Paul Hackett, a fiatal New York-i számítógép-programozó ígéretes este elé néz. Egy fiatal szőke lánnyal készül randevúzni, akivel alig néhány órája ismerkedett meg az egyik kávézóban. Taxival igyekszik a találkára, amikor a lendületes autózás közepette a huzat kiviszi Paul pénzét a lehúzott ablakon. A "rászedett" taxis otthagyja a kihalt utcán fizetni nem tudó utasát. Mindez azonban csak egy őrült, hihetetlen kalandokkal és lidércnyomással teli éjszaka kezdete csupán, amely az elképesztő metropoliszban Paulra vár.

New York Little Italy negyedében él két barát: Charlie, a helyi maffiafőnök unokaöccse és a vad, fékezhetetlen Johnny Boy. Charlie a nagybátyjának dolgozik, de nem igazán tud azonosulni a szerepével. Annál is inkább, mert Johnny Boy újabb és újabb balhékba keveredik, és ez veszélyezteti Charlie helyzetét a családban.

Az ökölvívó Jake La Motta a brutális harcmodora miatt kapta a Bronxi Bika nevet. 1948-ban szerezte meg a középsúlyú világbajnoki címet. Sikerét, hírnevét azonban beárnyékolta zaklatott magánélete. Jake New York rosszhírű negyedében, Bronxban nőtt fel. Az utcán gyorsan megtanulta, hogyan kell lopni és harcolni, hogyan lehet keményebb mindenkinél. A magányos ifjú végül a bokszban találta meg célját, a szorítóban adta ki minden dühét. A sikert azonban nem tudta feldolgozni. A pénzét italra és nőkre költötte, a címét elveszítette, a családja szétesett, végül pedig börtönbe került. Szabadulása után egy mulatóban kapott munkát.

Amikor Elliott segíteni próbál földönkívüli barátjának abban, hogy saját bolygójával kapcsolatba lépjen, és így megmenthessék, a két barátnak tudósokat és kormányzati ügynököket kell kijátszania, akik a saját céljaikra akarják felhasználni az űrlényt. Az ebből fakadó kaland nagyobbnak ígérkezik, mint amit bármelyikük is el tudott volna képzelni...

Volt egyszer egy zenekar. A "Band". Bob Dylan a névadó. 16 évig játszottak együtt. És volt egyszer egy hippikorszak. A rendező és a riporter nem kisebb név, mint Martin Scorsese. Az operatőri stáb 7 főjéből két magyar operatőr, Zsigmond Vilmos (Oscar-díjas Illés György-tanítvány) és Kovács László. A néző egy unikum koncertfilm részese lehet. Búcsúkoncert, "Az utolsó valcer". A helyszín a San Francisco-i Winterland, ahol először játszottak "Band" néven. Az utolsó valceren túl ez a koncert ünnepi esemény is egyúttal, hiszen egy letűnt korszak nagy zenészei lépnek fel a színpadon, páran közülük a hippikorszak meghatározó himnuszait szerezték és énekelték. Zenei műfajuk a rock and roll, melyben a country, blue grass, blues és a show-k zenei világa keveredik. Az illusztris névsorból álljon itt néhány név a sok közül: Eric Clapton, Neil Young, Neil Diamond, Joni Mitchell, Paul Butterfield, Muddy Waters, Bob Dylan, Ringo Starr, valamint Michael McClure és Lawrence Ferlinghetti (költők).

Krisztus élete elevenedik meg. Isten őt választotta ki a feladatra, hogy üzenetét eljuttassa az emberekhez. Az igazi dilemma a Golgotán, a kereszten kezdődik, amikor a Sátán utoljára kísérti meg Jézust az emberi élet kínálta kényelemmel és örömökkel. Ha a kereszthalál helyett megtagadja Istent, megszabadul a szenvedéseitől. A testi szenvedések közepette, a halál árnyékában Jézus elképzeli, mi történne, ha engedne a gonosz csábításának és az isteni helyett az emberi sorsot választaná.

A korosodó Linda fitneszteremben dolgozik és azon gondolkodik, hogy plasztikáztassa magát. Tervét megosztja fiatalabb kollégájával, Chaddel. Egyik nap egy CD-t találnak, valaki ottfelejtette. Kiderül, hogy egy CIA-ügynök visszaemlékezései vannak rajta. Az alkoholista Osbourne Coxot nemrég rúgták ki a szervezetből, ráadásul a felesége is válni akar. Linda és Chad pénzt szimatol. Először megpróbálják megzsarolni a férfit, majd amikor ez nem jön össze, az orosz követségre mennek szerencsét próbálni. Való igaz, szerencsére szükségük van, hiszen kicsúszik kezükből az események irányítása.

Idő: a század első évtizede. Hely: egy, a többitől semmiben sem különböző álmos, svéd kisváros. Fanny és Alexander 1907 karácsonya után elveszti édesapját, aki egy jómódú, szabadelvű és szabad életvitelű színészdinasztia tagja volt. Anyjuk, a gyászév letelte után férjhez megy egy lutheránus püspökhöz. A nő érzelmei elfedik mennyire rideg és embertelen a férfi világa. A gyönyörökkel teli életnek vége. Alexander élénk fantáziájában összekeveredik álom és valóság: megmérkőzik a püspökkel, de emlékétől nem szabadulhat.

Max Renn, egy kis kábeltévé elnöke próbál versenyben maradni a nagy tévétársaságok között. Csatornája ezért elsősorban a szexuális ösztönökre épít. Miközben kutat véletlenül rábukkan egy kalózfrekvencián sugárzó adóra, a Videodrome-ra, ahol hipnotikus hatású, borzalmas képsorok peregnek le a szeme előtt. Max lassan a Videodrome áldozatának tekintheti magát. Függővé válik, és elveszti realitásérzékét. Összemosódik előtte a fikció és a valóság...

