Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

A film két különálló történetet mesél el, melyek alapjául Edgar Allen Poe írásai szolgáltak. Az első történetben Jessica Valdemar férje, Ernest a halálos ágyán fekszik. A nő szeretője, Dr. Robert Hoffman egy pszichiáter, aki hipnotizálta a beteg férjet, azért, hogy rá tudja venni arra, hogy hagyja az összes vagyonát feleségére. A férfi azonban még meghal, miközben transzban van, így a túlvilág és a valós világ között ragadt, bosszút és megnyugvást keresve. A második a The Black Cat címet kapta. Roderick Usher fényképész. Barátjője Annabel, egyik nap egy fekete kóbor macskát visz haza lakásukba. Roderick nagyon nem kedveli az új lakótársat, ezért amikor barátnője távol van, megöli az állatot. A fekete macska azonban halála után is kísérti a fényképészt rémálmokat és látomásokat okozva, amelyek lassan az őrületbe kergetik...

A négy öreg haver találkozik ötödik társuk Perozzi sírjánál, aki az első rész végén meghalt. Az idő múlik, de ők még mindig készek a kalandokra, a kegyetlen tréfákra és ...

Workers in a factory in pre-revolutionary Russia go on strike and are met by violent suppression.

Ez a modern Japán körképét megrázó személyes drámába foglaló és klasszikus stílusban megelevenítő remekmű egy özvegy kistisztviselőről szól, aki megtudván, hogy gyógyíthatatlan beteg, értelmet próbál adni életének.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Geremia, an aging tailor/money lender, is a repulsive, mean, stingy man who lives alone in his shabby house with his scornful, bedridden mother. He has a morbid, obsessive relationship with money and he uses it to insinuate himself into other people's affairs, pretending to be the "family friend". One day he is asked by a man to lend him money for the wedding of Rosalba, his daughter. Geremia falls in love at first sight with the bewitching creature and and soon indulges in a "beauty and the beast" relationship...

A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.

Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a liftes lány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében.

A gátlásos, 30-as éveiben járó hivatalnok Trelkovsky, lakást szeretne bérelni Párizs egyik lepusztult negyedében. Így akad rá egy kis lakásra, melynek előző bérlője, Choule nemrégiben öngyilkosságot követett el. A ház többi bérlője és a háziúr nagyon rigolyásnak tűnnek. Mikor az egyik lakót megrágalmazzák és távozásra kényszerítik, Trelkovsky rádöbben, mi kergethette valójában öngyilkosságba az előző bérlőt. Hamarosan a hivatalnok is rémképeket kezd látni, már csak Stellában bízhat, aki Choule ismerőse volt.

Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.

A XVI. századi polgárháború idején egy híveivel inkognitóban utazó hercegnő csak úgy juthat át az aranyával a határon, ha kísérete egyik tagja szellemi párbajt vív az őrség parancsnokával. Nem feltétlen a külső ellenség jelenti a fenyegető veszélyt, hanem sokkal inkább az emberek belső tulajdonságai, pl. a teherhordóként alkalmazott két paraszt gyávasággal párosuló kapzsisága - sugallja ez a komikus és kalandos elemekben egyaránt gazdag, látványos film, amely George Lucast saját bevallása szerint a Csillagok háborújának elkészítésére ihlette.

A woman watches time passing next to the suitcases of her ex-lover (who is supposed to come pick them up but never arrives) and a restless dog who doesn't understand that his master has abandoned him.

A 90-es években a tanárként dolgozó Laurence elárulja barátnőjének, Frednek, hogy igazából nőnek érzi magát, és akként is szeretne élni. Esélyeik és önmaguk ellenében szembeszálnak barátaik előítéleteivel, felrúgják családjaik tanácsát és felülemelkednek a társadalom fóbiáin. Tíz éven át próbálnak együtt élni ezzel az átmenettel, nem tudván, hogy a hősies vállalkozás a szerelmükbe is kerülhet.

Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"

Egy képzeletbeli országban játszódik a történet, ahol polgárháború dúl. A zenészházaspár, Eva és Jan a háború kitörésekor egy távoli szigetre menekülnek. Parasztgazdaságot alapítanak, kezdik megszokni a mezei munka idilljét. A távolban folyó véres események azonban hozzájuk is elérnek. A film keletkezésének hátterében Bergman személyes kétkedésének élménye fogalmazódik meg, amikor fiatalon arról faggatta önmagát, hogyan viselkedett volna, ha a háború alatt a németek Svédországot is megszállják.

Miután a férje meghal, Alice Hyatt ott áll pénz nélkül, minden nélkül, egy tizenkét éves kisfiúval az oldalán. Az asszony minden vágya, hogy Kaliforniába menjen, ahol énekesnőként szeretne új életet kezdeni. A fiát, Donaldot beülteti a leszuperált autójába, és elindulnak, bele a nagyvilágba. Útjuk során különféle helyzetekbe keverednek: Alice kénytelen kétes hírű lokálokban fellépni, erőszakoskodók elől menekülni, majd végül pincérnői állást vállalni egy bárban. Itt ismerkedik meg Daviddel, akivel szenvedélyes kapcsolatba bonyolódik.

Egy tériszonyos detektív nyomozása során beleszeret egy szemrevaló szőkébe. A baj az, hogy a szép hölgy folyton jó magas tornyokba mászkál, amitől hősünk folyamatosan rosszul lesz. Kiderül, hogy egy csúnya baleset áll a szőke démon különös viselkedésének hátterében. Miközben a nyomozó leleplezi a gonosztevőket, a mélységtől való félelmén is sikerül úrrá lennie.