A nagyvilági divattervezőnő és a szerény sportújságíró egy estélyen viharos szerelembe esnek, majd hamarosan és esztelenül össze is házasodnak. Nem csupán baráti körük, de a barátaik és a gondolataik is gyökeres ellentétben állnak egymással, és ez persze számtalan mulatságos helyzet forrása lesz. A két világhírű színész kedvesen mókás civódása és féltékenykedése szerencsére boldog véget ér.

Robert Taylor egy Indiana Jones-szerű régészt alakít, aki Egyiptomba megy, hogy egy elveszett fáraó sírját megkeresse. Az elbűvölő Eleanor Parker is megjelenik, és ekkor elszabadul a pokol.

Monte Peterson Rodney Dangerfield amilyen sikeres a vállalkozásában, olyan balfék a nők terén. Már három sikertelen házasság áll mögötte, amikor régi barátja révén gyönyörű ingatlanhoz jut egy csendes városkában. Csak később derül ki, hogy a földdel egyidejüleg három feleségre is szert tett, ráadásul a közösség hite szerint kell élnie. Ám Monte nem is sejti, hogy a területre a maffia is pályázik, és Morano Andrew Dice Clay bármire hajlandó, hogy megszerezze. A harc akkor éleződik ki csak igazán, amikor Monte újabb két feleséggel és egy még nagyobb ingatlannal tér haza.

Julie (Deborah Foreman) egyszerű vidéki lány, de megtetszik neki a punk Randy (Nicolas Cage). Julie barátainak nem tetszik a bőrszerkós srác, azt szeretnék, ha inkább vidéki barátjával menne a szalagavatóra. A szerelmes Randy is elmegy a szalagavatóra, rátalál Julie-ra, aki végül mellette dönt.

In 1951, a young Vietnamese girl arrives at a Saigon household as their new servant.

Bosszúvágytól hajtott, titokzatos és rendkívül vonzó nő keresi meg a visszavonult bombagyárost, Ray Quick-et. A férfi nem tud ellenállni a vonzerőnek és fogadalma ellenére segít a nő szüleit egykor meggyilkoló bűnösökkel való leszámolásában. A kétszemélyes ítéletvégrehajtó brigád módszeresen robbantja fel egymás után a felelősöket. A kiszemelt áldozatok azonban nem nézik tétlenül az eseményeket és Ray egykori CIA-és munkatársát, Ned Trentet bízzák meg az ismeretlen ellenség felderítésével és likvidálásával.

A harcos szókimondó, szeretettel teli humorral átszőtt, és egyben megrázó története megtörtént eseményeken alapul. A film főhőse a hihetetlen visszatérést produkáló, és váratlanul bokszhőssé váló "Irish" Micky Ward, és féltestvére, Dicky Eklund. Akiknek előbb ellenfelekké kellett válniuk ahhoz, hogy végül igazi testvérekként tudják megszerezni a győzelmet, és meg tudják erősíteni a családi kötelékeket.

Anthony és barátnője, Brianna beköltöznek egy tetőtérbe Cabrini-Green területén. Egy véletlen találkozás során Anthony megtudja a helyi legenda mögötti igaz történetet. Ezt festményei témájaként használva, tudtán kívül ajtót nyit a múlt felé, amely kikezdi józan eszét, és felszabadítja az erőszak újabb hullámát.

Henry egy nyomorúságos garzonban él a lepusztult iparnegyedben. A visszahúzódó fiatalembert szélsőséges kapcsolat fűzi egy hisztérikus lányhoz. Amikor megtudja, hogy Mary teherbe esett, beleegyezik, hogy elveszi a lányt, aki hozzáköltözik. Hamarosan megszületik a babájuk, egy ocsmány kinézetű, fülsértő hangon síró mutáns, hüllőszerű lény. A rideg valóság elől Henry a fantázia birodalmába menekül. Egyik szürreális látomásában a feje leválik a nyakáról, és műhelyben kerül, ahol a ceruzák végén lévő radírokat csinálnak belőle. Végül Harry végez a lénnyel.

New York kábszeres utcagyerekei közül került ki az amerikai irodalom egyedi hangú, hírhedt költője, Jim Carroll. Regényét kritikusai Salinger klasszikusához, a Zabhegyezőhöz hasonlítják. Iskolai balhék, fegyveres rablások az utcai bandákkal, sikertelen elvonókúrák tizenévesen. Másokat drogossá tett a tehetség és siker. Őt éppen ez mentette meg.

A harmincas években járunk, Dél-Kínában. Ip Man az egyik leghíresebb harcművész Foshan városában, de még nem nyitott iskolát. Ennek ellenére a környék minden neves kung-fu mestere vele akar megküzdeni, hogy a hírnevét öregbítse.

Marty és Doki 2015-ben tett lélegzetelállító utazása úgy tűnik, megoldotta a McFly család néhány jövőbeni problémáját. Amikor azonban visszatérnek a jelenbe, hamarosan rá kell jönniük, hogy valaki fenekestül felforgatta az időt és rémséges körülményeket teremtett az 1985-ös Hill Valley-ben. Az egyetlen remény: megint visszautazni 1955-be, ahol meg kell állítani Biffet, a család esküdt ellenségét. (port.hu)

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...