Hatalmas esküvő készülődik a de Tartas és a Crépin-Jaujard család között, a szülők már mindent elrendeztek Didier és Evelyne kézfogójával kapcsolatban. Ám váratlanul megtalálják de Tartas feleségének a nagyapját, méghozzá jégbe fagyva. A papát magához veszi a család, s hogy ne okkozzanak neki megrázkódtatást, múlt századbéli stílusban rendezik be a házukat és a környezetét. Ám eljön az az idő, amikor is az "örökifjú" megtudja az igazat.

Coming 50 years after the release of Space Oddity, the 90-minute film explores the Bowie before Ziggy Stardust, following the period from 1966 when he changed his name from David Jones to Bowie. It includes footage from the BBC Archives including footage of a BBC audition in 1965 of David Bowie and the Lower Third, which included a performance of Chim-Chim-Cheree and Baby That's A Promise.

Bosquier iskolaigazgató a feleségével szigorú elvek szerint vezeti a gimnáziumot. A legnagyobb gondot saját gyermekük okozza, amikor megbukik az angol vizsgáján. Az iskolaigazgató elhatározza, hogy tanulásra kényszeríti fiát és nyelvtanfolyamra küldi Angliába. A kamasznak azonban esze ágában sincs szüleire hallgatni. Rábeszéli egyik barátját, hogy utazzon el helyette, ő meg egy szajnai kajaktúrára megy. A személycsere azonban hamar kiderül és az igazgató úr, elindul megkeresni a fiát.

Don Salluste, a spanyol király nagyhatalmú minisztere kíséretével Andalúziában jár, hogy behajtsa a hatalmas adót a szegény parasztoktól. Salluste kíséretében nem mindenki az uraság lelkes híve, inasa, Blaze sem nézi jó szemmel gazdája mohó kapzsiságát. A királynő pedig mindent megtesz, hogy megszabaduljon a minisztertől... Hamarosan eléri, hogy a király száműzze őt. Salluste, hogy visszaszerezze hatalmát, no meg, hogy méltóképp válaszolhasson az uralkodónőnek, ördögi tervet eszel ki.

Henri Roubier nem tiszteli a szabályokat, még azokat sem, amelyeket ő maga állít fel, pedig erre igen nagy szüksége lenne, hiszen olyan vállalkozás élén áll, amely neki is szép pénzt hoz a konyhára. Egy szép napon, amikor útközben felvesz az autójába két stoppost, baleset éri, s a kocsi belezuhan egy szakadékba. Ám szerencsére egy fa tetején köt ki - nagyon kényes egyensúlyi állapotban. A három véletlen összehozta útitárs megpróbál nyugton maradni mindaddig, amíg meg nem érkeznek a tűzoltók. A probléma csak az, hogy a balesetnek nem volt tanúja, nincs aki jelentse az esetet. Amikor végül mégis megérkezik a segítség, akkor sem megy minden simán. A helyzetet tovább rontja, hogy jelen van a mindenható televízió is.

Félicien Mezeray szegény sorból szorgos munkával és némi ügyeskedéssel jól menő műkereskedő lett, ám a nagy dobás még várat magára. Egy ideig, mert a bizonyos Legrain úr hátán található Modigliani által készített tetoválás felforgatja nemcsak a mindennapjait, de addigi életfelfogását és életmódját is. Mezeray cserében a műremekért a puritánnak tűnő Legrain úr vidéki házának teljes körű felújítását vállalja, ám Legrain-ről kiderül, hogy egy, a XI. századi nemesi családból származó várúr, a kis ház pedig egy románkori alapokon álló kastély. A munkákat szerencsére a két amerikai műkereskedő által képviselt Bostoni Múzeum állja.

Patricia felbéreli egy barátját, hogy játssza el a férje szerepét, így remélvén megszabadulni egy nem kívánt udvarlójától. Az ifjú álférj beköltözik a lány szüleinek házába, ahol nem várt neházségekkel kell szembenéznie - többek közt egy Puty-puty névre hallgató, beszélő kakassal.

