozt jogos tulajdonosának. Ettől kezdve élete gyökeresen megváltozik, rájön, hogy valami módon képes környezetét boldogabbá tenni. Szívesen boronál össze magányos embereket, amiből gyakran komoly bonyodalmak származnak. De jótéteményei közepette megismer egy különös fiatalembert és most már a környezetén a sor, hogy segítsenek rajta...

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.