A XIX. század végén három brit archeológus feltárja egy egyiptomi papnő 4000 éves sírhelyét. A felfedezés azonban súlyos következményekkel jár, mert egy, a régi vallásoknak hódoló helyi férfi megbocsáthatatlannak tartja a sír megszentségtelenítését, és a bosszú érdekében életre kelti az azt őrző múmiát, akit annak idején a papnő iránti tiltott szerelméért temettek el élve.

Egyik éjjel a hasfelmetszésből hazatérő Jacket kérdőre vonja felesége. Sorozatgyilkosunk nem a szavak embere, magyarázkodás helyett inkább tőrt ránt és szívtájékon szúrja a kotnyeles asszonykát. Hasfelmetsző Jack - mert hogy róla, a whitechapeli rémről van szó - még utoljára átöleli a gyilkosságot végignéző kislányát, Annát, majd elhúzza a csíkot. Az árvaházban nevelkedett, csodaszép kamaszlánnyá cseperedett Anna az eltelt tizenöt év alatt sem volt képes kilépni kámforrá vált apja árnyékából. A kés pengéjének villanása és az atyai búcsúcsók együttes megidézése felszínre hozza Jack szellemét, az öntudatlan állapotba kerülő Annát apuci szörnyű tettek elkövetésére buzdítja.

Egy elrabolt nő akaratlan résztvevőjévé válik egy halálos játszmának, melyben maszkos férfiak nőkre vadásznak.

A Gustav Weil által vezetett vallási szekta boszorkánysággal gyanúsított nőkre vadászik, több ártatlan áldozatot meggyilkolva. A fiatal Katy, Gustav unokahúga egy sátáni kultusz bosszújának eszköze lesz.

Two Egyptologists, Professor Fuchs and Corbeck, are instrumental in unleashing unmitigated horror by bringing back to England the mummified body of Tara, the Egyptian Queen of Darkness. Fuchs’s daughter becomes involved in a series of macabre and terrifying incidents, powerless against the forces of darkness, directed by Corbeck, that are taking possession of her body and soul to fulfill the ancient prophesy that Queen Tara will be resurrected to continue her reign of unspeakable evil.

A csinos, szőke Peggyvel furcsa dolgok történnek. Amikor este egyedül marad a lakásban, megtámadja őt egy titokzatos, félkezű alak. Elveszti eszméletét, s amikor magához tér, senki sem akarja elhinni a történteket. Már-már ő is kételkedni kezd, vajon hallucináció volt-e, amit átélt, ám a támadás újra megismétlődik. Pedig férjével ekkor már Londontól távol, egy iskolaépületbe költöznek, ahol a szünidő miatt teljes csend honol. Csakhogy a némaság inkább fenyegetést, semmint nyugalmat jelent a fiatalasszony számára.

Christopher Lee stars in this Amicus production of “Dr. Jekyll & Mr. Hyde” where the names have been changed to Dr. Marlowe and Mr. Blake. Lee as Dr. Marlowe experiments with intravenous drugs that are suppose to release inner inhibitions. So comes forth Mr. Blake (also Lee) who gets more monstrous with each transformation. Peter Cushing plays his friend and colleague, Dr. Utterson.

Az Oscar-díjas Eddie Murphy főszereplésével a film az élő legendának, Rudy Ray Moore-nak állít portét. A komikus rapper minden negatív hangot megcáfolt, amikor vicces, helyenként obszcén, kung-fus alteregója, Dolemite a 70-es évek Blaxploitation fenoménjává vált.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

5. parancsolat: "Ne ölj!" Egy fiatal vidéki fiú Varsó utcáin kóborol. Táskájában egy szárítókötél. Taxiba száll és egy néptelen peremvidékre érve brutálisan meggyilkolja a taxisofőrt. Elfogják és halálra ítélik. A fiú mindössze 21 éves, szikár, csontos. Hallgatag és kimért. A védőügyvéd friss diplomás, ez az első fellépése. Az ügyvéd állandóan lelkiismeretvizsgálatot tart. Viaskodik a tettes és áldozat kettős világában. A fiú pár mondattal, hallgatagon elmeséli az ügyvédnek előéletét...