Az ambiciózus Lütyő őrmester Saint Tropez-be helyezik át. Ahogy megérkezik új állomáshelyére, a bűn paradicsomában azonnal nekilát a rendcsinálásnak. Nudista strandolókkal vesz fel a "harcot", majd egy nagy értékű festmény rablói után nyomoz.

Pedro de Leone atya és barátja hittérítő misszionáriusokként dolgoznak a karibi szigetvilágban. A hittérítés mellett azonban különféle árukkal üzletelnek, hogy némi mellékesre is szert tegyenek. Nem csoda, hogy ebbéli tevékenységükkel kivívják a konkurencia haragját, amely nem csak békés eszközökkel kívánja megtörni üzleti gyarapodásukat. Így a két misszionáriusnak hamarosan sok pofont kell kiosztania...

A németek megszállták Franciaországot. Valamiből azonban meg kell élni - ez a jelszava a csóró és kisstílű Martinnak is, aki barátja, Jambier-vel, a hentes segítségével disznóhúst csempész keresztül-kasul Párizsban, hogy azután jó áron adjanak túl a finom falatokon. Miután barátját letartóztatják, kénytelen egy ismeretlen segítségét igénybe venni, hogy egy nagyobb szállítmányt célba jutasson. A párizsi éjszakában azonban kellemetlen meglepetés éri őket: a németek letartóztatják őket. Martin új társáról, Grandgilról kiderül, hogy híres festő.

Antoine Brisebard sikeres vígjátékíró. Egy titokzatos férfi felesége múltjával zsarolja. A báránylelkű író a zsaroló végleges eltűntetésére adja a fejét. A terv végrehajtásának estéjén meg is jelenik a házban egy titokzatos és ismeretlen alak, akit Antoine-nak nagy nehezen sikerül hidegre tennie. Másnap Ducros felügyelő keresi fel azzal a hírrel, hogy holtan találtak a saját lakásán egy férfit, aki a nála található listán szereplő hírességeket zsarolta. A listán szerepel Antoine Brisebard neve is.

André, a hajógyár fejlesztőmérnöke megnyeri a vitorlásversenyt, a nagy regattát, saját építésű hajójával. Főnöke azonban erre az örömhírre - hirtelen haragjában - kirúgja. Ám a gyár, a zseniális mérnök nélkül, aki többek között a gyalogló csónakot is feltalálta, nem funkcionál. Ezért a főnök mindent megtesz a mérnök visszaszerzésére. Ennek érdekében igénybe vesz egy törött lábat, néhány elgázolt szárnyast, egy traktort, sőt még a tengerészetet is és indulhat a hatalmas kalamajka.

Josépha, a friss nyugdíjas Lütyő őrmester felesége igyekszik kellemessé és elviselhetővé tenni férje számára a kényszerű pihenést, túlzott lelkesedése azonban még inkább elkeseríti a csendőrségre mindenáron visszavágyó Lütyőt. Ám hamarosan látogatóba érkeznek régi csendőrbajtársai élükön Gabaj főtörzzsel, s ripsz-ropsz elhatározzák, hogy felkeresik hajdani, "amnéziában" szenvedő társukat. Kalandos útjuk során újra csendőr uniformist öltenek, s megmutatják Saint-Tropez-nak és "újonc" kollégáiknak, hogy kell egy óriási kalamajkából ép bőrrel, no meg egyenruhával kimászni.

Christian Martin megkéri főnöke lányának kezét, és az alkalmat megragadva fizetésemelést is kér. Arcátlansága itt még nem ér véget: ha már itt van, egyben azt is közli, hogy eddigi szolgálata alatt csinos kis összeget lopott össze. Csak jóval később derül ki, hogy Christian nem a megfelelő lány kezét kérte meg, s hamarosan nagy kavarodás támad. Ezt tetézi, hogy a szórakozott szobalány összekever három bőröndöt, amelyekben ékszerek, bankjegyek és női fehérneműk vannak. Előbb utóbb persze minden tisztázódik, a kérdés csak az, melyik lány lesz Christian felesége.

