In 1999, two friends use a webcam for the first time and stumble across a mysterious browser game that may be haunted.

Alex és bandája éjszakánként a város utcáit járja és terrorizálja. A megvadult fiatalok törnek, zúznak, rabolnak és gyilkolnak, mígnem a bandavezért a társai föl nem nyomják a zsaruknak. A börtönben Alex önként vállalkozik egy új átnevelési gyógymódra. A sajátos agymosás célja, hogy kiölje az emberből az agresszivitást. Miután a kezelést követően gyógyultnak nyilvánítják, szabadon engedik. Alex azonban életképtelenné vált a társadalomban, kiszolgáltatottja lesz egykori áldozatai bosszújának. Végül öngyilkosságot kísérel meg.

Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.

1999. április 20-án, azon a napon, amikor az USA a legnagyobb erejű bombázást hajtotta végre a koszovói háborúban, a Columbine középiskolában vérengzés történt: diákok lőttek diáktársaikra. Ez a megrázó eset indította Michael Moore-t, hogy elkészítse merész dokumentumfilmjét az Egyesült Államok és az agresszió kapcsolatáról. Elevenbe vágóan éles szellemmel indul Moore felfedezőútra Amerika szívébe, hogy lássa és láttassa, miért van tele brutális erőszakkal az amerikaiak élete, miközben megállás nélkül a boldogságot keresik.

Sissi megbetegszik, az orvos külföldi pihenőt javasol neki, és a fiatal királyné Madeirára, majd Korfura utazik. Ez az utazás, a környezetváltozás és édesanyja közelsége jót tesz neki és lassanként felgyógyul. Úgy tűnik, helyrejönnek a dolgok, ő is és Ferenc József is sokat ért az eltöltött évek alatt, és anyósa, Zsófia királynő is beletörődik a sorsába...

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A híres költő, William Blake nevét viselő, egyszerű, hétköznapi figura könyvelőként dolgozott Clevelandben. Egy új állás reményében azonban Bill maga mögött hagyta a civilizációt, és az Isten háta mögötti vadnyugati városkába utazott. Ám mire odaért, a helyét betöltötték. Bill pedig ott maradt a határvidéken munka és pénz nélkül. Hamarosan megtapasztalja, hogy az élet nem fenékig tejfel errefelé, összetűzésbe keveredik, és megöl egy embert. Emiatt menekülni kényszerül. Útja során találkozik a Senki nevű indiánnal, aki társául szegődik. Miközben fejvadászok üldözik őket, a legkülönfélébb kalandokba keverednek.

Riggs és Murtaugh komoly problémával kerül szembe. Egy rendőrből lett bandafőnök támad a városra. Őrült tetteiben nincs rendszer: lopott fegyverekkel kereskedik, de árujának javarészét saját maga használja. Azokat a házakat és autókat, melyeket a nyomában lévő rendőrpáros véletlenül épen hagyna, ő teszi a földdel egyenlővé. Robbanások, üldözések és utcai lövöldözések követik egymást elképesztő sebességgel. És hogy a felfordulás teljes legyen, a túlbuzgó ingatlanügynök Getzen kívül egy harcias rendőrnő is színre lép.

A gyönyörű Anne, egy távoli ország trónjának várományosa, európai körutazást tesz. Mire Rómába ér, már olyannyira unja a hivatalos látogatási rendet és közszereplést, hogy enyhe hisztériás rohamot kap. Az orvosok nyugtatót adnak a hercegnőnek és azt tanácsolják neki, hogy pihenjen. Anne azonban mást forgat a fejében, úgy dönt, hogy a pihenés helyett inkább elmegy mulatni. A szállodájából kiszökve egyedül vág neki Róma utcáinak. Így találkozik össze Joe Bradley-vel, az amerikai újságíróval, aki élete sztorijának reményében saját lakására viszi a nyugtató hatása miatt szédelgő hercegnőt.

Kristen egy elmegyógyintézetben ébred, és nem tudja, hogyan került oda. Az intézet falai között éjszakánként furcsa hangok hallatszanak, majd látomásszerű rémségek tűnnek fel: valószínűnek látszik, hogy egy szellem kísért. Aztán egyre többen halnak meg... Kristennek ki kell derítenie, hogy mi történik, mielőtt még ő is odaveszne.

A történet középpontjában a Belfast közelében található Maze fegyház négy lakója áll: Raymond Lohan börtönőr, aki a hírhedt H-blokkban teljesít szolgálatot; a frissen érkezett, rettegő Davey Gillen és cellatársa, Gerry Campbell, aki segít neki eligazodni a fogház kegyetlen világában; valamint a blokk szellemi vezére, Bobby Sands. Sands irányításával a rabok megtagadják az egyenruha viselését és követelni kezdik a politikai foglyoknak kijáró bánásmódot. Egyre komolyabb összetűzések követik egymást, és ahogy elharapózik az erőszak a Maze falai közt, lassan a fegyőrök is veszélybe kerülnek.

