Egy leányanya - karján újszülött babájával - elhagyja a szülőotthont, mögötte cinikusan összenevetnek a kapusok. Az anya fájdalmas tépelődés után egy Limousine-ba teszi kisbabáját, majd reményvesztetten elindul a folyó felé. Mire lelkiismeretfurdalástól és érzelmi sokktól gyötörten visszafut gyermekéért, az autót már ellopták a tolvajok. Az utcára kitett, árva kisfiú végül egy magányos, szegény kisemberhez kerül és elválaszthatatlan társakká válnak.

Chaplin csavargó figurája megjelenítésében legnagyobb szerepe a megjelenésen kívül az arcjátéknak, és a pantomimnak van. Szinte mindent a pantomim alá rendel. Ez a mozgási mód határozza meg a komikus segédeszközök kiválasztását, szerepeltetését, mozgatásának mikéntjét. Ezért van meghatározó szerepe a bambuszbotnak is. Ebben a filmben egy másik eszköz gazdagítja új színekkel pantomimját, a korcsolya, a görkorcsolya, mely ismét rengeteg nevettető helyzetet teremt...

Chaplin mint zálogos tevékenykedik nap, mint nap. Hogy becsüsként mennyit ért a dolgokhoz, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az átvételre hozott vekkeróra esete, de más miatt sem lehetünk teljesen nyugodtak.

Ebben a filmben Chaplin kétbalkezes szabóinas, szédült nőbolond, aki méreteket véve egy kuncsaftról, a szép hölgyről a centiméterrel átfogja a bábut is, és hozzáméri a derékbőséghez. Tönkreteszi a vasalni való nadrágokat, s amikor a türelmét vesztett mester kirúgja, fölcsap grófnak egy lányos háznál, hogy ott, a "másik közegben", a gazdagoknál másfajta dolgokat műveljen.

A csavargó megtalálja élete szerelmét és elmegy dolgozni egy családi farmra...

Nehéz elrejtőzni egy világítóan csíkos rabruhában bárhol a világon, de Charlie-nak jól-rosszul sikerül. Különböző elképesztő kalandok után a strandon szerencsére már egyszerűbben meg lehet szabadulni a nem éppen előnyös ruhadaraboktól. De arra azért nem számít senki, hogy Charlie hamarosan életet fog menteni. Edna, a szépséges, jó házból való lány édesanyja fuldoklik a vízben. Charlie nem tétlenkedik, kimenti az asszonyt, amiért némi bonyodalmak után hálából meghívják az otthonukba. De a baj sohasem jár egyedül.

A csavargó megmenti a farmer lányát a csirkefogóktól, és cserébe szállást kap. Csakhogy hamarosan feltűnik a lány vőlegénye...

Marie St. Clair egy vidéki kisvárosban tengeti egyhangú napjait. Zsarnok apja nem engedi, hogy élje az életét, még a szobája ajtaját is rázárja. Marie és szerelme, a szegény, de tehetséges festőművész Jean Millet elhatározzák, hogy megszöknek. A pályaudvaron beszélnek meg találkozót. Jean azonban nem érkezik meg időben, amit Marie úgy értelmez, hogy a fiú cserbenhagyta. Felül a párizsi vonatra egyedül. Egy évvel később találkozunk hősnőnkkel, aki most már a csillogó párizsi társaság központja és Pierre Revelnek, a gazdag és léha világfinak a barátnője. Ám hiába a pompa és a csillogás, Marie egyre magányosabbnak, egyre céltalanabbnak érzi az életét. Egy este társaságba hivatalos. Eltéved a lépcsőházban és egy másik lakásba kopogtat. Az ajtó feltárul, s hajdani szerelme, Jean Millet áll előtte. Mindkettőjükben feléled a múlt emléke.

Chaplin, a csavargó talál egy kiskutyát, "akit" megszelídít és magához szoktat. Még a kávéházba is magával viszi, igaz, bő nadrágjába rejtve. Ettől kezdve egy életre elválaszthatatlanok egymástól.

Mi történik, ha a gazdag szépasszonyt nem várja a férje az állomáson, amikor megérkezik a szobalányával? És mi történik, ha egy csavargó a megszólalásig hasonlít a hanyag férjre?

A munkanélküliből botcsinálta bokszbajnokká avanzsáló kisember története.

