Metropia a nem túl távoli jövőben játszódik. 2024-ben az olajkészletek kifogyóban vannak. Az autók helyett az emberek metróval közlekednek, a hálózat egész Európát behálózza. Roger Olafson egyszerű irodai dolgozó, aki napközben telefonközpontban robotol, az estéit pedig az apró lakásában tölti. Egyik nap Roger hangokat kezd hallani a fejében. A hang azt állítja, hogy a lelkiismerete, és arra ösztönzi, hogy ismerkedjen meg Ninával, akit a vonatból látott. Roger úgy dönt, hogy megfogadja a tanácsot, ám kiderül, hogy az üzenet valójában a korlátlan hatalmú Trexx társaságtól érkezett, amely az emberek gondolatait irányítja. Roger bizarr összeesküvés középpontjában találja magát.

The film is based on the eponymous book, written by two former street gangsters - Grigori Belykh and Leonid Panteleyev. Film is set in the 1920s St. Petersburg, Russia. Streets of the city are full of the homeless boys. They are caught to be raised and educated at the correction school named after Dostoevsky. The boys are street smart and difficult. But the faculty stands up to the challenge. The teaches are being devoted and caring, and gradually win the respect of the most difficult kids. The school director Vicknixor is a refined intellectual, who becomes a role model for the boys.

Christy Brownt még saját szülei is gyógyíthatatlannak, mozgássérültnek és gyengeelméjűnek tartják. Egy szép napon azonban a családnak rá kell döbbennie, hogy Christy nemcsak ért, érez, de gondolkodik és iszonyú elszántsággal küzd szerettei elismeréséért. Segítségükkel emberfeletti harcot vív azért, hogy teljes értékű embernek tarthassák.

Valami történik Jacob Singerrel. Már évek óta állandóan visszatérő rémálmok gyötrik, melyben megjelennek emlékei a vietnámi háborúról. Most azonban, évekkel később, valami még rettenetesebb esemény veszi kezdetét az életében. Hallucinált démonok jelennek meg előtte. Jacob, az őrülettől fél, felkeresi pszichiáterét, akiről azonban kiderül, hogy nem sokkal korábban meghalt. Barátnője azzal a magyarázattal állt elő, hogy Jacob démoni látomásai valamiféle lelki problémával magyarázhatóak. Ezt a férfi egészen addig el is fogadja, amíg nem találkozik régi, háborús bajtársával, aki elmondja neki, hogy őt is hasonló hallucinációk gyötrik. Újra feléledő barátságuk azonban rövid életű. Jacob bajtársa ugyanis nem sokkal találkozásuk után szintén életét veszti...

Van Wilder (Ryan Reynolds) imád egyetemre járni. Ezért nem hajlandó befejezni és ezért kezdi már a hetedik évét az ódon falak között a régi és egyetlen céllal: mindenképpen elkerülni a diplomát és a felnőtt életet! Nincs is ebben semmi meglepő, a megnyerő fiatalember az egyetem királya. Ő szervezi a legjobb bulikat, ő issza a legtöbbet, őt tisztelik az elsőéves srácok és az ő lába előtt hevernek (vagy térdelnek) a lányok. Imádja a botrányt, szereti az őrült hangulatot, lelkesedik, ha sok sört lát egy helyen és az ellen sem tiltakozik, ha a söröshordót a helyi szépségkirálynő csapolja neki. Csak a tanárok nem tudják elviselni. Megesküsznek, hogy mindenáron megszabadulnak tőle: levizsgáztatják. És mert a baj nem jár egyedül, az egyetemi lap ifjú újságírónője (Tara Reid) is színre lép, hogy kérdéseivel zaklassa az aranyifjút.

Mortimer és Randolph Duke brókerek és imádnak fogadásokat kötni. Jelenlegi fogadásuk tárgya az, hogy Randolph úgy gondolja, ha a cégbe betesznek egy bűnözőt, akkor sikerül őt sikeres üzletemberré változtatni. Billy Ray tehát megkapja az állást, Louis otthonát, aki ezért cserébe azonban olyan bűntényekért válik felelőssé, melyeket el sem követett. Louis Wintherthorpe egy sikeres New York-i bróker, barátnőjével tökéletesen összeillenek. Azonban Louis munkaadói, a Duke fivérek kieszelve a fogadást teljesen összecserélik a két férfi életét, Louis hirtelen ott találja magát munka, lakás és barátok nélkül. Az egyetlen újonnan keletkezett ismeretség, Ophélia, a gyönyörű örömlány, aki készségesen segít neki.

Andy épp egyetemre készül, így Woody, Buzz és a többi hűséges játék aggódni kezdenek bizonytalan jövőjük miatt. Mint később kiderül, joggal. Jesse szerint a játékoknak kezükbe kell venni az irányítást, s meggyőzi a többieket, hogy a Sunnyside Óvodába vegyék az irányt, ahol tudomásuk szerint mindenkivel játszanak. A féktelen gyerkőcök már alig várják, hogy rájuk tehessék ragacsos kis mancsaikat, ráadásul rövidesen Woody-ék tudomására jut, hogy volt gazdájuk keresi őket. Hőseinknek menekülniük kell, így "egy mindenkiért, mindenki egyért" alapon csatlakoznak az ottani játékokhoz, hogy együtt megtervezzék, és véghez vigyék nagyszabású szökésüket. Jelmondatuk: "Egy játékot sem hagyunk hátra!". Nehezíti helyzetüket, hogy néhány új barátjuk közel sem olyan barátságos, mint hitték.

1939-ben a brit titkosszolgálat létrehozott egy kódfejtő csapatot, akiknek a német katonai Enigma-kódoló készülék feltörése a feladata. A tudósok közül az egyik Alan Turing, aki briliáns elme, de emellett szociális készségei elég hiányosak. A különc férfi mögött kollégái rendszeresen összesúgdolóznak és megmosolyogják módszereit. Hamarosan Winston Churchill Turingot nevezi ki a csoport vezetőjének. Arról azonban senki sem tud, hogy a férfi homoszexuális, ami tilosnak számít az Egyesült Királyságban. Ha felettesei ezt megneszelik, az pályafutása végét jelentené.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Kumandra, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. Most, 500 évvel később ez a gonosz visszatért, s egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit.

Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Járvány pusztította el a Föld népességének kilencvenkilenc százalékát 1997-ben. Majd negyven évvel később a túlélőkre is pusztulás vár a föld alatti világban. Csak akkor maradhatnak életben, ha sikerül információt szerezniük a gyilkos vírusról. James Cole-ra vár a feladat, hogy az időben visszautazva, megtudja azt. A számításba azonban hiba csúszik, Cole 1996 helyett 1990-be érkezik és elmegyógyintézetbe zárják. Így pedig aligha sikerül teljesíteni a küldetését és megfejteni a 12 Majom Hadseregének rejtélyét. Csupán a pszichológus Kathryn Railly próbálja megérteni a férfit.