Gyilkossággal vádolt mexikóit alakít Anthony Quinn a különös hangulatú westernben. Pályája elején több filmben is játszott hasonló szerepet. A megvetett, koszos figura Quinnt hosszú időre eltérítette a filmtől. Mivel azonosították szerepével, a filmesek nem akarták maguk közé befogadni. Quinn hátat fordított Hollywoodnak és a Broadwayn próbált szerencsét. Ez a korai filmje Nevadában játszódik, 1885-ben. Rejtélyes körülmények között nyoma vész egy farmernak. A gazdák és a cowboyok gyilkosságra gyanakszanak és bosszút esküsznek. Lóra ülnek és elindulnak, hogy megtalálják a tettest. Egy tisztáson három férfibe botlanak. Gyorsan lefegyverzik őket és közlik velük, gyilkosságért lógni fognak.

A happily married woman lets her catty friends talk her into divorce when her husband strays.

Szeszélyességéről és kegyetlen ítéleteiről vált híres-hírhedtté Roy Bean bíró. Volt, hogy azért akasztatott fel egy farmert, mert a cowboy helyett a marhát lőtte le. Az sem elhanyagolható tény, hogy az önjelölt vadnyugati bíró korábban bandita volt. Később mégis nemzeti hős lett belőle, mert szembeszállt a nagy olajvállalatok embertelen és erőszakos gazdaságpolitikájával. Az élete csupa kaland volt, miközben a maga sajátos módján törvényt és rendet teremtett a mexikói határvidéken. Egyetlen gyengéje volt csupán: a szemrevaló színésznő, Lily Langtry.

Húsvét napján Jeruzsálem népe megkegyelmezhet egy halálraítéltnek. Barabásra, az útonállóra esik a választás, így a törvények értelmében Poncius Pilátus római helytartó szabadon engedi őt - a kereszthalál pedig Jézusra vár. Barabás kedvese, Rachel nem örül a viszontlátásnak, ő hisz Jézusban, Isten fiában és gyászolja a halálát. Barabás ugyan nem hisz a messiásban, de amikor az ég teljesen elsötétül, bizonyságra vágyik.

Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája,

Multiple love stories unfold in Barcelona during Christmas's Eve.

Lionel Barrymore szerepe szerint okkult szakértőként különös halálesetek után nyomoz egy cseh faluban. Felelős-e a baljós Mora gróf - a halhatatlan Lugosi Béla - és krétaarcú utódja, Luna?

1998-ban 34 azonosítatlan holttest került elő sekély sírhantokból egy távoli Szibériai erdőben. Az orosz hatóságok vizsgálata nem hozott eredményt a gyilkosságokkal kapcsolatban. Így nem tudtak hivatalos magyarázatot adni az esetre. Az ügyet 2010-ben lezárták. Egy kis angol tv-től a ‘Darkest Secrets’ műsor legénysége az eset felderítésére indult, hogy az eredeti helyszíneken elevenítsék fel a történteket. A Londoni produkciós irodával történt utolsó jelentésükben arról számoltak be, hogy közelednek a Szibériai régióhoz ahol a holttesteket találták. Azóta semmit se hallottak felőlük. Az erdő csak a kezdet volt…

As bare-knuckled boxing enters the modern era, brash extrovert Jim Corbett uses new rules and dazzlingly innovative footwork to rise to the top of the boxing world.

A sziú indiánok rezervátumba vonulása - amely békés küldetésként indul -, a lovasság generálisának személyes, véres bosszújává fajul ebben az epikus, akciódús családregényben, többek közt Tom Tryon és Harve Presnell a szerepésével.

A címszereplő, a volt trák fejedelem, majd római rabszolga Spartacus kényszerűségből felcsap gladiátornak, majd a megaláztatások ellen lázadó rabszolgafelkelés élére állva a kor legnagyobb haderejével, a római sereggel szemben is sokáig győzelmet győzelemre halmoz. A túlerővel szemben végül szükségszerűen elbukva, majd a kínok kínját, a kereszthalált is vállalva, holtában is legendává vált. A látványos történelmi tablókon, a lenyűgöző tömegjeleneteken, és egy megkapó szerelem kibontakozásán kívül bepillantást nyerhetünk Róma belső intrikáiba, a köztársaságiak és a diktátorpártiak küzdelmébe, a római sereg vezére, a dúsgazdag Crassus cselszövéseibe, miközben a háttérben az ügyesen taktikázó Julius Caesar várja, mikor jön el az ő ideje - s ezzel a császárságé is.