A kis csavargó (Charlie Chaplin) ezúttal egy templom mellett ébred, így be is megy a misére, ami miatt - pontosabban a csinos orgonistalány (Edna Purviance) miatt - elhatározza, hogy tisztes útra tér. Beáll rendőrnek, körzetnek azonban épp azt az utcát kapja, ahová a rendőrök se mernek bemenni, elsősorban egy nagydarab huligán miatt....

Chaplin e korai kis remekművében egy csetlő-botló bevándorlót alakít, aki meg akarja vendégelni a hajón megismert lányt, csak hát egy vasa sincs.

Chaplin, a szerelmes természetű "lovag" teljes szerelésében, zsakettben, pantallóban, sétapálcával sétálgat a parkban, hódításra várva. Ednát, a szép lányt apja egy grófhoz akarja adni, amit ő - mivel nem mondhatni, hogy szeretné az urat - mindenáron elkerülni kíván. Talán ez némi szerencsét hoz Charlie-nak.

A tűzoltók legkisebbike, Charlie, a csavargó-tűzoltó állandóan konfliktusba keveredik a robusztus tűzoltóparancsnokkal. Először elalszik, amiért kikap, aztán neki kell kiszolgálnia a tiszteket (leveri a tányérokat, a levest a parancsnok nyakába zúdítja, de mindezt ügyetlenségből, véletlenül), megint összerugdossák. De ezután már - különösen, hogy mindez a parancsnok menyasszonya jelenlétében történt, akarattal - visszavágásként történnek a dolgok. És akár hiszik, akár nem, végül Charlie elnyeri a parancsnok szép menyasszonyának szerelmét, és mindenki megbűnhődik, aki megérdemli...

Chaplin a hajléktalan-szállón...

Az első világháború a kisembert is a besorozott katonák között találja. De a kisember még a többieknél is nyomorúságosabb, hiszen neki soha nem érkezik sem levél, sem csomag. és a tisztek minden eszközzel fegyelemre akarják szoktatni. Egy küldetése során a kisember álcázva átjut az ellenséges vonalakon és a romok között egy szép fiatal lányt talál. Sok-sok tragikukomikus kaland, hadifogság után a két fiatal csapatukat megmentő hőssé válik. Még a német császárt is a kisember ejti fogságba...

Az Örökzöld szálloda mindenese a kisember. Hajnaltól éjjelig dolgozik, egyetlen öröme, vígasza a szomszédban lakó szép fiatal lány.

Chaplin, a szerelmes természetű gavallér a ragyogó napsütésben elhatározza, hogy ha törik, ha szakad meghódít egy bájos hölgyet. De állandóan hoppon marad. Nem marad más hátra, mint udvarolgatni az egyik szép lány mamájának. Ez már sokkal sikeresebb, mert a mama meghívja az udvarias fiatalembert teára, ahol nem mindennapi kalandban lesz része... A filmet 1915. július 12-én mutatták be.

A kisember egy építkezésen dolgozik. Mivel elkésett a munkából, próbálja az építésvezetőt kiengesztelni, előbb egy szál virággal, később őrült munkatempóval. Mindhiába. A hosszú munkanap végén megkapja a fizetését, amivel igencsak elégedetlen. De még az a kevés sem marad neki, hiszen a kapuban várja zsémbes felesége, és azonnal lecsap a pénzre. De a kisember bosszút áll...

A strandon Charlie egy apróság miatt veszekszik egy férfival, aki a feleségét várja. A két ellenfél végül kibékül, és közösen elfogyasztanak egy fagylaltot, de a fizetés ismét veszekedésbe torkollik...

A papi ruhát öltött szökött fegyencet valódi lelkészként fogadják a kisvárosban, ahol éppen az új tisztelendőre várnak. Charlie mindhiába próbál kibújni a kellemetlenné vált új gúnyából, kénytelen-kelletlen tovább alakítja kényszerű szerepét. Rövid idő kell csak hozzá, s úgy belelendül, hogy prédikátorként közmegbecsülést vív ki a helyiek között. Ám ekkor - mint derült égből a ménkő -, megjelenik egy volt rabtársa.

Mi mindent meg kell tennie egy inasnak ahhoz, hogy a főnöke meg legyen elégedve vele? Chaplin egyfolytában igyekszik, de valahogy nem igazán mennek a dolgok...

Cecil B. de Mille több milliós Carmenjének chaplini (újra)értelmezése.

