Lucy is tired of being the perfect mother. When a department store security guard searches her stroller, he finds more than he could ever have imagined.

Going in depth into her father’s photo archive and diaries about his experience during the military service at the Sahara Spanish colony in 1964, Pilar spots the lost paradise where he always would try to come back. In the eighties and nineties, after the failure of his family project, Manuel Monsell will start to traveling to the Maghreb. Again with his photo camera, he will run after the beauty of some portraits which could move him to the place of his dreams. But all these trips reveal much more about the place of departure than about the place of destination. Romantic love, independence and family compose a stage of a refuge that getting itself broken, it commit ourselves to ask not only about our more sincere desires but also about the need of rethinking the sense of these old words.

A grissled cop with tendencies towards excessive force teams up with an ambitious and righteous prosecutor to track down a dangerous crime boss whom they both want desperately to catch. But their quarry resorts to devious methods to stall their investigation and eventually turn them against each other. Now the stage is set for a dangerous triangle.

Daniel, Mark, Rico, Pitbull és Paul az 1990-es évek elején nőnek fel Lipcse egyik külvárosában. A Németország újraegyesítését követő első években járunk, amikor minden változik, és minden lehetséges. Gyermekkortól a zaklatott tinédzserkorig követhetjük nyomon a srácok életét. Daniel szerelmes volt, Rico volt a legjobb bokszoló, és Starlet volt a legcsinosabb lány, akit valaha ismertek. A srácok buliznak, hangoskodnak, techno klubbot csinálnak, és menekülnek a neonácik, szüleik és a jövőjük elől.

Négy fiatal izraelita úgy éli túl a náci Németországban dúló üldöztetéseket, hogy vakmerően Berlinben élnek, láthatatlanul.

A XX. század egyik legnagyobb fotósa úgy halt meg, hogy senki sem ismerte. Vivian Maier dadaként tengette napjait, és közben soha nem látott tehetséggel örökítette meg a huszadik század második felének életérzését. Bár Maier páratlan tehetség volt, élete során senki nem figyelt fel rá. Munkájára John Maloof történész bukkan rá, aki nem csak híres, de meglehetősen gazdag is lesz felfedezésének köszönhetően. A film e két sajátos élet történetét meséli el.

Három évvel azután, hogy az ismert fotós, Laura Freed meghalt egy autóbalesetben, Gene, a férj mindennapjait a félénk tizenéves fiuk, Conrad nevelése tölti ki. A Laura képeiből tervezett kiállítás miatt Gene idősebbik fia, Jonah, arra kéri apját, hogy térjenek vissza a házba, ahol felnőttek. Már nagyon hosszú ideje nem történt ilyen, hogy az apa és a két fiú egy fedél alatt töltötték az időt. Hármójuknak teljesen különböző emlékeik vannak arról a kivételes nőről, aki életében sorsukat annyira mélyen befolyásolta. Egyáltalán ismerte őt bármelyikük igazán?

Delphine a húszas évei közepén járó titkárnő. Mindenki szereti a csendes, elbűvölő lányt, ő mégis roppant magányosnak érzi magát. Azt tervezi, hogy nyaralni megy a barátnőjével, ám ő az utolsó pillanatban lemondja az utat. Delphine megint ott marad egyedül és lehangoltan. Néhány barátja ugyan meghívja a tengerpartra, illetve a hegyekbe, de sehol sem érzi igazán jól magát. Végül Biarritzban köt ki. Azután véletlenül fültanúja lesz egy beszélgetésnek, melynek témája Jules Verne A zöld sugár című regénye.