Aki csak ránéz, tudja, hogy Septime úr örök vesztes. Most sem alaptalanul izgul étterme jó hírneve miatt, hiszen egy latin-amerikai államfő tűnt el vacsora közben titokzatos körülmények között. A nyomozásban az államfő titkárnőjétől a rendőrségen át az ország ellenzékéig mindenki részt vesz. Ennek persze megint Septime úr látja kárát, hiszen a nagy kavalkádot követően az étterem romokban hever. Pedig az igazi haddelhadd még csak ezután kezdődik.

Két évvel azután, hogy egyedül jutott ki az ellenséges Val Verde szigetről, Jack Mimoun kalandsztár lett. Az élményeit bemutató könyv bestseller, televíziós műsora pedig hatalmas siker. Megkeresi őt a titokzatos Aurélie Diaz, aki visszaviszi Jacket Val Verdébe, hogy kiképezze, és meg keresse La Buse kalóz legendás kardját. Bruno Quézac, Jack ambiciózus, de vakmerő menedzsere és Jean-Marc Bastos, a kiszámíthatatlan zsoldos kíséretében kalandozóink hihetetlen kincsvadászatra indulnak az ezer veszélyek szigetének dzsungelében.

A film egy James Patterson-regény filmes adaptációja. Főhőse, a családi problémákkal küzdő kiskamasz, Rafe Khatchadorian úgy próbálja meg felhívni magára a figyelmet, hogy új tanintézményének iskolai szabályzatának összes pontját megszegje. Legtöbben a tetteit kamaszos csínynek tekintik, valójában ezt inkább segélykiáltásnak kellene venni…

Odile Deray az éppen most a mozikba kerülő, ámde közepesen gyenge vígjáték sajtófőnöke. Szegénynek éppen ezért nincs is könnyű dolga, mert a film annyira bugyuta, hogy egyetlen egy újságíró sem szeretne róla írni. Ám ekkor valami rendkívüli történik! Meggyilkolják a mozigépkezelőt, és éppen eme jeles darab bemutatója közben. Ez persze hatalmas sajtóvisszhangot vált ki, így Odile-nak a további reklámra már nincs is gondja. Csak egy baj van, a cikkek szaporodásával a gyilkosságok sora is növekszik.

A lelkileg labilis, özvegy Diane egyedül neveli kamaszfiát, a hiperaktív Steve-et, aki gyakori dühkitöréseivel nehezíti meg anyja életét. Új városba kell költözniük, ahol Diane a szomszéd magántanárnőtől, a különc Kylától kér segítséget. Kyla hamar a család részévé válik, és úgy tűnik, minden gondjukra tudja a megoldást...

1971 júniusában hatalmas botrány rázza meg az Amerikai Egyesült Államokat: a The New York Times részleteket közöl egy szigorúan titkos jelentésből, amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy az USA kormánya félrevezette a közvéleményt a vietnámi háborúval kapcsolatban. Miután a kormány leállíttatja az anyagok közzétételét és bíróság elé idézi a napilapot, az iratokat kiszivárogtató katonai elemző, Daniel Ellsberg a The Washington Posthoz fordul. A női laptulajdonosként még kuriózumnak számító, és az elismertségéért küzdő Katherine Graham úgy dönt, hogy vállalja a kockázatot, és kiáll a sajtószabadság mellett. A bátor asszony és az elhivatott főszerkesztő, Ben Bradlee egészen a Legfelsőbb Bíróságig elmennek, hogy a háború értelmetlenségét leleplező „Pentagon-iratok” nyilvánosságra kerülhessenek…