A legendás producer-rendező Howard Hawks két hasonlóan legendás sztár, John Wayne és Robert Mitchum főszereplésével készítette ezt a klasszikus western drámát. Mitchum hibátlanul alakítja az alkoholista, de bátor sheriffet, aki fáradhatatlanul küzd a Vadnyugat sötét oldalával, a könyörtelen marhabárókkal és az aljas üzletemberekkel. A Duke hasonlóan mesteri alakítást nyújt a sheriff fegyverforgatáshoz értő régi barátjának szerepében. A bunyós akciókban és humorban bővelkedő El Dorado nem okoz csalódást.

Jodie Foster Oscar-díjas alakítása Sarah Tobias, a szenvedélyesen független nő alakja, akit egy banda egy bárban megerőszakol. Sarah védőügyvédjével együtt a támadók nyomába ered, de meg kell találnia azokat a bámészkodókat is, akik végignézték a történteket, sőt tovább bátorították az elkövetőket. Sarah elkeseredetten küzd igazáért, harcában egyedül az ügyvédje a támasza.

Ki-taek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják – bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Azonban természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...

Joe szereti, ha történik valami, elvégre a vadnyugaton él. Jobb híján városról városra járva párbajmutatványokból kalapozza össze a pénzt, míg egy nap nagy fülest kap. A vörös szakállas Milton tábornok hatalmas pénzszállítmányért utazik Cabot tábornok erődjébe. Joe-nak nagyszerű ötlete támad, ráveszi barátait, Lucyt és Billt, hogy a közben megboldogult Milton tábornokot helyettesítve, maguk látogassanak el Cabot tábornok erődjébe. A pontos tervet azonban csak Joe ismeri, s hamarosan alaposan palira veszi az egész erődöt.

Az amerikai Wallis Simpson és VIII Edward legendás szerelmi történetén alapul, az angol király arról vált híressé, hogy feladta a trónt, hogy elvehesse a nőt, akit szeret. Hat évszázaddal később egy Wally Winthrop (Cornish) nevű ifjú hölgy az ő példájukat követve vet véget boldogtalan házasságának, és indul el megkeresni az igaz szerelmet

A fiatal nő agyát halálos kór támadta meg. Orvos férje minden idejét a kutatólaboratóriumban tölti, hogy megtalálja a lehetséges ellenszert. A nő azonban belenyugvással várja a jövőt, megírja élete művét. Arra kéri a férjét, hogy ő fejezze be a művet. Tom szeretné boldog véggel lezárni a történetet, ám az asszony kész tények elé állította. A kilátástalan helyzetben letargiába esik, hiszen a kedvese jelentette élete értelmét, testesítette meg számára a szerelemet. A férfi hosszú és nyomorúságos utat kénytelen bejárni, mire rájön, hogyan is érheti el célját. A történet ezer évet ível át, három különböző korban játszódik.

A film középpontjában olyan apácák állnak, akik a messzi Himalájában, egy hegyi falu hajdani bordélyházából akarják kialakítani a rendházukat. Powell filmjében nem csupán és nem elsősorban a Férfi (akit ez esetben David Farrar alakít a helytartó, Mr. Dean szerepében) a világi kísértés megtestesülése – a Fekete nárciszban tényleg a világ az, amely megkísérti és elbizonytalanítja hivatásukban az apácákat. A férfi és a szex, a házasság lehetősége a világi csábítások és örömök kvintesszenciája. A Fekete nárcisz mégis túlmutat ezeken (igaz, ebben a filmben is találkozhatunk olyan apácával, akit konkrétan Mr. Dean vonzereje kerget az őrületbe) – a buja természet, az egzotikus helyiek, a bordély festményei, az állandóan süvítő szél, olyan hatások, melyek alól a nővérek nem vonhatják ki magukat.

A nyugdíjas tisztviselőnek, Umberto D.-nek egyetlen társa és barátja a kutyája. Nyomorúságos nyugdíjából már a lakbérre sem futja, szobájába új lakót költöztetnek, amíg ő kórházban van. Kétségbeesett lépésre szánja el magát: elhatározza, hogy megöli magát is, kutyáját is, nincs más megoldás. A kutya valószínűleg megérzi gazdája lelkiállapotát, az utolsó pillanatban elszalad, s így mindkettőjüket megmenti. Az embernek szinte kedve támad egy ilyen őszinte, igaz társra, aki átsegíti a legkilátástalanabb helyzeteken is.