A radikális nézeteket valló tudós, Victor Frankenstein és a hozzá hasonlóan zseniális asszisztense, Igor Strausman a halhatatlanság kulcsát keresik. Azonban Victor túl messzire megy, megszállottsága pedig szörnyű következményekhez vezet. Csak Igor tudja visszahozni a barátját az őrületből, és megmenteni őt rettentő teremtményétől.

Egy mese a túlzott ambíciókról és a felháborító túlzásokról, több szereplő felemelkedését és bukását követve a korai Hollywoodban, a féktelen dekadencia és romlottság korszakában.

Cartman-nek egy nyugtalanító álma az addig megszokott élete végét jelzi, miközben a felnőttek is küszködnek saját döntéseikkel. A mesterséges intelligencia megérkezése pedig mindent a feje tetejére állít.

Bódító illatok, hervadó virágok, a romlás esztétikája. Bordély Párizsban, a XX. század hajnalán. Az egyik prostituált arcát szörnyű sebhely torzítja tragikus mosolyba. A nevető nő körül kibontakozik a többi lány története is, melyet könyörtelen rivalizálás, titkos félelmek, tünékeny örömök és mély fájdalom tarkítanak. A film festői képei elvezetnek bennünket a szomorú, feslett szépségek és az illékony gyönyörök hermetikusan zárt világába.

"Én vettem ki a pisztolyt Bogart kezéből" - dicsekedett Ray, hogy megszabadította A máltai sólyom és A nagy álom sztárját a gengszterfilm sablonjaitól. Az egykor sikeres, most munkanélküli hollywoodi forgatókönyvíró, Steele életét a filmes világ értékrendjével szemben érzett megvetése és hirtelen dühkitöréseivel szerzett rossz híre keseríti. Rádásúl egy gyilkosság vádja alól is tisztáznia kell magát, s barátnője sem érzi már jól magát mellette... A jellemrajzokra épülő, fura melodráma az erőszak árnyalt természetrajzát adja.

Cole hatéves, és rémálmok gyötrik. Éjszakáit és nappalait olyan lények népesítik be, akiket csak ő lát. A lények szólnak hozzá, megérintik, kérésekkel bombázzák: Cole látja a halottakat. Malcolm Crowe gyermekpszichológus. Egy korábbi kezeltje hasba lövi, és ő az eset után más városba költözik: nehezen nyeri vissza korábbi önmagát, felejteni próbál. Cole csak benne bízik: senkinek nem beszélhet arról, amit lát, de a férfival lassan megértik egymást. Ám mégsem biztos, hogy a pszichológus meg tudja menteni a kisfiút, a halottak ugyanis egyre követelőzőbbek. Valamit akarnak a gyerektől.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Boone-nak menekülnie kell: nyomában egy nő, aki halálosan szerelmes belé, egy pszichopata gyilkos és a törvény, hiszen gyilkossággal vádolják. Nincs más hátra, Boone enged a régóta csábító, titokzatos hívó hangnak, és elindul Midianba, a legendás szörnyetegekkel teli földalatti városba, arra a misztikus helyre, ahol minden bűn bocsánatot nyer...

A fiatal Dorothy Wynant felkéri a kezdő nyomozót, Nick Charles-t, hogy tisztázza édesapját, akit egy gyilkossági ügy első számú gyanúsítottjának tartanak. Bár Dorothy nagyon aggódik, hogy az apja bűnös, mégis leplezni próbálja aggályait Nick előtt. Nora, Nick felesége próbálja meggyőzni férjét, hogy vállalja el az ügyet. Nick csak akkor mond igent, mikor látja, hogy Guild hadnagy rossz nyomon jár az ügyben. Nick, hogy kibogozza a kusza szálakat, meghívja Guild hadnagyot és a gyanúsítottakat vacsorázni...