Ez a film is örzi R.Harryhausen kezenyomát.Minden van benne ami tőle megszokott. Szörnyek , óriások , életre kelő bronzszobrok . A 2000 készült Nick Willing rendezte változat ennek a mozinak a remakeje. Korábban (1960) is készült már egy teljessen elfeledet film az arangyapjúról , de amugy teljessen érthetetln módon ez a közismert mitológiai kaland eléggé "mostohagyerek" a filmművészetben. Ezt irja róla a Filmbook-on Scal : "Nem véletlen, ha nem hallottál róla, nem tanítják iskolákban, és NINCS egy normális feldolgozása. Pedig ez a világ első kalandja, egyebekben megjegyezném, az egyik legjobb, ahol a hős rengeteg életveszélyes helyzetet leküzd, összeverbuvál egy csapatot, szerelmet talál és bosszút áll.

1945. március 21-én a brit Királyi Légierő a Gestapo koppenhágai főhadiszállását bombázta le. A rajtaütés végzetes következményekkel járt, mivel néhány bombázó véletlenül egy iskolát vett célba, és több mint 120 ember halt meg, közülük 86 gyermek.

A másodvonalbeli ketrecharcos, volt rendõr, Luke Wright élete bénító egyhangúságban zajlik: az összecsapásokon rutinból, félszívvel használja vegyes harcmûvészeti ismereteit, és próbál megélni a kevés pénzbõl, amit keres. Egy napon aztán tévedésbõl elveszít egy megbundázott mérkõzést, ezért az orosz maffia bosszúból megöli a családját. Luke a gyásztól és bûntudattól összetörten bolyong New York utcáin, és tudja: a jövõjétõl is megfosztották, hiszen ezen túl minden lépését figyelni fogják, és bárkivel ismerkedik meg, azt is megölik. Amikor azonban a véletlen összehozza egy Mei nevû tizenkét éves kínai kislánnyal, akit ugyanazok a gengszterek üldöznek, akik a feleségét is megölték, Luke akcióba lendül, és óriási tétre menõ háborúskodás kellõs közepén találja magát.

A film az 1965. év viharos három hónapjának krónikája, amikor Dr. Martin Luther King Jr. veszélyes kampányba kezdett: azt kívánta elérni, hogy a kormány egyenlő szavazati jogot biztosítson mindenkinek. A Selmából Montgomery-be vonuló epikus menet történetét láthatjuk megelevenedni a vásznon, ami a polgárjogi mozgalom egyik legjelentősebb győzelmében csúcsosodott ki: Johnson elnök aláírta az 1965-ös szavazati jogról szóló törvényt. A film bemutatja, hogy King és társai hogyan változtatták meg mindörökre a történelem menetét.

1994-ben az emberiség történetének egyik legszörnyűbb kegyetlensége zajlott Ruandában, melyről azonban a modern világ majdhogynem tudomást sem vett. Három hónap leforgása alatt egymillió embert mészároltak le. A könyörtelen történések közepette egy hétköznapi ember családja iránti szeretetétől vezérelve, nem hétköznapi bátorságról tesz tanúbizonyságot: több mint ezer reményvesztett menekülő honfitársa életét menti meg azzal, hogy menedéket nyújt nekik az általa vezetett hotelben. A megrázó igaz történet középpontjában egy olyan ember bátorsága áll, aki szembe mert szállni az 1994-es ruandai összecsapás barbár kegyetlenségével.

Paula Bélier első látásra egy átlagos tinédzser életét éli egy francia kisvárosban: gimnáziumba jár, fiúzni akar, legjobb barátnőjével bandázik iskola után és nagyon szeretne énekfakultációra járni. Egy fiú kedvéért. Már a meghallgatáson kiderül, hogy kivételes zenei tehetsége van, és tanára komoly esélyét látja, hogy a lány egy menő párizsi iskolában fejleszthesse hangját. Ám a lehetőség Paulát nem várt dilemma elé állítja: családjában ő az egyetlen, aki nem süket-néma, ami miatt szülei és farmjuk gazdálkodásában elengedhetetlennek tűnik a segítsége. Főleg, amikor édesapja hirtelen ötlettől vezérelve indulni akar a helyi polgármester választáson és politikai ambícióinak népszerűsítését-tolmácsolását csak a lány tudja segíteni. De vajon ez elég ok, hogy családja visszatartsa a tehetséges lányt álmai valóra váltásától?

