In this short subject (which mostly represents a departure from Disney's traditional approach to animation), a stuffy owl teacher lectures his feathered flock on the origins of Western musical instruments. Starting with cavepeople, whose crude implements could only "toot, whistle, plunk and boom," the owl explains how these beginnings led to the development of the four basic types of Western musical instruments: brass, woodwinds, strings, and percussion.

An animated short film based on a 1989 wordless picture book by Bill Martin Jr. "In this lively alphabet rhyme, the letters of the alphabet race up the cocunut tree. Will there be enough room? Oh, no - Chicka Chicka Boom! Boom!" -- Amazon.com

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

Miután Luke megmentette barátját, Han Solót és a szépséges Leia hercegnőt a biztos haláltól, ismét csatlakozik Yodához, hiszen igazi Jedi Lovaggá kell válnia ahhoz, hogy szembeszállhasson Darth Vaderrel és az Erő sötét oldalával. Végre eljött a végső összecsapás ideje! A felkelők készen állnak arra, hogy megsemmisítő csapást mérjenek a Halálcsillagra. Arra azonban nem számítanak, hogy a bolygót elpusztíthatatlan energiapajzs védi és a Birodalom csapdába csalja őket.

A nagyapa olyan esti mesét mond unokájának, amely nemzedékek óta száll szájról szájra a családjukban. S a mese lassan megelevenedik: a szép hercegnő, Boglárka kezére pályázó gonosz Humperdinck herceg emberrablástól, gyilkosságtól, sőt háborútól sem riad vissza, ha ez az egyetlen módja, hogy elnyerje a kiszemelt kisasszony kezét. Ám egy kicsiny, de annál lelkesebb kompánia útnak indul a leányzó szívszerelmének vezetésével, hogy kiszabadítsa...

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Chihiro, a tízéves, önfejű kislány meg van győződve arról, hogy az egész világ körülötte forog - épp ezért képtelen belenyugodni abba, hogy szüleivel új városba költözik, és csalódottságát meg sem próbálja leplezni az utazás alatt. Amikor az erdőben eltévedve egy különös zsákutca végére érnek, a kis család rábukkan egy sötét alagútra, amelynek másik végén szellemváros fogadja őket. Az üres utcákon fejedelmi lakomától roskadoznak az asztalok: az éhes szülők mohón a finom ételekre vetik magukat, ám hamarosan disznóvá változnak, amikor a városban felbukkannak a valódi vacsoravendégek. Az eldugott mesevilág lakói ősi istenek és más csodalények, uralkodója pedig Yubaba, a gonosz boszorkány. Chihiro csak akkor mentheti meg szüleit, ha hasznossá teszi magát Szellemországban és munkát talál magának a banya hatalmas fürdőházában.

Hirtelen rádöbbentem, hogy ha azonnal nem változtatok, olyan életem lesz, ahol a legmeghittebb kapcsolat egy üveg borhoz fűz. Egyedül és kövéren halok meg, és mire három hét múlva rám találnak, már félig megettek a farkaskutyák. Vagy Glenn Close-zá változom a Végzetes vonzerőből. Így hát fontos elhatározásra jutottam. Annak érdekében, hogy jövőre ne végezzem ilyen trágya képpel, az Önsajnáló Rádió harmincon túliaknak szóló slágermúzeumát hallgatva, úgy döntöttem, hogy a kezembe veszem az életem. Naplóba kezdek, és elmondom az igazat Bridget Jonesról. A tejes igazságot.

Dr. Venkmant, Dr. Stantzot és Dr. Spenglert, a mániákus parapszichológusokat kirúgják az egyetemről, ahol eddig tanítottak és kutatásaikat végezték. Megélhetésük és Manhattan érdekében szellemirtó irodát nyitnak. Az első komoly megbízásuk nem is várat sokáig magára, mivel a szomszédjukat és annak házát megszállták a szellemek. A baj nem jár egyedül, hőseinknek hamarosan a New Yorkban elszaporodó kóbor szellemek is feladják a leckét.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

Truman Burbank nem is sejti, hogy békés szülővárosa egy óriási stúdió, melyet egy jó fantáziájú producer-rendező ötlött ki és vezet. Truman a műsor főszereplője - de nem tud róla. Élete egy véget nem érő TV show, melyben az ott élő és dolgozó emberek hollywoodi színészek és még a szüntelenül csacsogó felesége is szerződtetett színjátszó. Ám Truman idővel egyre többet tud meg.

Járvány pusztította el a Föld népességének kilencvenkilenc százalékát 1997-ben. Majd negyven évvel később a túlélőkre is pusztulás vár a föld alatti világban. Csak akkor maradhatnak életben, ha sikerül információt szerezniük a gyilkos vírusról. James Cole-ra vár a feladat, hogy az időben visszautazva, megtudja azt. A számításba azonban hiba csúszik, Cole 1996 helyett 1990-be érkezik és elmegyógyintézetbe zárják. Így pedig aligha sikerül teljesíteni a küldetését és megfejteni a 12 Majom Hadseregének rejtélyét. Csupán a pszichológus Kathryn Railly próbálja megérteni a férfit.

Woody Allen új vígjátéka egy, a kenyere javát már régen megevett, excentrikus New York-i férfiról (Larry David) szól, aki feladja felső tízezerbéli kényelmét, és egyszerű, bohém életet kezd élni. Amikor összeismerkedik egy fiatal déli lánnyal, hamar rádöbben, hogy az egyszerűnek hitt életmód gyakran sokkal több felelőséggel jár, mint gondolta.

2019-et írunk. Egy speciális osztaghoz tartozó Deckard éppen visszavonulni készül, amikor újabb feladatot kap. Öt replikáns eltérített egy űrhajót, hogy visszatérjenek a Földre és megkeressék megalkotójukat: az életüket szeretnék meghosszabbítani. Deckard feladata, hogy megakadályozza ezt, felkutassa és végezzen a replikánsokkal.

Nem mindennapi életet él Benjamin Button. Nyolcvan esztendősen született, az idő múlásával pedig egyre fiatalabb lesz. Bár fordított életpályát fut be, egyetlen dologban nagyon is hasonlít a hétköznapi emberekhez: ő sem képes megállítani az időt. Button 1918-ban látja meg a napvilágot New Orleansban, az első világháború befejezésének pillanatában, nevelőszülőknél nő fel, és hosszú élete egészen a huszonegyedik századig tart. A világ számos helyén megfordul, miközben felfedezi és elveszti a szerelmet, megtapasztalja a boldogságot és a szomorúságot.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szeretnivaló ogre, aki összebarátkozott egy beszélő szamárral, aztán megmentett egy gyönyörű hercegnőt és ezzel örökre megváltoztatta az animációs filmek világát. Egy évtizednyi Shrekkel később a végéhez érkezik a varázslatos történet: a Shrek a vége, fuss el véle pedig méltó lezárása ennek a rekorddöntögető, Oscar®-díjas mozijelenségnek. A családi feladatokkal megbirkózni képtelen Shrek visszasírja azokat az időket, amikor még „igazi ogre” volt, ezért aztán aláírja Rumpelstiltskin varázslatos szerződését, amely gondtalanságot ígér, ám amint az életbe lép, minden és mindenki megváltozik. Szamár nem ismeri meg a legjobb barátját, Fionából harcos amazon lesz, a Csizmás Kandúr pedig csúnyán kihízta a lábbelijét. Shreknek mindössze 24 órája van arra, hogy megsemmisítse a szerződést és megmentse Túl az Óperencián birodalmát, no meg a boldog befejezést.