Egy rámenős fejvadász megtalálja az igazi munkaerőt megbízója számára, akit rövid ostrom után meg is győz, hogy egy új állás kedvéért érdemes New Yorkba költöznie. De közben azon kapja magát, hogy nagyon bejön neki a srác. Sőt, azt is sejti, hogy ő is tetszik a srácnak. Abban viszont mindketten biztosak, hogy a másik tele van olyan tulajdonságokkal, amelyektől egész életükben féltek és menekültek. A kísértésnek legjobb engedni: az új barátok megegyeznek, szigorúan csak a testiségre koncentrálnak, érzelmek kizárva. Mindketten abban bíznak, hogy így minden nagyon egyszerű marad, de persze tévednek.

Will Hayes, a harmincas manhattani apuka épp egy válás közepén jár, amikor tíz éves kislánya, Maya - egy iskolai felvilágosító óra hatására - faggatni kezdi őt a házassága előtti életéről. Maya mindent tudni akar arról, hogy a szülei hogyan ismerkedtek meg, és hogyan szerettek egymásba. Will végül is kötélnek áll, de egy feltétellel: megváltoztatja a neveket a történetben, és Mayának magának kell rájönni a végén, hogy Will szíve hölgyei közül ki is az ő anyukája... Vajon Will egyetemista szerelme, a megbízható, nyílt szívű Emily? Vagy régi barátja és bizalmasa, a vidám és cserfes April? Esetleg a szabad szellemű, bohém, de ambiciózus újságírónő, Summer? Amint Maya elkezdi összerakni apja románcainak összekeveredett darabjait, lassan rádöbben, hogy a szerelem sem nem egyszerű, sem nem könnyű... Vajon kiderül-e a végén, hogy ki is a nagy szerelem? (port.hu)

A film alapjául Stephen King fiának nálunk is megjelent regénye szolgál, amelyben egy fiatalembert gyanúsítanak meg barátnője megölésével. Az eset után a férfi furcsa változásokat vesz észre magán, konkrétan szarvai nőnek, de ezzel együtt olyan képességet is kap többek között, amivel igazmondásra bírja az embereket. Nem is tétovázik tovább, elindul, hogy kiderítse az igazságot..

Conrad gazdag családból származik, luxuskörülmények között tengeti a negyvenesek gondtalan életét, ám szülei válásával minden megváltozik: nem csak remélt örökségét, de állását és teljes vagyonát is elveszti. Barátja, Dylan - egy korábbi szívességet viszonozva - átmenetileg magához veszi az utcára került férfit, aki rögtön kiveti hálóját Dylan barátnőjére, a gyönyörű Beatrice-ra. Hamar rá kell azonban jönnie, hogy bája pont addig terjed, mint hitelkerete, így viszont sürgősen ki kell találnia valamit.

1992, Abházia forrong. A több mint 100 éves helyi észt falvak lakói már mind Észtországba menekültek a közelgő háború elől, csak Ivo és Markus nem indult még útnak várják, hogy beérjen a mandarintermés. Időközben békés falujukat is eléri a háború szele, a határban felhangzik a fegyverek ropogása. Ivo a házába fogad két súlyos sebesültet: egy fiatal grúzt és egy csecsen katonát, aki az abházok oldalán harcol. A sokat tapasztalt bölcs öreg lelkiismeretesen ápolja a két esküdt ellenséget, és mindent megtesz, hogy összebékítse őket. Szavukat veszi, hogy az ő fedele alatt nem támadnak egymásra, de vajon mennyit ér háborúban az adott szó?

Calvin egy zseni regényíró, aki elkezd gépelni egy új regényt az ő kézi írógépén Ruby-ról, álmai nőjéről. Másnap azonban nem hisz a szemének, mert találkozik regénye hősével. Kapcsolatuk kibontakozik, ám amikor problémák adódnak, Calvin-nek csak az íródó művét kell elővennie és saját szájíze szerint kell alakítani a történéseket, melyeket majd követ a valóság.

Arthur Kipps egy fiatal ügyvéd, akit egy távoli kis faluba küldenek, hogy rendezzen el egy hagyatéki ügyet. Kipps beköltözik az elhunyt ügyfél házába, hogy ott nyugodtan dolgozhasson. Azonban hamar kiderül, hogy az ódon lakhely sötét, tragikus titkokat rejt, de a félelem akkor uralkodik el igazan Kipps-en, amikor meglát egy kísérteties fekete ruhás nőalakot.