Douvier, a nagyhatalmú üzletember, és nemzetközi drogbáró megunja a szeretőjét. Mivel attól tart, hogy Simone elárulja őt, ezért a lánynak meg kell halnia. Clouseau felügyelő, mint rendesen, most is véletlenül keveredik bele az ügybe: önhibáján kívül megmenti Simone életét. Pedig jobban tenné, ha a sajátjára vigyázna, ugyanis ezek után Douvier őt is el akarja tenni láb alól. Ettől kezdve Clouseau élete tele van izgalmakkal. Kirabolják, női ruhába bújtatják, majd lepuffantják és miután halottá nyilvánították, részt vehet a saját temetésén egy csinos papi reverendában.

Following a bungled robbery, three violent criminals take a young woman, a middle-aged man, and a child hostage and force them to drive them outside Rome to help them make a clean getaway.

Lelki válságba kerül az új darab próbája közben a híres színésznő. Myrtle Gordon nehezen viseli az öregedéssel járó megpróbáltatásokat, még nehezebben, hogy egy ilyen nőt kell a színpadon is alakítania. Se családja, se kutyája, a barátai és az ismerősei is elmaradoztak mellőle. Már csak a színpad maradt neki, ahol estéről estére ő van a reflektorfényben. Miután szemtanúja lesz egy rajongója tragédiájának, az ereje végleg elhagyja, az idegei felmondják a szolgálatot. Részegen érkezik a premierre. A színpadon Myrtle rögtönözni kezd, és végül a saját drámáját játssza el a nézők előtt.

John Carpenter és Tobe Hooper eredetileg tévésorozatnak szánt 3 részből álló horror antológiája. A nyolcvanas évek második felétől kezdve John Carpenter rendező szinte csak buktákat készített, így 1993-ra távoznia kellett a nagyvászonról. A Showtime Networks tévétársaságtól egy három rövidke fejezetből álló horror antológiára kapott megbízást. Bevonta a munkába egy szintén meghasonlott rendező kollégáját, Tobe Hoopert, akit a hetvenes évek végén szintén a műfaj csodagyerekeként ünnepeltek. Az antológia elkészült, de nem lett belőle tévésorozat, ahogy azt eredetileg tervezték.

A Martin Scorsese által készített dokumentumfilm azt tűzi ki célul, hogy megragadja 1975 varázslatos őszének szellemét, mikor Bob Dylan elkápráztatta rajongóit fantasztikus zenéjével.

Minden azzal kezdődik, hogy egy idős nőt a szemünk láttára gyilkol meg a saját férje, majd vele is végez egy ismeretlen tettes. Elterelésként marad egy öngyilkosságra utaló jegyzet az asztalon, semmi több. A tulaj nélkül maradt telek és az öböl ára amúgy a csillagos eget veri, így nem csoda, hogy a sok-sok ide érkező örökös jelölt egymás után a titokzatos gyilkos áldozatává válik…

film alapjául Jean-François Deniau regénye szolgált, amely Albert Denhousse, a francia ellenállási mozgalom hősének történetét meséli el. Vajon Albert tényleg hős volt? A film más szemszögből mutatja be a múlt eseményeit és felfedi a főszereplő másik arcát. Denhousse a második világháború idején, a német megszállás alatt álló Franciaországban él és arról ábrándozik, hogy a földalatti ellenállás hősévé válik. Igazából semmit sem tesz célja elérése érdekében - hőstettek helyett kereskedelemmel foglalkozik, és feleségül veszi a szomszéd lányát. Kiderül, hogy a férfi édesapja nem az első világháború frontján, hanem alkoholmérgezésben hunyt el. Albert elhagyja szülővárosát, és Párizsba költözik, ahol csatlakozik az ellenállási mozgalomhoz. Meggyőző készségének köszönhetően hamarosan tényleg hőssé válik. A háború utáni Franciaországban a kapuk nyitva állnak előtte a karrier felé.

María, a girl from Colonia Dignidad, in Chile —a kind of sectarian community, tyrannically mastered by the ruthless Paul Schäfer, a German madman, religious fanatic and child predator, who would end up turning the place into a torture center at the service of the military dictatorship ruled by Augusto Pinochet—, is punished for having lost three pigs, so she decides to run away and take refuge in an abandoned house hidden in the forest.

A young man walks into a meticulously clean and sterile bathroom and proceeds to shave away hair, then skin, in an increasingly bloody and graphic bathroom scene. Many film critics have interpreted the young man's process of self-mutilation as a metaphor for the self-destructive involvement of the United States in the Vietnam War.

Amador gyújtogató. Börtönbüntetéséből szabadul, de senki nem vár rá odakint. Hazatér otthonába, egy eldugott kis faluba a lugói hegyekben, ahol anyjával, Benedictával és háziállataikkal, egy Luna nevű kutyával és három tehénnel él. A mindennapok a természet nyugodt ritmusában zajlanak, mindaddig, amíg egy heves tűz végig nem söpör a falun...

A Föld megbomlott, az emberek új planétákat kerestek. Otamor kapitány és asztronautái nem éppen a program szerint landoltak az Ezüst bolygón, de megvetették az élet alapjait, új nemzetség született. A kényszerű landolás visszavetette a civilizációs eredményeket, ám egyikkőjüknek, Jerzynek sikerült eljuttatni a Földre az események hírét. Évek múltán új űrhajó landol ugyanott - Marek érkezik, egy újabb kaotikus világba.