A nagy gazdasági világválság idején járunk. A Bondurant-fivérek, Forrest, Jack és Howard igazi legendának számítanak a Virginia állambeli Franklin megyében, hiszen a szesztilalom idején jól menő csempészüzletet tudhatnak magukénak. A jólét azonban veszélybe kerül, amikor feltűnik a színen Charles Rakes különleges ügynök, a törvény új ura, aki azonban korruptabb mindenkinél, és részesedést követel magának a fivérek üzletéből. Ők azonban nem hajtanak fejet senki előtt, így felveszik a harcot Rakes ellen.

Michael Peterson egész életében arról álmodozott, hogy híres lesz. A forrófejű, huszonkét éves srác úgy gondolta, ennek legegyszerűbb módja, ha kirabol egy postahivatalt. Petersont azonban gyorsan elfogták és hét év börtönbüntetésre ítélték. Végül több mint harmincnégy évet töltött rács mögött, ebből harmincat magánzárkában. A hollywoodi sztár, Charles Bronson nevet is itt vette fel. Hírnevét fékezhetetlen természetével, túszejtő akcióival szerezte. Az Egyesült Királyság legerőszakosabb rabjaként tartották számon, aki nemcsak a fegyőrökre, de a társaira nézve is állandó veszélyt jelentett. Átváltozásáról, életéről több könyvet írt.

Conan szülőfaluját feldúlják, lakóit lemészárolják. Férfivá serdülve Conan nekivág Hyboria kontinensének, hogy megkeresse és leszámoljon a hadúrral, aki felelős a szörnyű tettért.

A hajdani kémet, az elképesztő intelligenciájú George Smileyt (Gary Oldman) visszahívják az angol hírszerzéshez. Úgy tűnik, kettős ügynök, úgynevezett vakond vette be magát a Körönd kódnevű székhelyük falai közé, hogy Angliát végső veszélybe sodorva, a szovjetek számára kémkedjen - tehát leleplezése mindennél fontosabb. Smiley a múlt és jelen hihetetlenül kusza és rejtélyekkel teli eseményei között kutatva próbál tényekre találni. Elrejtett dossziék, szétzúzott életek szégyellt emlékei, halálosan veszélyes kémek alkotják munkája gerincét mindaddig, míg egy kiugrott ügynök, Ricki Tarr (Tom Hardy) fel nem tűnik. Ahogy segítségével egyre több tény tárul Smiley elé, egyre tisztábban látja az élet-halálra menő kémjátszmák és a játékosok mozgatórugóit. Végül az áruló portréja is egyre élesebbé válik.

A 60-as évek Londonjában mindenkinek volt egy története a hírhedt Kray testvérekről. Ron és Reggie Kray mindig is elválaszthatatlanok voltak. A sármos és népszerű Reggie, aki az East-End hercegeként a fényűző londoni éjszakában filmsztárokkal, és bűnözőkkel múlatja az idejét, gyerekkora óta vigyáz a kiszámíthatatlan és erőszakos Ronra. Hűségesen óvja fivérét a bajtól. Miután elintézi, hogy az elmegyógyintézetből kiengedjék őrültnek nyilvánított testvérét, már semmi nem áll az útjukba: együtt söprik le a színről nagy riválisaikat, a Richardsonokat, és egy csapásra átveszik az uralmat a londoni alvilág felett.

I Corti ("Shorts") by Aldo, Giovanni & Giacomo was the first stage show of the comedy trio, with the participation of Marina Massironi. It was recorded live at the Teatro Nuovo in Ferrara on 28 and 29 March 1996. Produced by Agidi, with the theatre direction of Arturo Brachetti.

This film follows two Belgrade youths on their rise to gangster legends in a decaying society.

Billy ’The Great’ Hope, az éppen regnáló világbajnok bokszoló kiváló pályafutást tudhat maga mögött. A sportoló kiegyensúlyozott karrierje és családi élete azonban egy pillanat alatt megbomlani látszik, amikor felesége tragikus hirtelenséggel életét veszti egy balesetben. Billy egyre jobban lesüllyed, egy időre még gyermeke felett is elveszti a felügyelet jogát. Eljött az idő, hogy visszatérjen a ringbe, hogy visszanyerje a becsületét és megmaradt családját.