Sutter a mának él. A népszerű gimis srác sokat iszik, sokat bulizik, és nincsenek tervei a jövőre nézve. Azaz, jó úton van afelé, hogy alkoholista lesz belőle. Miután a barátnője faképnél hagyja, Sutter megint a piához fordul. Jól leissza magát, és másnap reggel az Aimee nevű iskolatársának a háza előtt, a füvön ébred. A lány nem népszerű, nem bulizik és nem pasizik, ráadásul sci-fit olvas, mégis valahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A kapcsolatuk azonban Sutter miatt nem éppen problémamentesek

Négy testvér édesapjuk temetése miatt találkozik egymással. Mivel az elhunyt úgy látta, hogy a család kezd szétesni, a végakaratában leírja, hogy egy hétig éljen együtt, egy fedél alatt a család. Így persze sok veszekedés és örömteli pillanat is akad.

Rosie és Alex már 5 éves koruk óta a legjobb barátok, ezért biztos, hogy nem egymásnak lettek teremtve vagy mégis? Amikor szerelemről, az életről vagy a helyes döntésekről van szó, ez a kettő önmaguk legnagyobb ellenségei. Egy kínos fordulat 18 évesen, egy elszalasztott lehetőség, és az élet teljesen más irányba sodorja őket. De mégis, azt a köteléket, amely összeköti őket térben, időben és különböző kontinenseken át, nem lehet tönkretenni a katasztrofális szerelmi ügyek, házasság, hűtlenség és a válás ellenére sem. Vajon megtalálják az egymáshoz visszavezető utat? Vagy akkor már túl késő lesz?

Greta és barátja Dave a főiskola óta járnak, és közös szerzői a daloknak, melyekkel a férfi fellép. Amikor egy komoly kiadó szerződést kínál Dave-nek, New Yorkba költöznek, csakhogy a frissen szerzett dicsőség hamar a férfi fejébe száll, és szakít Gretával. A veszteségtől még kóválygó lány sorsa akkor fordul jobbra, amikor Dan, a levitézlett ex lemezkiadó vezető egyik este meghallja énekelni egy kis East Village-i színpadon, és azonnal felismeri Greta nyers, átütő tehetségét. A véletlenszerű találkozásból egy kölcsönösen sorsfordító kapcsolat elbűvölő portréja formálódik ki, melynek hangkulisszáját a nyári fényben fürdő New York adja.

Jason a modern, nagyvárosi fiatal iskolapéldája, aki jól fizető, kreatív munkája és két infantilis haverja mellett a csajozással múlatja az időt. Ám csak semmi komolyság, ezek a "randik" nem arról szólnak, hogy két felnőtt értékeli egymást, mint embert. Mígnem Jason egyik alkalmi partnere fel nem teszi a nagy kérdést: "szóval mi van most közöttünk?" A szoknyavadász fiúnak természetesen nem áll szándékában szorosabbra fűzni a szálakat, ezért véd-, és dacszövetséget köt barátaival, a válóper szélén álló Mikey-val és a sokszor nagyra nőtt óvodásként viselkedő Daniellel. Fogadalmat tesznek, hogy még véletlenül sem kezdenek komoly kapcsolatba a közeljövőben. Természetesen az élet - és egy kínos második találkozás a szőke Ellie-vel - keresztülhúzza Jason számításait, miközben cimborái is rájönnek, hogy a sors és a nők útjai kifürkészhetetlenek.

1944-ben a Columbia Egyetem hallgatójának, az ifjú Allen Ginsbergnek az élete gyökerestől felfordul, amikor szemet vet egyik elképesztően laza és kisfiúsan vonzó osztálytársára, Lucien Carr-ra. Carr jelenti Ginsberg belépőjét a bohém világba, általa ismeri meg William Burroughs-t és Jack Kerouac-ot. Az élet az irodalom szabályai és konformitása elleni lázadásként ők négyen elhatározzák, hogy harcba szállnak a hagyománnyal és valami újat hoznak létre. Így veszi kezdetét a később beatkorszaknak nevezett időszak. A film egy bűntény, a barátság és egy olyan kapcsolat igaz története, aminek eredményeként egy új kulturális mozgalom született.

