Likely in June 1897, a group of people are standing along the platform of a railway station in La Ciotat, waiting for a train. One is seen coming, at some distance, and eventually stops at the platform. Doors of the railway-cars open and attendants help passengers off and on. Popular legend has it that, when this film was shown, the first-night audience fled the café in terror, fearing being run over by the "approaching" train. This legend has since been identified as promotional embellishment, though there is evidence to suggest that people were astounded at the capabilities of the Lumières' cinématographe.

A gardener is watering his flowers, when a mischievous boy sneaks up behind his back, and puts a foot on the water hose. The gardener is surprised and looks into the nozzle to find out why the water has stopped coming. The boy then lifts his foot from the hose, whereby the water squirts up in the gardener's face. The gardener chases the boy, grips his ear and slaps him in his buttocks. The boy then runs away and the gardener continues his watering. Three separate versions of this film exist, this is the original, filmed by Louis Lumière.

A father, a mother and a baby are sitting at a table, on a patio outside. Dad is feeding baby his lunch, while mum is serving tea.

Several competitors take part in a friendly sack race, with widely varying degrees of success.

A short black-and-white silent documentary film featuring one dog jumping through hoops and another dancing in a costume, which was considered lost until footage from an 1896 Fairground Programme was identified as being from this film.

Félicien Trewey uses a basic prop to create comical hats and their accompanying caricatures.

A romantic couple are transformed into skeletons via X-Rays. The film combines two very recent innovations: Wilhelm Roentgen's discovery of X-rays in 1895, and Georges Méliès' accidental realisation of the special-effects potential of the jump-cut in 1896.

She was tall, dark and thin, with a proud and voluptuous bust. They called her "The she-wolf" because she seemed never to be satisfied. All the men were obsessed with her but one day the she-wolf fell madly in love with young Nanni.

Down the gangway, photographers leave the deck of a riverboat in large numbers.

A blue-collar worker on New York's depressed waterfront finds his life changed after he saves a woman attempting suicide.

The last remaining production of Le Prince's LPCC Type-16 (16-lens camera) is part of a gelatine film shot in 32 images/second, and pictures a man walking around a corner. Le Prince, who was in Leeds (UK) at that time, sent these images to his wife in New York City in a letter dated 18 August 1887.

Sara is an overweight teen who lives in the shadow of a clique of cool girls holidaying in her village. Not even her childhood friend, Claudia, defends her when she's bullied at the local pool in front of an unknown man. Her clothes are stolen and Sara must get home wearing nothing but her bikini.

(Némafilm, magyar felirattal)) Abel Gance monumentális Napóleon-filmje által került be a filmtörténetbe. Egyrészt a forradalmi filmtechnika alkalmazásáért, másrészt az új eszmék előharcosaként, de főként a francia esztétizmus képviselőjeként írta be magát a világ filmművészetének történetébe. A film eredeti hossza 15.000 méter volt, 9 órás vetítési idővel. Mi az egyik a mozik számára megvágott változatot mutatjuk be, mely mindössze kevesebb, mint a fele az eredetinek. A filmhez Francis Ford Coppola édesapja, Carmine Coppola komponált emlékezetes zenét.

Egy újságíró egy magazin felkérésére tényfeltáró riportsorozatot készül írni az antiszemitizmusról és a kirekesztésről. Elhatározza, hogy elsőkézből szerez információt a témához, ezért zsidónak adja ki magát. Nem is sejti, hogy mi vár rá...

A bányában rekedt túlélők kétségbeesetten próbálnak minél tovább életben maradni, és rejtekhelyre lelni valami elől, ami...

The earliest surviving celluloid film, and believed to be the second moving picture ever created, was shot by Louis Aimé Augustin Le Prince using the LPCCP Type-1 MkII single-lens camera. It was taken in the garden of Oakwood Grange, the Whitley family house in Roundhay, Leeds, West Riding of Yorkshire (UK), possibly on 14 October 1888. The film shows Adolphe Le Prince (Le Prince's son), Mrs. Sarah Whitley (Le Prince's mother-in-law), Joseph Whitley, and Miss Harriet Hartley walking around in circles, laughing to themselves, and staying within the area framed by the camera. The Roundhay Garden Scene was recorded at 12 frames per second and runs for 2.11 seconds.

Eva Arctander is born with hypertrichosis, meaning that she is covered from head to toe with fine blonde hair. Her father is so ashamed of her that he hides her away from the world in their apartment. However, Eva’s nanny fights for her right to be treated like everyone else.

Egy csillagászati találkozón a társaság elnöke javaslatot tesz egy holdbéli utazásra. Kisebb ellenállás után, hat bátor csillagász beleegyezik a tervbe és megkezdik egy puskagolyó formájú űrkapszula építését melyet egy óriási ágyúból szándékoznak kilőni. Mikor elkészül a kapszula a csillagászokat kilövik egy csoport gyönyörű, tengerész egyenruhába öltözött nő segítségével. A Hold arca nyomon követi ahogy a kapuszla közeledik feléje és végső soron szemen találja.

A megrázó film a szétbombázott Berlinben játszódik, éhség és reménytelenség szorításában vergődő emberek között. A háború nemcsak a várost dúlta szét, a szörnyű trauma lerombolta azokat az erkölcsi kapaszkodókat is, amelyek segíthetnék az újrakezdést. A film hőse, a kis Edmund is hiába próbál segítséget kapni a felnőttektől. Kínzó gondjaival magára marad, úgy érzi, egyre súlyosabb felelősség nehezedik a vállára, s ez törvényszerűen sodorja a tragédia felé... "A film értelmezésében már a cím is orientál. A nulla a matematikában az az egység, amellyel nem lehet sem osztani sem szorozni. Nullára annak az embernek az élete jut, akinek egykor meglévő pozitív értékeitől megfosztva kell újra kezdenie az életét. Rossellini 1947-ben nem tévedett, nem túlzott, amikor ilyennek látta Németország helyzetét." (Gyürey Vera)

Romy és Michelle már a középiskolában is a legjobb barátnők voltak. Most lázasan készülődnek a tízéves érettségi találkozójukra. Villogni szeretnének egykori osztálytársaik előtt, ehhez pedig menő munkára és jó pasira lenne szükségük. Mivel valójában egyikük sem futott be irigylésre méltó karriert az eltelt idő alatt, kitalálnak egy történetet: azt füllentik, hogy sikeres üzletasszonyok. A hazugság csak addig válik be régi riválisaik előtt, amíg meg nem érkezik Heather, a leggyűlöltebb lány az osztályból.