Egy öngyilkos korrupt köztisztviselő búcsúlevelében leleplezi Laganát, a köztiszteletben álló gengsztert, aki az egész kisvárost a markában tartja. A megözvegyült feleség ezzel a rendőrség elől eltitkolt levéllel biztosítja be magát Laganánál, de egy fiatal nyomozó, Dave Bannion gyanút fog, s nem áll le a vizsgálódással, hiába figyelmeztetik egyre drasztikusabban Lagana emberei, főleg a brutális Vince Stone. Végül már a személyes bosszú motiválja, s elkeseredett magányos harcában váratlan helyről kap segítséget a nagy leszámoláshoz.

Kei Kurono-t (Kazunari Ninomiya) és Masaru Kato-t (Kenichi Matsuyama) újrabeidézi a rejtélyes fekete gomb ,GANTZ. Folytatjak a harcot a földönkívüli lények ellen és ahogy tovább küzdenek, egyre erősebbe válnak

Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.

Stan and Ollie try to deliver the deed to a valuable gold mine to the daughter of a dead prospector. Unfortunately, the daughter's evil guardian is determined to have the gold mine for himself and his saloon-singer wife.

Amikor a polgárháború véget ér, a súlyosan sérült és részleges amnéziában szenvedő Montgomery Brown (alias Ringo) elhatározza, hogy visszatér szülővárosába, a családjához. Otthon nem várt meglepetés éri: kiderül, hogy a környéket egy mexikói banda tartja rettegésben, melynek élén a kegyetlen Fuentes fivérek állnak. A bűnözők elveszik Ringo földjét, a feleségét és a lányát pedig túszként tartják fogva. A férfi bosszút forral: mexikóinak öltözve várja a megfelelő pillanatot a támadásra. A város többi kétségbeesett lakója is csatlakozik hozzá. Vajon sikerül legyőzniük a túlerőben lévő banditákat?

A XVII. században egy gazdátlan szamuráj elvetődik egy településre, amelynek lakóit állandó rettegésben tartja a selyemkereskedő és a szakékereskedő zsoldosainak háborúsága. Sanjuro, aki hol az egyik, hol a másik fél mellé áll, valójában igyekszik kívül maradni a harcon. Mivel ez nem sikerülhet, kénytelen ravaszul mindkét tábor ellen harcba szállva biztosítani a lakóknak a békét.

James Stewart karrierjének talán legjobb alakítását nyújtja ebben a könnyed, szórakoztató filmben, amely egy Pulitzer-díjas darab alapján készült. Stewart játssza Elwood P. Dowdot, a jól szituált urat, akinek van egy elválaszthatatlan jó barátja, akit csak ő láthat: Harvey, a két méter magas nyúl. Elwood húga, Veta Louise úgy érzi, hogy a férfi Harvey-mániája miatt képtelen férjhez adni a lányát, ezért úgy dönt, hogy beadja őt az elmegyógyintézetbe. Igen ám, de egy fergeteges kavarodás következtében végül Veta Louise kerül be az intézetbe, és most Elwoodra, no meg a répa-rágcsáló „képzeletbeli” barátra vár a feladat, hogy kijuttassa őt onnan, és mindent elsimítson a családi perpatvarban. Eme népszerű klasszikusban nyújtott alakításáért Josephine Hull Oscar-díjat nyert a legjobb női epizódszereplő kategóriájában.

Don Camillo most püspök, Peppone pedig szenátor. A harc köztük ugyanolyan éles, mint mikor falusi pap és jegyző voltak. Don Camillo megtudja, hogy Peppone a régi templom helyére közösségi házat építtetne, ez újraéleszti a régi viszályt.

Angélique hajóját kalózok támadják meg, és a csinos, fiatal nőt eladják Myko- mos király háremébe. Peyrac gróf kalandos vállalkozásba fog, hogy kiszabadítsa feleségét.

Cléo, a fiatal énekesnő számára egy orvosi vizsgálat során kiderül, lehetséges, hogy rákos, és mintegy két óra múlva kapja kézhez a sorsát eldöntő leleteket. Kikapcsolódást a munkájában, vígasztalást egy jósnőnél keres, barátnőjében pedig csalódnia kell. Az utcán bolyongva véletlenül megismerkedik egy katonával is, akinek a jövője és élete az övéhez hasonlóan teljesen bizonytalan. A leletek végül nem egyértelműek, de Cléo a várakozás nehéz óráiban teljesen megváltozik, és mostantól kezdve több optimizmussal szemléli környezetét, mint korábban.

An alien creature invades New York's punk subculture in its search for an opiate released by the brain during an orgasm.

