Chuck Noland (Tom Hanks) karrierje csúcsán álló topmenedzsert az ünnepek előtti utolsó szolgálati útján szörnyű baleset éri. Senki sem éli túl a viharba keveredett gép lezuhanását, csak ő marad életben, valahol Malajzia felé a szétszórt szigetek világában. Barátnője, Kelly (Helen Hunt) hiába várja vissza, a hatóságok szerint nem élte túl senki a szerencsétlenséget. Chuck minden érzékét latba veti a trópusi szigeten az életben maradásért. Lassan feltalálja magát és önellátóvá válik. Nem hagyja magán eluralkodni a kezdeti kétségbeesést, tovább reménykedik. Négy évig tart ősemberi kalandja. Tutajt tud magának építeni és felhúzza rá a véletlenül partra sodort vitorladarabot. Az óceánon hánykolódva találnak rá. A visszatérés sokkoló hatású. Az otthoni civilizáció már rég kivetette magából.

Frank W. Abagnale dolgozott orvosként, ügyvédként és egy nagy légitársaság másodpilótájaként - és mindezt a huszonegyedik születésnapja előtt. A szélhámosság nagymestere emellett briliáns csekkhamisító is volt, szakértelme több millió dollárt hozott neki a konyhára. Carl Hanratty FBI ügynök legfontosabb küldetésének tartotta, hogy elkapja Franket és a törvény színe elé vigye, de Frank mindig egy lépéssel előtte járt és a hajsza folytatására kényszerítette.

Egy professzor is lehet betörő. Dorr professzor (Tom Hanks) egyébként sem úgy szerezte a tudományos fokozatait, ahogy mások. Mindent meg tud szerezni, de ritkán jár a törvényesség útján. Most éppen az évszázad bűntényére készül, és a nagy akcióhoz a legjobb szakembereket szerződteti. Az akció főhadiszállása pedig egy mit sem sejtő, templomba járó fekete asszonyság, Marva Munson (Irma P. Hall) lakása, egy tenyeres-talpas házinénié, aki hamar kimutatja a foga fehérjét. A lebukás garantált, ha csak a házisárkányt nem éri véletlen baleset.

A neves amerikai tudós, Robert Langdon éppen Párizsban tartózkodik, amikor az éjszaka közepén telefonon keresik. A Louvre egyik jól őrzött termében holtan találták a múzeum egyik kurátorát, és a rendőrség abban bízik, Langdon segíthet megfejteni a rejtélyt: az áldozat mellett ugyanis érthetetlennek tűnő jeleket találtak. A tudós akarata ellenére viharsebesen keveredik bele az eseményekbe: szakértőből hamarosan gyanúsított lesz, és kénytelen együtt menekülni a kurátor kiismerhetetlen unokájával. Nemsokára rájönnek, hogy két titkos egyházi társaság, a Sion testvérei és az Opus Dei harcába keveredtek bele: a harc talán több száz éve tart, tétje pedig az a titok, melynek megfejtése talán a Párizson, Londonon, kalandokon, titkokon, gyilkosságokon keresztülvezető hosszú út végén várja őket.

Főhősünk még csak tíz éves, de már majdnem biztos benne, hogy a Mikulás nem létezik és a karácsony csak a szülők trükkje, amikor az éjszaka közepén, hatalmas robajjal csillogó fekete vonat áll meg közvetlenül a házuk előtt. A kalauz azt mondja, egyenest érte jöttek. Miután hitetlen hősünk habozva felszáll, a Polar Expressz pöfögve megindul: apró, pizsamás utasaival az Északi-sarkra, hogy részesei lehessenek annak az ünnepi pillanatnak, amikor a Mikulás a manók jelenlétében átadja az általa választott gyermeknek az első karácsonyi ajándékot.

Michael Sullivan (Tom Hanks) tisztességes polgár és jó családapa, de fia egy nap rájön, hogy napközben bérgyilkosként dolgozik. Hamarosan Rooney (Paul Newman) is rájön, hogy a fiú szemtanúja volt egy gyilkosságnak. Bérgyilkosok indulnak apa és fia után, ők azonban nem adják meg magukat könnyen. Segítségül hívják Al Capone egyik emberét, de minden és mindenki ellenük fordul. És a nyomukba ered Maguire (Jude Law), a veszedelmes gyilkos.

Tintin, az ifjú riporter, jellegzetes frizurájával, foxterrierje és néhány hű barátja társaságában -élükön a mogorva Haddock kapitánnyal- mindig új kalandba veti bele magát. A világjáró kalandor ismét szimatot fog: ezúttal Haddock kapitány egyik őse, Sir Francis Haddock elsüllyedt hajójával kapcsolatban fedez fel valamit, amit sokan régóta keresnek. És most nemcsak a hír értékes: az Unikornis nevű kalózhajó szállítmánya ugyanis csupa arany és drágakő volt. Tengeren és sivatagon át, vízen és levegőben vezető útja során nemcsak Haddock, hanem egy börtönből szökött rab és a két detektív, Thomson és Thompson -az egyiknek felfelé pödört a bajsza, a másiknak lefelé konyul- is az expedíció segítségére van.