Juno csinos, okos tinilány, akinek váratlanul mégis azzal kell szembesülnie, hogy osztálytársával, Bleekerrel egy túl jól sikerült éjszakán szimpla hülyeségnél sokkal többet csináltak. Az anyai örömök elé néző lány barátnője, Leah segítségével nevelőszülőket keres és talál a születendő kicsinek. A tökéletes adoptálók Mark és Vanessa, a tehetős külvárosi szerelmespár, akik már alig várják, hogy a karjukban tartsák a csöppséget. Szerencsére Juno szülei, Mac és Bren MacGuff mindenben a legmesszebbmenőkig támogatják lányukat.

Joss Whedon (a Bosszúállók rendezője) forgatókönyvéből készült a film, mely két, egymástól távol élő ember különös kapcsolatáról szó, akik közt megmagyarázhatatlan mentális kapcsolat van. Egyikük az Egyesült Államok délnyugati, másikuk az északkeleti részén él, így anélkül tudják megosztani egymással érzelmeiket, hogy ismernék egymást.

1990 telének egy az ünnepi vásárlóktól nyüzsgő napján Jonathant és Sarát összehozza a véletlen, no meg egy pár kötött kesztyű. Két idegen New York forgatagában, akik azonnal a kölcsönös vonzalom áldozatául esnek. Annak ellenére, hogy mindketten járnak valakivel, együtt töltik az estét Manhattanben kószálva úgy, hogy egymás nevét sem tudják. Ám mikor az éj elkerülhetetlenül véget ér, kénytelenek megtenni a következő lépést. A megbabonázott Jonathan azt javasolja, cseréljenek telefonszámot, ám Sara húzódozik, és azzal áll elő, hogy bízzák közös jövőjüket a sorsra. Ha az ég egymásnak teremtette őket, mondja, akkor megtalálják útjukat egymás életébe. Ez lenne a terv, ám a sors mást akar.

Laurel és Audrey egypetéjű ikrek, de míg külsőleg szinte megkülönböztethetetlenek egymástól, addig belsőleg ég és föld a két lány: Laurel inkább csendesebb, míg Audrey igazi extrovertált személyiség. Amikor egy balesetben mindketten megsérülnek és Audrey meghal, Laurel elérkezettnek látja az időt, hogy “belebújjon” Audrey személyiségébe egy teljesebb élet reményében. Kezdetben minden szép és gyönyörű, aztán azonban egyre inkább megtanulja értékelni saját identitását.

A főhős, Charlie egy gimnazista srác, aki egy nem létező barátnak írt leveleken keresztül mutatja be életét. Charlie-nak elég unalmas élete van. Nincsenek barátai, és a családjával sem felhőtlen a kapcsolata. Nagy bánata, hogy a legjobb cimborája öngyilkos lett, de próbálja az eseményen túltenni magát. Később a gimiben összebarátkozik vele egy csoport végzős, Sam, Patrick, Brad és Mary, akik megmutatják a fiúnak, hogy bizony az életet lehet másképp is élni. Charlie élete gyökeresen megváltozik.

Sasha és Paige erős barátsága próbára lesz téve, amikor egyiküknek komoly barátja akad... A probléma, hogy az egyikőjük meleg, így nem túlzottan örül, amikor a lány akivel a legtöbb időt tölti bepasizik. Mindezt két sorozatos csajjal: Leighton Meester (Gossip Girl) és Gillian Jacobs (Community), de a feltűnő férfi is a kisképernyőn lett ismert, hiszen Adam Brody (The OC) alakítja.

Egy elit keresőalakulat egy Földön kívüli bányászállomásra indul, hogy megmentse Whit Carmichaelt, egy biológiai szerencsétlenség egyetlen túlélőjét 23. század, hatalmas arányú szegénység, a galaxis kolonizációja. A szegények kiszolgáltatott helyzetükben nem tudnak mást tenni, mint elvállalnak veszélyes küldetéseket a galaxis túlsó végeiben, ahova egyfajta teleportáción keresztül juttatják el őket a globális cégek. A teleportáció ötletes módon lett megoldva, ugyanis adatokra bontják le az embereket, amit végül a fénysebességnél is gyorsabban továbbítanak a célállomásokra.