Bob régen bunyózott, most Marv brooklyni kocsmájában dolgozik. Magányosan él, próbál jó útra térni, de nem megy könnyen - a kocsma ugyanis a maffia lerakóhelye: pénzt, kábítószert, más rejtegetnivalót őriznek meg itt igény szerint. Egy nap azonban Bob másfajta rakományra talál: egy beteg kutyakölyökre, akit hazavisz magához - emiatt ismerkedik meg Nadiával, a sebhelyes nyakú, titokzatos nővel, és emiatt keveredik bele a csecsen bandák közti háborúba - ahonnan nincs kiút.

Hubert (Jean Reno) a kelleténél kissé drasztikusabb módszereket alkalmazó rendőrfelügyelő. Miután csúnyán helybenhagy egy fiatalembert, felettese azt javasolja, menjen szabadságra. Épp ekkor keresik Japánból: egykori szerelme, Miko rejtélyes körülmények között elhalálozott és hagyatékát a felügyelőnek személyesen kell átvennie. Irány Tokió! Hubert Japánban először régi ügynöktársával találkozik, majd az örökséggel: egy kamaszlánnyal.

A második évezred hajnala előtt Bagdad városa a legfejlettebb civilizáció központja. Kultúrája védőfalai között az ifjú Ahmed Ibn Fahdlan élvezi előkelő helyzetével járó kiváltságait, amíg politikailag veszélyes kapcsolatba nem kerül egy gyönyörű fiatal nővel Mint távoli földre kiküldött képviselő Ibn szolgája és mentora Melhizédek társaságában karavánnal utazik, amikor a harcosok csapatával találkoznak. Ibn a banditákat színes, de durva csapatnak tartja, és nem hisz nekik, amikor arról a titkos ellenségről beszélnek, amely hazájukat pusztítja. Azt állítják, hogy az éjszaka homályából felbukkanó ellenség megcsonkítja az áldozatai holttestét és felfalja a halottakat. A szörnyű jelenség annyira megrémíti az embereket, hogy még nevét is csak ritkán ejtik ki hangosan. Bár Ibn nem hisz a hasonló mesékben, egy öreg jós figyelmezteti őket, hogy nem győzhetnek, ha nem lép be közéjük egy tizenharmadik harcos, aki nem északról való.

A gyerekkori barátságoknál csak egy valami erősebb. A szerelem. A tökéletesen kiképzett titkos ügynökök kötelességtudatát csak egy valami írhatja felül: a barátság. Vagy a szerelem. Két régi jó cimbora (Tom Hardy és Chris Pine) megzavarhatatlannak tűnő kapcsolatát alaposan összezavarja, hogy mindketten fülig beleesnek egy csajba (Reese Witherspoon). Máskor a versengés ritkán fajul tovább néhány pofonnál: ám ebben a speciális esetben fel kell készülnünk valami egyébre: a vetélkedő szerelmesek ugyanis nemcsak igen jól ismerik egymást, de a világ legveszélyesebb, legtitkosabb szervezetének jól kiképzett, nagyon titkos ügynökei is. A szerelmi torzsalkodást így aztán fegyverdörgés kíséri, a nőt akarják mindenáron. A küldetés nem lehetetlen. Csak romokban hever utána New York.

Van, aki képtelen lemondani a győzelemről. Billy Beane (Brad Pitt) fiatal korában azt hitte, a baseball szupersztárja lesz, ám a pályán nem tudott felnőni az elvárásokhoz. Nem fordult el a sporttól, most az oaklandi csapatot vezeti - ám kevés pénzből gazdálkodik, és a tehetséges játékosait mind elszipkázzák a többet ajánló, nagyobb egyesületek. Még szerencse, hogy nem a pályán dől el minden. Billy összeismerkedik egy fiatal matematikussal (Jonah Hill), akinek van egy vad elmélete: hatalmas adatbázisa és néhány statisztikai program segítségével meg tudja jósolni, kik azok a játékosok, akik nem kellenek senkinek, olcsók, mégis sikert hozhatnak. A furcsa páros belevág a kockázatos kalandba. Olyanokat szerződtetnek, akikről mindenki lemondott, akik már maguk sem hisznek a győzelemben. A közönség nevet, a csapat vezetői lázadnak, a játékosok nem hiszik el, hogy mi történik velük. Valami azonban megváltozik a pályán, és az már baseball történelem.