Senki sem hitte volna a 21. század első éveiben, hogy világunkat oly lények tartják szemmel, melyek intelligenciája meghaladja a miénket - hogy miközben az embereket lekötik mindennapos gondjaik, ők megfigyelnek és tanulmányoznak bennünket, ahogy a tudós vizsgálja mikroszkópján át a lényeket, melyek egy vízcseppben hemzsegnek és sokasodnak. Az ember határtalan önelégültséggel szelte keresztül-kasul a földgolyót, biztos tudatában annak, hogy ez a világ az ő birodalma. Mégis, az űr végtelen mélyén át hatalmas, hideg, rideg lények kémlelték irigy szemmel bolygónkat, és tervüket lassan és biztosan szőtték ellenünk.

Az igaz történet alapján készült film egy bostoni újság oknyomozó munkatársainak rendkívüli munkáját követi életük egyik legfontosabb és legizgalmasabb cikksorozatának elkészítése során. A Boston Globe új főszerkesztőt kap (Liev Schreiber), aki arra utasítja munkatársait, hogy járjanak utána egy rég óta szőnyeg alá söpört ügynek: egy helyi pappal szembeni gyerekmolesztálási vádnak. A kis csapat (Mar Ruffalo, Michael Keaton, Rachel McAdams) elképesztő, addig minden erővel titkolt, megrázó tények nyomára jut, és egyre szenvedélyesebben követik a szálakat. Amit találnak, megrázza és megváltoztatja őket. És az újságjukat. És Bostont. És az egész világot.

Egy hideg szombat reggel öt diák tölti büntetését az előkelő középiskola könyvtárában: a jó sportoló, a punk, az úrilány, a családi gondokkal küszködő tolvaj és az iskola esze, a csodagyerek. A nap folyamán ez az öt, szinte idegen ember ráébred arra, hogy sokkal több bennük a közös, mint azt valaha is álmodták. Alaposan megismerik egymás összes problémáját, de ami a legfontosabb, nagyon sokat tanulnak saját magukról. Az első, ami összehozza a társaságot, a megvetés, amit a dékánnal szemben éreznek, aki kimérte rájuk a büntetést. Kezdetben mindenkinek az idegeire megy a bezártság, és egymást kezdik gyötörni, ideiglenes szövetségeket képeznek, közös ellenséget keresnek, percről percre változik a csoport dinamikája. A nap folyamán mindannyian rájönnek arra, hogy ők is az előítéletek rabjai; s nemcsak szót érteni tanulnak meg a másikkal, hanem odafigyelni a másik problémáira is.

A tűzokádó sárkány és a gonosz Farquaad nagyúr legyőzése után Shrek, a zöld öklű öldöklő, mindenki kedvenc ogréja ezúttal élete legkeményebb diójával szembesül: el kell fogadtatnia magát apósával és anyósával. A nászutat követően Shreket és Fionát meghívás várja a lány szüleitől Túl az Óperencián birodalmába. Felkerekednek hát a levakarhatatlan Szamárral, hogy kilépjenek az ünneplő tömeg elé... csakhogy Túl az Óperencián még senki nem tudja, hogy a királylány a varázslat megtörtével kissé másképp változott meg... Harold, a király bizony másképpen képzelte lánya jövőjét - és a sajátját is. És itt lép a képbe a varázslatos hatalmú Jótündér, az "elbűvölő" Szőke Herceg, no meg a legendás bérgyilkos, Csizmás Kandúr...

Egy gyakorlott tolvajbanda fegyveres rablást követ el egy gyémántraktárban. A rendőrség meglepően hamar a helyszínre ér, ezért felmerül a gyanú, hogy valaki a banda tagjai közül besúgó. A cselekmény a rablás elkövetése után indul, és egy-egy visszatekintő jelenetben idéződik fel az azt megelőző időszak, a bűntett kitervelésének fázisa, illetve ily módon ismerjük meg magukat a szereplőket is.