Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Egy képzeletbeli országban játszódik a történet, ahol polgárháború dúl. A zenészházaspár, Eva és Jan a háború kitörésekor egy távoli szigetre menekülnek. Parasztgazdaságot alapítanak, kezdik megszokni a mezei munka idilljét. A távolban folyó véres események azonban hozzájuk is elérnek. A film keletkezésének hátterében Bergman személyes kétkedésének élménye fogalmazódik meg, amikor fiatalon arról faggatta önmagát, hogyan viselkedett volna, ha a háború alatt a németek Svédországot is megszállják.

A 16 éves Junie (Léa Seydoux) a tanév közepén kényszerül iskolát váltani. Egy osztályba kerül unokatestvérével, Mathiasszal, aki bemutatja a lányt barátainak. A fiúk mind ostromolni kezdik, de ő a legcsendesebb fiút, Ottót (Grégoire Leprince-Ringuet) fogadja kegyeibe. Nem sokkal később azonban rátalál élete nagy szerelmére Nemours (Louis Garrel), a fiatal és jóképű olasztanár személyében. A diák és tanár között lángoló szenvedély kárhozatra van ítélve. Junie nem hajlandó átadni magát érzéseinek, megtagadja magától a boldogságot, amely a szemében nem más, csak múló illúzió. A két fiú között tépelődő lányról szóló, szexualitással túlfűtött filmet 3 César-díjra jelölték, köztük a két főszerepet játszó fiatal színészt a legígéretesebb ifjú tehetségek kategóriájában.

1938. május 8-án nagy nap virradt az olasz fővárosra: Hitler látogatást tesz Mussolininál és fogadására megjelenik III. Victor Emanuele király, a Duce, és a többszázezres ünneplő tömeg. Kiürülnek a házak, mindenki a nagy eseményre siet. Két ember marad csak otthon egy belvárosi épületben: Antonietta, a csinos, hatgyermekes háziasszony, és Gabriele, a saját neme iránt vonzódó - ezért állásából elbocsátott - rádióbemondó. Antoniettáék papagája kirepül az ablakon, de Gabriele segítségével hazatalál. A két ember összeismerkedik. Gabriele először érez vágyat életében egy asszony iránt, Antonietta pedig felfedezi, hogy a szerelem másfajta is lehet, mint eddig hitte, hogy ő is teljes értékű ember, nem csupán egy férfi rabszolgája.

Yul Brynner, a feketeruhás jófiú öt barátjával együtt (köztük: Robert Fuller, Warren Oates és Claude Akins) visszatér, hogy megvédje az elvetemült bűnözőktől ostromolt várost.

Egy férfi, öt évvel azután, hogy apját öngyilkosságra kényszerítették egy vállalat vezetői, hozzámegy a gyilkos lányához, hogy beteljesítse bosszúját.

Fifteen years after his father's experiments with matter transmission fail, Philippe Delambre and his uncle François attempt to create a matter transmission device on their own. However, their experiments have disastrous results, turning Philippe into a horrible half-man, half-fly creature.

A háború utáni alvilágban egy frissen előléptetett ifjú rendőr - idős felettese segítségével - elkeseredetten nyomoz ellopott pisztolya után, amellyel közben gyilkosságot követtek el...

Seth Brundle (Jeff Goldblum) megszállottan dolgozik teleportáló gépén. Már csak egyetlen kísérlet van hátra, egy élőlényen is ki kell próbálnia a gépet. Saját magán kezd kísérletezni, ám a teleportálás pillanatában egy légy is bejut a gépbe. Seth a kísérlet végén még nem is sejti, hogy testének genetikai állománya összekeveredett egy légyével. Hamarosan furcsa tüneteket észlel magán: ereje és teljesítőképessége emberfelettivé válik, és teste is elképesztő változásokon megy keresztül. A férfi lassan félig légy, félig ember szörnnyé alakul.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A fesztiváldíjas alkotás Reinaldo Arenas kubai költő és író önéletrajzi regénye alapján készült. A vidéken nagy szegénységben, de szabadon felnőtt fiúnak hamar felfedezik kivételes tehetségét és a fővárosba küldik tanulni. Húsz éves korában első kötetével országos elismertségre tesz szert. Ám hatalmas keresztet cipel a hátán: Castro rezsimjében halálos bűnnek számított a homoszexualitás, amelyet a költő (és barátai) nyíltan vállaltak. A költő sok nehézség árán emigrált Amerikába, ám az ígéret földjére már csak meghalni érkezett gyógyíthatatlan betegsége miatt... Reinaldo Arenas (1943-1990) memoárjai alapján készült a film, a meleg kubai költő és regényíró eleinte Castro híve, majd életmódja és provokatív magatartása miatt Amerikába kénytelen szökni.

