Chihiro, a tízéves, önfejű kislány meg van győződve arról, hogy az egész világ körülötte forog - épp ezért képtelen belenyugodni abba, hogy szüleivel új városba költözik, és csalódottságát meg sem próbálja leplezni az utazás alatt. Amikor az erdőben eltévedve egy különös zsákutca végére érnek, a kis család rábukkan egy sötét alagútra, amelynek másik végén szellemváros fogadja őket. Az üres utcákon fejedelmi lakomától roskadoznak az asztalok: az éhes szülők mohón a finom ételekre vetik magukat, ám hamarosan disznóvá változnak, amikor a városban felbukkannak a valódi vacsoravendégek. Az eldugott mesevilág lakói ősi istenek és más csodalények, uralkodója pedig Yubaba, a gonosz boszorkány. Chihiro csak akkor mentheti meg szüleit, ha hasznossá teszi magát Szellemországban és munkát talál magának a banya hatalmas fürdőházában.

Honshu szigete, a kaotikus, forrongó Muromachi-korszak vége felé, a XV. században: Ashitaka, az évszázadok óta száműzetésben élő dicsőséges Enishi-nemzetség utolsó sarja békésen él népével egy hegyi faluban. Egy nap dühöngő, megsebzett szörnyeteg támad alattvalóira, aki az ifjú herceg halálos lövése után átkot bocsát gyilkosára. Ashitaka útnak idul, hogy megoldja a fenevad rejtélyét és megszabaduljon a végzetes átoktól: hamarosan egy pusztító háború közepén találja magát, egyik oldalon az erdőségeket irtó vaskohász közösséggel, a másikon pedig az otthonukat védő Állat-démonokkal, akiket a szépséges San hercegnő vezet.

Az első világháború után az Adria felett nyüzsögtek a légikalózok, akik a védtelen utasszállító hajókat fosztogatták. A kalózok hírhedt ellensége Porco Rosso, aki valaha ember volt: az olasz légierő kitűnő pilótája. Egy légicsata egyedüli túlélőjeként végignézte társai tragikus

27 évvel a Tea nagymester Rikju-dono(mester) halála után, tanítványa Honkakubo igyekszik Urukuszai-mesterrel megfejteni Rikju-Nagymesterük rejtélyes halálát. Évtizedekkel korábban: Rikju-mester, egy ünnepelt Teanagymester, aki Taiko-nagyúr(Sógun) tanácsosa a 16. századi feudális japánban. Rikju-mester szembeszállt Taiko-nagyúrral, mert Rikju-mester a Tea-művészetét, minden fényűzéstől, politikától és jövőbetekintő gondolkodástól mentesen képzelte el. E mellett ellenezte, Taiko-nagyúr álmát, a koreai hadjáratot, amit társaságban szóvá is tett. Ezen szavak a sógun fülébe jutottak, amitől megharagudott kedvenc mesterére, amit ellenlábasai kihasználtak és őt rossz hírbe hozták. Taiko-nagyurat a szóbeszédek elhamarkodott döntésre kényszerítették és Rikju-mestert szeppukura(hasfelvágás) ítélte.