A Vietnámot megjárt veterán, Travis nem találja a helyét New Yorkban. Hiába próbál közel kerülni egy szép, politikai aktivista lányhoz, hiába győzködi a vidékről felkerült, kiskorú prostituáltat, hogy térjen jó útra és hiába próbál beszélni a polgármesterjelölttel, hogy tisztítsa meg az utcákat a szeméttől. Úgy érzi, neki kell cselekednie: leborotváltatja a haját, fegyvert vásárol, kigyúrja a testét és nekivág, hogy rendet tegyen.

Először csak egy festékbomba robban egy buszon. Aztán egy igazi is egy másikon. Később egy szinházban tarol egy pokolgép. Majd egy iskola kerül sorra. Ezt követően az FBI székháza. New York lakóit egyre több bomba tizedeli. A rendőrök tehetetlenségétől felháborodott katonai parancsnok saját kezébe akarja venni az ügyet. Szükségállapotot hirdetnek.

Ezúttal nem a hazáért, nem a királyért kockáztatja életét a 007-es ügynök - a bosszúvágy hajtja. Miután legjobb barátjának, Felix Leiternek egy kegyetlen drogbáró megölette fiatal feleségét és Felix is csak komoly sérülésekkel, félholtan úszta meg a dolgot. Bond engedélyt kér a szolgálattól arra, hogy lekapcsolja a drogkereskedőt. A titkosszolgálat nem támogatja az ügynököt, így Bond komoly lépésre szánja el magát: leadja szolgálati fegyverét és bejelenti, hogy kilép a szervezetből. Szigorúan magánemberként, a szolgálat támogatása nélkül kezdi el élete legszemélyesebb akcióját.

Egy amerikai házaspár, Roy és Jessie a hosszú pekingi tartózkodásukat követően kis vargabetűvel utaznak haza az Egyesült Államokba. A transzszibériai expresszel indulnak Moszkvába. Útközben találkoznak egy másik nyugati párral, Carlosszal és Abbyvel, akikkel gyorsan összebarátkoznak. Amikor Roy egy időre lemorzsolódik a kis csapattól, Jessie-nek rá kell döbbennie, hogy az újonnan megismert honfitársaik egyáltalán nem azok, akiknek mutatják magukat. Ám az igazi meglepetés csak ezután következik, olyan veszélyes játszmába keveredtek, amelybe nem kellett volna.

Hónapok teltek el Mildred Hayes lányának meggyilkolása óta, ám a tettes azóta sem került elő. A nő most vakmerő lépésre szánja el magát: kibérel három óriásplakátot, melyeken provokatív üzenetet címez William Willoughby rendőrfőnöknek. Miután egy másik rendőr, az egyszerű és erőszakra hajlamos Jason Dixon is beleártja magát az ügybe, a viszony Mildred és az ebbingi hatóság közötti egyre inkább elmérgesedik.

A történet egy helyszínre összpontosít (egy kis faházikó), ahova néhány túlélõ menekül a megjelenõ zombik elõl, hogy átvészelhessék az élõhalottak invázióját. Miközben igyekeznek megküzdeni a környéket elárasztó sétáló hullákkal, kiderül, nem is a halottak okozzák a legnagyobb problémát, hanem saját fajtársaik.

Tony Wendice, az egykori teniszcsillag már régóta tudja hogy felesége megcsalja őt, ezért a meggyilkolását tervezi. A bosszú anyagi előnyökkel is jár számára, hiszen a nő hatalmas vagyonát ő örökli. Több mint egy évig szervezi a tökéletes bűntényt, majd zsarolással ráveszi egy volt iskolatársát, hogy hajtsa végre az akciót. A terv szerint a gyilkos akkor öli meg a telefonnál álló Margót, amikor Tony, aki alibiből társaságban szórakozik éppen, felhívja otthon maradó feleségét. A megvalósítás azonban kudarcba fullad, végül a nő öli meg önvédelemből a támadóját. A dühös Tonynak ezután az aggódó férj szerepét kell eljátszania.

Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.

Tracy Darcy, egy maffiavezér lánya öngyilkosságot akar elkövetni, mikor Bond megmenti őt. A papa, hogy megóvja lányát, megkéri a 007-es ügynököt, hogy vegye el Tracyt feleségül, cserébe pedig informáciokkal szolgálna Ernst Blofeldről, Bond régi nagy ellenségéről. Az ügy azonban bonyolódik, mert időközben kiderül, hogy Ernst egy halálos vírussal probálja meg elpusztítani az emberiséget, Bond pedig beleszeret a lányba...