Az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek 1970. április 11-én. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: "Houston, baj van." A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás.

Peter Banning neves ügyvéd. Számos jogi problémát sikeresen oldott meg vállalatának. Ám a feszített munkatempó mellett alig marad ideje a feleségére Moira-ra és két szép gyermekére Jack-re és Maggie-re. Az ígéretek csak ígéretek maradnak, és sohasem teljesülnek. Még Wendy mama köszöntésére is alig tud elutazni velük Londonba. Ez nem maradhat büntetlenül, így az éj leple alatt felbukkan a mesék világából Hook kapitány, és elrabolja a gyerekeket. Csak Pán Péter mentheti meg őket, aki hisz a tündérekben, tud kukorékolni, repülni egy szép gondolat szárnyán, és képes még a csodákra. Régi elfeledett barátja, a kis tündér Giling-Galang mutatja neki az utat Sehol szigetre, hogy megküzdjön Hook kapitánnyal és ismét győzelemre vezesse az elveszett gyerekek seregét a kalózok ellen.

Senki sem hitte volna a 21. század első éveiben, hogy világunkat oly lények tartják szemmel, melyek intelligenciája meghaladja a miénket - hogy miközben az embereket lekötik mindennapos gondjaik, ők megfigyelnek és tanulmányoznak bennünket, ahogy a tudós vizsgálja mikroszkópján át a lényeket, melyek egy vízcseppben hemzsegnek és sokasodnak. Az ember határtalan önelégültséggel szelte keresztül-kasul a földgolyót, biztos tudatában annak, hogy ez a világ az ő birodalma. Mégis, az űr végtelen mélyén át hatalmas, hideg, rideg lények kémlelték irigy szemmel bolygónkat, és tervüket lassan és biztosan szőtték ellenünk.

Truman Burbank nem is sejti, hogy békés szülővárosa egy óriási stúdió, melyet egy jó fantáziájú producer-rendező ötlött ki és vezet. Truman a műsor főszereplője - de nem tud róla. Élete egy véget nem érő TV show, melyben az ott élő és dolgozó emberek hollywoodi színészek és még a szüntelenül csacsogó felesége is szerződtetett színjátszó. Ám Truman idővel egyre többet tud meg.

A XXI. század közepére az emberiség életét az új típusú, saját létükről is tudó komputerek teszik tökéletessé. Ezek a gépek segítenek átvészelni a természeti katasztrófákat: a sarki jégpáncélok megolvadását és a kontinensek parti területeinek víz alá kerülését is. A komputerek robotokat működtetnek, és ezek egyike, egy android a gépek evolúciójának új lépcsőfokára ér: alkotói érzésekkel ruházzák fel. A film az ő érzelmeinek fejlődéséről, és a körülötte élők reakcióiról szól, arról, hogy lehet-e a komputer-ember több, mint gép.

Eisenheim, az ünnepelt mágus nem csak egész Bécset kápráztatja el mutatványaival, hanem az ambiciózus Leopold herceget, Ferenc József fiát is. Ám amikor Leopold menyasszonya, Sophie megpillantja gyerekkori szerelmét, Eisenheimet, és újra fellobban iránta a tűz, a herceg érdeklődése megszállottsággá válik. Uhl, a város főfelügyelője hirtelen egy sokkoló bűncselekmény kellős közepén találja magát, és miközben Leopold megbízásából egyre közelebbről figyeli a mágust, Eisenheim élete legnagyobb és legmesteribb trükkjét készül végrehajtani.

A jövő békésebb lesz. Legalább is Amerikában, ahol egy különleges rendőri egység három telepatikus képességekkel rendelkező lény segítségével minden gyilkosságot még elkövetése előtt leleplez. A rendőrök a médiumok segítségével a jövőbe látnak, előre gyűjtik össze a bizonyítékokat, tárják őket a bíróság elé, és a helyszínen, még az elkövetés előtt tartóztatják le a bűnöst.A rendszer tökéletes. Ám egyszer a cég parancsnoka, John Anderton mégis kételkedni kezd. Nem csoda: a jelentés szerint ugyanis ő maga fog 36 órán belül gyilkosságot elkövetni. Áldozatát nem ismeri, nem tudja, hol és miért gyilkolná meg az idegent. Társai természetesen a nyomába erednek, hogy megakadályozzák a gyilkosságot. Ő pedig menekül, hogy még időben kideríthesse, tévedtek-e a jósok, vagy igazuk van, és ő rendőrből valóban bűnözővé válik-e nemsokára.