Róma, 1943. A szövetségesek előretörtek, s bár nem bombázzák a várost, élelmiszert nehéz szerezni. Az özvegy Donna Cesira éjszaka a falvakat járva szerez kolbászt, húst, tojást, lisztet a boltjába, ám meggyűlik a baja a szállítóval és a közellátási ellenőrrel is, akik mindketten az ágyába bújnának. Ezért bezárja a boltot, és lányával vidékre költözik. Egy tanyán telepednek le, ahol sok menekült városi él. Vendéglátójuk fia, a kommunista eszméket valló Michele beleszeret Cesirába, aki elutasítja, mert tudja, hogy Rosetta szerelmes a fiúba. Közben angol ejtőernyősök érkeznek, akiket bújtatniuk kell. Megkezdődik a partraszállás és a németek egyre idegesebbek.

A Jégkockák zörgetése című film főszereplője az alkoholista író, Jean Dujardin, aki egy nap rádöbben, hogy életre kelt a tumora. A furcsa figura azonnali változtatásra sarkallja az írót. Később pedig kiderül, hogy a bejárónője titkon szerelmes belé.

A XVI. századi polgárháború idején egy híveivel inkognitóban utazó hercegnő csak úgy juthat át az aranyával a határon, ha kísérete egyik tagja szellemi párbajt vív az őrség parancsnokával. Nem feltétlen a külső ellenség jelenti a fenyegető veszélyt, hanem sokkal inkább az emberek belső tulajdonságai, pl. a teherhordóként alkalmazott két paraszt gyávasággal párosuló kapzsisága - sugallja ez a komikus és kalandos elemekben egyaránt gazdag, látványos film, amely George Lucast saját bevallása szerint a Csillagok háborújának elkészítésére ihlette.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Calvin Barr kiöregedett veterán, akinek élete alkonyára már nem maradt senkije, csak a kutyája és ritkán látott öccse. Hiába ölte meg Hitlert, a merényletet mind az Egyesült Államok, mind pedig a náci rezsim igyekezett eltusolni, így nem csak a második világháború lefolyását nem tudta befolyásolni, de a neve sem maradt fent az utókornak. Ráadásul a szolgálat elválasztotta őt élete szerelmétől, Maxime-tól, aki a távollétében meghal. Mégis... Egykori harcostársai körében azonban legendának számít, így amikor a sasquatch elszabadul, a kormány őt kéri fel, hogy vadássza le a szörnyeteget.

Dr. Beck, who has changed his name, saves a young teenage girl drowning in Mexico, whom he falls in love with. As always, there are some complications in his way, but he has plans to possibly get past them and get the girl of his dreams.

Woody Allen ezúttal "idegen" területre merészkedik: Csehov tollára és Bergman kamerájára méltó drámát készített egy amerikai középosztálybeli család lassú széthullásáról. A középpontban három amúgy is súlyos problémákkal küzdő nővér áll, akik tehetetlenül szemlélik, hogy apjuk elválik lelkibeteg anyjuktól, s új kapcsolatot kezd. Az eladdig harsány poénokkal teletűzdelt vígjátékok szerzőjének elkönyvelt rendező ezzel a kortárs drámák területére tett kiruccanásával először mutatta meg a közönségnek a megszokottól gyökeresen eltérő, "véresen komoly" arcát. (port.hu)

A police officer faces a personal meltdown following a divorce and the death of his mother.