Don Camillo, kisváros papja folytatja csatáját Peppone, a kommunista polgármester ellen. Kettőjük harca akkor éleződik ki igazán, amikor elérkeznek a választások.

A recently widowed, now single father struggles to raise his sixth-grade son with autism. The pressure of his job and coping with the loss of his wife proves to push him nearly to the breaking point.

Egy férfi szeret egy asszonyt. Mást vett feleségül, de mindig is őt szerette. Egy napon megszöknek együtt, ki tudja, merre, valahova messzire. Különös lelki azonosság köti őket össze. Gátlástalanok, s félredobva minden társadalmi normát, lopnak, ölnek, hajszolják a gyönyört. A férfi egyszer rájön, hogy a nő megcsalja, és ebben a helyzetben is a maga módján reagál: erőszakkal...

Following on from the Royal Tramp I, after discovering that the Empress is actually Lone-er, a member of the St Dragon Sect, and that she imprisoned the real empress. Lone-er is bent on eliminating the person who disclosed her true identity, Wilson Bond. But more complications ensues when Lone-er is assigned to protect the Prince, whose servant is none other than Wilson Bond.

Davy Gordon profi-boxolásból él, amikor egy vereség után átpillant a szomszéd ház ablakába, látja, hogy egy fiatal szőke nővel erőszakoskodnak. A tetőn át átrohan hozzá s megmenti Glóriát, a helyi klub táncosnőjét, akit főnöke Rapallo tart szinte fogságban. Amikor Davy és Glória megszeretik egymást Rapallo bérgyilkosokat küld Davy ellen, akik azonban tévedésből Davy menedzserét ölik meg...

A trilógia második filmjében Bergman még mélyebbre ás az emberi lélek feltárásában. A Tükör által homályosan szeretet-Isten problémájának helyébe itt a szerelem-szeretet-Isten komplexus lép. Főhőse a közép-svédországi Dalarna tartomány egyik kis falujának papja, a már nem egészen fiatal Tomas Ericsson lelkész. Vajon milyen papnak bizonyul, hogy adhat híveinek lelki vigaszt az, aki hosszas tépelődés során megértette rég: Isten nem segít, Isten nevében hiába a szó, csak mi emberek és Isten rossz papja lettünk egyre reménytelenebbek.

Ez a pompázatos kosztümös film, amelyhez Viscontinak különösen jó érzéke van, nagy nosztalgiával idézi fel a Risorgimento lázas éveit Velencében, amikor még nagyon tudtak szeretni az emberek - feltételek nélkül, a sérelmek elviselésével, önmaguk feláldozásával. Az érzelmek szépséget teremtő erejét a film két összetevője jeleníti meg: a romantikus történet és Alida Valli érzelmileg túlfűtött, de teljes mértékben hiteles játéka. Amikor A trubadúr előadása tüntetésbe torkollik a Habsburg-uralom ellen, a demonstrációt vezető Ussoni márki összetűz egy Franz nevű fiatal osztrák tiszttel. Livia grófnő, Ussoni unokanővére, meg akarja akadályozni a párbajt. Franz, akinek eszébe sincs kiállni a márkival, hanem elfogatja és száműzeti őt, ráerőszakolja a társaságát Liviára, aki hamarosan kénytelen szembenézni azzal, hogy beleszeretett az osztrák tisztbe. Franz persze méltatlannak bizonyul Livia odaadó szerelmére, s e csalódásra a bosszú sem hoz enyhülést.

Az iróniával átszőtt történet az amerikai pénzarisztokrácia birodalmába kalauzolja el a nézőket. A felső tízezer köreihez tartozó család elkényeztetett lánya a napilapok és a bulvársajtó állandó botrányhősnője. Viharos válása után most újabb esküvőre készülődik, csakhogy az ex-férj felbukkanása alaposan feldúlja a tervezett menetrendet.

Walt Koontz Robert De Niro előítéletekkel teli agglegény. Szerencsétlen agyvérzést szenved és nem képes jó ideig beszédben kommunikálni. Az orvosok által javasolt kezelésnek részét képezik a gyötrelmes énekórák. Walt szomszédja éppen énektanár. Rusty Philip Seymour Hoffman nemi operáció előtt álló transzvesztita férfi és máris annyit cseveg, akár egy nő. Az egyszerre megrémült és dühös Walt kénytelen-kelletlen elfogadja Rusty segítségét, aki pedig éppen az ilyen szűk látókörű fazonokat utálta mindig is a legjobban. Esendő mese az előítéletekről és az egymásra utaltságról.