Kathleen Kelly a világ talán legszebb gyermekkönyvboltjának a tulajdonosa. Egy nap azonban az utca túloldalán Joe Fox megnyitja könyváruházát, ami korántsem olyan meghitt, viszont sokkal nagyobb, mint Kathleené. A két magányos üzletvezető és harcias ellenfél éjszakánként NY152 és Shopgirl álnév alatt ismerkedik és hamarosan egymásra is találnak a hálón. Álnéven egymásnak tanácsokat adnak és még egymásba is szeretnek. De eljön a nap, amikor fény derül kilétükre.

A pillangó-effektus elmélet szerint, ha egy pillangó megrebbenti a szárnyát Pekingben, az akár tornádót is gerjeszthet Amerikában. Világunkban minden mindennel összefügg, minden cselekedetünk alapjában változtathatja meg a jövőt. Még elképzelni is rémes, hogy mi lenne, ha valaki képes lenne a múltunkat megváltoztatni - ez kiszámíthatatlan következménnyel járna jelenünkre nézve. Evan Treborn gyerekkorában számtalanszor elvesztette az öntudatát, élete egyes szakaszai sötét foltok csupán az emlékezetében. Amikor tudatánál volt, naplót vezetett és most, hogy felnőttként megpróbál visszaemlékezni a múltra, a naplója segít neki ebben. Miközben Evan lassan feltérképezi saját múltját, rájön, hogy egy különös adottság birtokában van: képes az időutazásra! Így visszatér a múltba, hogy helyrehozzon néhány baklövést, amelyek zsákutcába juttatták szeretett barátait.

1971 júniusában hatalmas botrány rázza meg az Amerikai Egyesült Államokat: a The New York Times részleteket közöl egy szigorúan titkos jelentésből, amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy az USA kormánya félrevezette a közvéleményt a vietnámi háborúval kapcsolatban. Miután a kormány leállíttatja az anyagok közzétételét és bíróság elé idézi a napilapot, az iratokat kiszivárogtató katonai elemző, Daniel Ellsberg a The Washington Posthoz fordul. A női laptulajdonosként még kuriózumnak számító, és az elismertségéért küzdő Katherine Graham úgy dönt, hogy vállalja a kockázatot, és kiáll a sajtószabadság mellett. A bátor asszony és az elhivatott főszerkesztő, Ben Bradlee egészen a Legfelsőbb Bíróságig elmennek, hogy a háború értelmetlenségét leleplező „Pentagon-iratok” nyilvánosságra kerülhessenek…

A professzorok sem élnek mind nyugodt életet. Robert Langdon ugyan könyvek között érzi a legjobban magát, különleges tudományára azonban az egyetemeken kívül is szükség van. Régi kódexek tanulmányozása közben merül fel benne a gyanú, hogy új életre kelt egy középkori, titkos testvériség. Az illuminátusok a történelem leghatalmasabb földalatti szervezete volt - aki viszont kapcsolatba kerül vele, esetleg a titkait próbálja kifürkészni, az életével játszik. De Langdon kutakodásai során egy másik, talán még hatalmasabb ellenséggel is kénytelen szembe nézni: a társaság ősi ellenségével, a katolikus egyházzal. Az illuminátusok pokolgépe már élesítve van, ezért a professzor kénytelen Rómába repülni, hogy megkeresse. Egy rejtélyes olasz nő és több száz éves szimbólumok segítségével száguld a bomba nyomában.

Mire vágyik egy apa? Természetesen arra, hogy a lánya menjen férjhez valami rendes, megbízható férfihoz. Mire vágyik egy görög apa? Természetesen arra, hogy a lánya menjen hozzá egy görög férfihoz, aki lehetőleg még rendes is. Toula (Nia Vardalos) 30 éves, szülei chicagói éttermében, a Táncoló Zorbában dolgozik, elhanyagolja magát, és családja legnagyobb rémületére semmi jelét nem mutatja, hogy kedve volna végre megházasodni és gyerekeket szülni. Az apja már bármilyen vővel kiegyezne. Pontosabban: majdnem bármilyennel. De Toula, az örök lázadó egyszer csak megszabadul a szemüvegétől, egyre szexibben öltözik, senkinek nem árulja el, mivel tölti az estéit, és végül bemutatja álmai férfiát, Iant, aki szőke, nem görög, és még vegetáriánus is. Elszabadul a pokol! De nincs mese: az apának el kell viselnie Iant, Iannek el kell viselnie új családját, és Toulának el kell viselnie, hogy szerettei képtelenek elviselni egymást.

Chesley "Sully" Sullenberger kapitány 2009. január 15-én New York fölött, egy madarakkal való ütközés után a Hudson folyóra tett le csodával határos módon egy utasszállító gépet, megmentve ezzel 155 ember életét. Az eset médiaszenzáció lett, ám a repülésügyi vizsgálat több szakmai hibára is rámutatott, ami miatt Sully kapitány végül nyugdíjba vonult.