Tommaso az elismert római szívsebész magabiztos és sikeres ember. Látszólag a családi élete is renben van, leginkább pedig fiára büszke, aki az ő nyomdokain jár, hiszen orvosnak készül. Egy nap azonban váratlan fordulat történik: a fiú bejelenti a családnak, hogy félbehagyja az orvosi egyetemet, mert megváltozott az élete és pap szeretne lenni. Tommaso úgy tesz, mintha elfogadná fia döntését, de igazából őrjöng és elhatározza, hogy utána jár annak, hogy ki mosta át a fia agyát ezekkel a keresztény "dumákkal", és ki az aki eltérítette őt az ígéretes orvosi karriertől. Tommaso tehát nyomozásba kezd, és egyre inkább olyan helyzetekbe bonyolódik, amire még ő sem gondolt...

Two homeless vagabonds hide out in a vacant mansion and pose as the residents when prospective lessees arrive and try to rent it.

Tommy loses his job as a make-up artist at Bayerischer Rundfunk after fogging an announcer with hairspray and then insulting her; Mike is dumped by his girlfriend because, on the one hand, he only cares about his music and, on the other hand, he is financially stranded. So they both need money and decide to become detectives. On behalf of a rich industrialist, they are to shadow his wife and take photos of her cheating. So Mike and Tommy travel to Bad Spänzer, where the lady is staying. But she is as faithful as gold, so Mike, disguised as a Prussian, makes advances to her so that Tommy can take the required photos. But Tommy soon has to slip into a costume, too: Since Tommy looks deceptively similar to an Arab sheik, he is hired by the sheik's secret service to double him. What Tommy doesn't know: assassins want to kill the sheikh at all costs.

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Az érettségi bankett varázslatos éjjelén négy végzős gimnazista - két fiú és két lány - beül egyikük új autójába és önfeledt hangulatban nekivágnak az éjszakának. Hirtelen a semmiből feltűnik egy alak. Ray hiába fékez, az ismeretlen mozdulatlanul fekszik az út közepén. A fiatalok pánikba esnek a rájuk váró súlyos büntetés miatt. Félelmükben olyan lépésre szánják el magukat, ami örökre megváltoztatja egész életüket. A holttestet a közeli mólóról a tengerbe dobják. Az ismeretlen azonban magához tér, de Barry szándékosan vízbe fojtja. A négy barát fogadalmat tesz, hogy megőrzik titkukat mindhalálig. Valaki azonban követi őket. Akárhova mennek, mindig a nyomukban van és mindent tud róluk. Látta, amit tettek. Ügyes és kegyetlen lelki terroristájuk ismeri minden gyenge pontjukat, nem akarja futni hagyni őket. Most visszafizeti nekik mindazt a szörnyűséget, amit ők okoztak az idegennek.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

Egy fiatal anya és gyermeke halálával végződő túszmentő akció után Jeff Talley (Bruce Willis), a Los Angeles-i rendőrség szakértője egy csendes kisváros rendőrfőnökeként folytatja pályáját. Nem sokkal megérkezése után azonban három rablásra készülő tinédzser tévedésből egy korrupt könyvelő tulajdonában lévő, több millió dollárt érő villában találja magát. Pánikba esnek és túszul ejtik a családot, ezzel Talley számára pontosan ugyanazt a helyzetet idézik elő, amivel az életében soha többé nem akart szembenézni.

Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai aki tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára megölte. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntő győzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért.

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

Az igazi neve Cobretti. De azoknak, akik ismerik és azoknak, akik azt kívánják, bárcsak ne ismernék, ő egyszerűen csak Kobra. Ha a bűn betegség, Kobra a legjobb gyógyszer ellene.Kobra a nagyváros utcáin edződött specialista: azokra az ügyekre szakosodott, amelyekről a többiek azt állítják, hogy lehetetlen őket megoldani és vagy nem merik, vagy nem akarják leleplezni az igazi tettest. Kobra neve hallatán hideg rázza még a legagyafúrtabb bűnözőt is, hiszen szokatlan, eredeti módszerei, elszántsága, célratörése még saját kollégáit is gyakran őrületbe kergeti. De most, amikor elszabadult a bűn a nagyvárosban, a rendőrség Kobrát küldi az ártatlan áldozatokat sorozatban gyilkoló, bestiálisan kegyetlen ismeretlen bűnöző nyomába. De vajon ez a gyilkos egyedül hajtja végre tetteit, vagy mások is beleártották magukat az ügybe?

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Richard Sherman az átlagos családapa nyaralni küldi családját, míg ő maga a fülledt-meleg New Yorkban marad. Mivel eltökélte, hogy nem fogja éppen a házasságuk hetedik évében kihasználni szalmaözvegységét, alig mozdul ki a lakásból, míg az új szomszédasszony személyében nem találkozik a megtestesült kísértéssel. Hamarosan erotikus előjátékféle bontakozik ki közöttük, s ebben Richard a legjobb oldaláról mutatkozik be. De amikor meg akarja tenni a végső lépést, természetesen minden balul üt ki. Ennek a tapasztalatlanságnak köszönheti, hogy végül mint példás férj utazhat a felesége után.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Herbie-ék a nemzetközi verseny amerikai résztvevői mellett kicsit furcsán érzik magukat a Ferrarik, Mercedesek, Maseratik, Porschék között. Ám meglátni és megszeretni egy pillanat műve, Jim (Dean Jones) azonnal beleszeret a verseny egyik résztvevőnőjébe, Diane Darcyba (Julie Sommars), Herbie pedig a kocsijába. Még el sem kezdődik a futam, amikor két tolvaj a közeli múzeumból ellopja a világ legnagyobb gyémántját. A rendőrség mindenkit átkutat a környéken, ezért a tolvajok Herbie benzintankjába rejtik a lopott kincset. Rossz hír, hogy a betörők felderítése éppen annak a magas rangú rendőrnek a feladata, aki az egész akciót kieszelte.

T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

Nem mindennapi életet él Benjamin Button. Nyolcvan esztendősen született, az idő múlásával pedig egyre fiatalabb lesz. Bár fordított életpályát fut be, egyetlen dologban nagyon is hasonlít a hétköznapi emberekhez: ő sem képes megállítani az időt. Button 1918-ban látja meg a napvilágot New Orleansban, az első világháború befejezésének pillanatában, nevelőszülőknél nő fel, és hosszú élete egészen a huszonegyedik századig tart. A világ számos helyén megfordul, miközben felfedezi és elveszti a szerelmet, megtapasztalja a boldogságot és a szomorúságot.

Róma, 1943. A szövetségesek előretörtek, s bár nem bombázzák a várost, élelmiszert nehéz szerezni. Az özvegy Donna Cesira éjszaka a falvakat járva szerez kolbászt, húst, tojást, lisztet a boltjába, ám meggyűlik a baja a szállítóval és a közellátási ellenőrrel is, akik mindketten az ágyába bújnának. Ezért bezárja a boltot, és lányával vidékre költözik. Egy tanyán telepednek le, ahol sok menekült városi él. Vendéglátójuk fia, a kommunista eszméket valló Michele beleszeret Cesirába, aki elutasítja, mert tudja, hogy Rosetta szerelmes a fiúba. Közben angol ejtőernyősök érkeznek, akiket bújtatniuk kell. Megkezdődik a partraszállás és a németek egyre idegesebbek.