Roger Brown Norvégia legsikeresebb fejvadásza, aki hivatása mellett titokban műkincs tolvajként tevékenykedik, nem kevés hatékonysággal. Ám amikor eddigi legmerészebb betörését készíti elő, rá kell jönnie, vadászból ezúttal üldözötté vált. Méltó ellenfélre talál, akinek nemcsak műkincsekre fáj a foga, de célja elérése érdekében az emberéletet sem kíméli. Kezdetét veszi az országos hajtóvadászat.

A sikeres írónő, Veronica egy szörnyű valóság csapdájában találja magát, és fel kell derítenie az észbontó rejtélyt, mielőtt túl késő lenne. Az Antebellum – ami szó szerint háború előtti kort, állapotokat jelöl (és ami Amerikában konkrétan a polgárháború előtti időszakra utal) – egy déli ültetvényen játszódik, állatok módjára tartott fekete rabszolgák és kegyetlen gazdáik között. Itt ismerjük meg Veronicát (Janelle Monáe), akire a többiek megmentőként tekintenek, közben mindenki furcsán viselkedik és értelmetlen dolgokat mond – ám ezek a mondatok aztán később értelmet nyernek...

Dr. Martin Harris autóbalesetet szenved Berlinben. Mire a kórházi ágyban magához tér, megváltozik körülötte a világ. A felesége nem ismeri fel, és egy másik férfi azt állítja, hogy ő Dr. Harris. A hatóságok nem hisznek a lábadozó férfinak, neki pedig nincs sok ideje magyarázkodni: titokzatos bérgyilkosok vadásznak rá. Amikor az életét menti és a személyazonosságát próbálja visszaszerezni, talál egy szövetségest, aki talán a leggyanúsabb, hiszen látszólag semmi oka sincs, hogy a kétségbeesett férfin segítsen. Martin gondolkodás nélkül beleveti magát a nyomozásba, miközben saját épelméjűségét, önmagát kérdőjelezi meg. A váratlan események során a doktor egyre közelebb kerül az igazsághoz.

Az igazság ára című fordulatos thrillerben Matthew McConaughey a dörzsölt, karizmatikus Los Angeles-i bűnügyi védőügyvédet, Michael "Mick" Hallert alakítja, aki Lincoln Continental kupéjának hátsó ülését használja irodaként. Mick eddig javarészt piti bűnözők védelmét látta el, ám most úgy érzi, megfogta az isten lábát: egy gazdag Beverly Hills-i playboy ügyét bízzák rá, akit emberölési kísérlettel vádolnak. Az ügyvéd azt hiszi, könnyű dolga lesz, ám a rengeteg pénzzel kecsegtető eset, amely pofonegyszerűnek ígérkezik, hamarosan halálos játszmává alakul át. Hallernek nemcsak egy hozzá hasonlóan mesteri manipulátorral, de saját lelkiismeretével is meg kell küzdenie.

Amerika egyik alternatív változata a nyolcvanas években, amikor a világ a háború küszöbén áll. Az álarcos hősök tevékenységét betiltották, a társadalom, amely egykor megbecsülte őket, ma már fél tőlük, és ezért az alvilágba száműzte őket. Rorschach az egyetlen hős, aki nem fogadja el ezt a helyzetet és szembeszáll az igazságosztók tevékenységét betiltó törvénnyel. Még mindig vadászik a bűnözőre, a világ számára csak jó és rossz részből áll. Amikor egykori társa gyilkosság áldozata lesz, Rorschach rájön, hogy ez valójában csak a kezdet.

Ivan Locke egy a végtelenségig precíz építésvezető, aki karrierjének legfontosabb napjára készül. Minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy minden olajozottan haladjon. Az irányítás mégis kicsúszik a kezéből és úgy tűnik hogy a gondosan felépített élete darabjaira hullik.

Kolumbia 1992. A kilencéves Cataleyának a szeme láttára gyilkolják meg a szüleit. Ő is épp csak megússza a mészárlást, és gengszter nagybátyjával, Emilióval az Egyesült Államokba menekül. Tizenöt évvel később bérgyilkosként dolgozik neki. A névjegye - egy az áldozatai mellkasára rajzolt orchidea - üzenet a szülei gyilkosainak. Cataleya mindenáron bosszút akar állni, még ha ez azt jelenti is, hogy mindent elveszíthet.