Chaplin ebben a burleszkjében a gyógyfürdőből mint helyszínből fakadó valamennyi komikus lehetőséget kiaknázza. A gyógyforrás kínálta különböző kezelési módok, az ivókúra, a masszás, minden egyes személy, minden egyes tárgy, mellyel kapcsolatba kerül jobb sorsra érdemes "páciensünk", egyre-másra kacagtató jelenetek részesévé tesz bennünket. A filmet 1917. április 16-án mutatták be.

Mennyi izgalmas esemény történhet, sőt történik is egy film forgatásakor! A rendezők kiabálnak, a színésznők és színészek saját vérmérsékletük szerint tűrik az eseményeket, vagy éppen másként reagálnak rájuk, miközben a háttérben dolgozó munkások előteremtik a "látványvilágot". A díszletek, a kellékek, a jelmezek mind mind az ő segítségükkel válnak hiteles csodává. Ebbe a helyzetbe most képzeljék bele a tárgyakkal örökké hadakozó Charlie Chaplint díszletmunkásnak!...

Papa, mama meg a két gyereke, - mivel éppen forró nyár van - beülnek a kocsiba, és elmennek "kirándulni". Erre a napra nyugalmas hajókirándulást szerveztek, de hamarosan bebizonyosodik (mint minden helyről, ahova Charlie megy), hogy a hajó nem mondható igazán a nyugalom szigetének. Ahogy az már lenni szokott, a világ, a tárgyak és az emberek egyaránt összeesküsznek ellenük.

A csavargó Charlie besétál az áruházba egy lyukas fillér nélkül, nem azért mintha vásárolni akarna, inkább szeretne elvegyülni a tömegben, hogy lerázzon néhány rendőrt, akik követik. Ide-oda fordul, ezt-azt megfog, végül eljut az illatszerosztályra. A tükörben meglátja, hogy eléggé borostás, hát elhatározza, hogy kissé rendbeszedi magát.

Charlie Chaplin egy bankban takarítót alakít. Edna Purviance játssza a titkárnőt, akibe Charlie szerelmes, és arról álmodik, hogy beleszeretett...

Chaplin kijön a börtönből, a kapuk bezárulnak MÖGÖTTE. Mihez kezdjen? Először egy pap akar "segíteni" rajta, hogy aztán kövessék a többiek...

Chaplin és barátja kissé ittasan szeretnének nyugovóra térni. A dolog azonban nem olyan egyszerű, még a szállodába bejelentkezni is komoly erőfeszítést jelent számukra...

Egy hajótulajdonos azt tervezi, hogy utolsó útján elsüllyeszti hajóját, hogy beszedje a biztosítási pénzt. Charlie-t, a csavargót, aki szerelmes a tulajdonos lányába, a kapitány elfogja, aki beleegyezik, hogy segít neki. Charlie önkéntelenül matróz lesz. Vihar idején Charlie besegít a konyhába, és megpróbálja felszolgálni az ételeket...

Mi minden történhet egy varietében a színpadon és a szórakozni vágyó közönség körében? Ez az, amit nem árulunk el önöknek, de azt már biztos tapasztalták, hogy milyen nehéz látni hátulról, ha az ember előtt egy óriásnak is beillő kisfiú ül. De azt biztosra vehetik, hogy Chaplin nem nyugszik ilyesmibe bele...

1914. London. Egy öregedő, részeges bohóc, Calvero megmenti az azonos panzióban lakó táncosnő életét. A lány öngyilkosságot próbált elkövetni, mert betegsége miatt nem tud többé táncolni. De Calvero rájön, paralízisét lelkiismeret-furdalása váltotta ki, hiszen úgy érzi, nővére az ő karrierje miatt áldozta fel magát. A pálya szélére sodródott Calvero mindent elkövet, hogy a lányt ismét talpra állítsa.

Henri Verdoux munkája sok utazással jár. Az üzleti vállalkozása: elcsábítani a gazdag vénkisasszonyokat, elnyerni a bizalmukat és a pénzüket, azután megölni a szerencsétleneket, mielőtt következő hódítására indulna. A családos ember ugyanis még a gyilkosságtól sem riad vissza, hogy támogassa szeretett, nyomorék feleségét és gyermekét. Verdoux alakja keveset őriz a halhatatlan csavargó-figurából, ám e kényes dandy sincs híján a komikus bájnak. A legmulatságosabb jelenetekben az érdes hangú Annabellát (Martha Raye) próbálja eltenni láb alól - mindhiába.

A Chaplin revü Chaplin három korai némafilmjét tartalmazza. Ezek: Chaplin, a katona / Kutyaélet / A zarándok.