Cso Dolszok 30 éve készít hagyományos koreai öltözéket, hanbokot, a királyi szabóság, a Szangivon főszabója. Amikor a királyné varrónői véletlenül tönkreteszik a király ceremoniális öltözetét, a mjonbokot, Cso nem vállalja a kijavítását, mert egyetlen éjszaka alatt lehetetlennek tartja. Az egyik hivatalnok bemutatja a királynénak I Gongdzsint, egy tehetséges, szabályokkal nem törődő, korát megelőző ötletekkel rendelkező fiatal szabót, aki vállalja az öltözet felújítását. A darab kiválóan sikerül, a királyt lenyűgözi a fiatalember tehetsége. Gongdzsin így az udvari szabóságba kerül, és forradalmi dizájnjaival, elképesztően gyönyörű női ruháival felforgatja a palota életét. Csóban egyre nő a düh és elkeseredettség, riválisként kezd tekinteni a férfira, aminek következtében a két szabó végül tragikus udvari intrikába keveredik.

Csve detektív nem tud megbékélni a tudattal, hogy 15 évvel korábban futni hagyott egy sorozatgyilkost, aki 10 nő meggyilkolásáért volt felelős. Nem sokkal azelőtt, hogy hivatalosan is elévültnek nyilvánítanák a bűntettet, a gyilkos váratlanul hírt ad magáról és a piacra dob egy könyvet, amelyben részletesen leírja, hogyan ölte meg az áldozatait. A könyvet óriási médiafelhajtás kíséri, a gyilkos egy pillanat alatt felkapott celebritássá válik, de Csve nyomozónak kétségei támadnak a szerző személyének a hitelességével kapcsolatban, ezért nyilvános tévévitára invitálja a gyilkost. Mindeközben néhány korábbi áldozat hozzátartozója összefog, hogy saját maguk szolgáltassanak igazságot, ezért hajtóvadászatot indítanak a tettes után.

Dobozok, amelyekben az emberek névtelenül leadhatják nem kívánt gyermekeiket.

Young-goon azért kerül a pszichiátriára, mert cyborgnak képzeli magát. Evés helyett egy tranzisztoros rádió segítségével igyekszik feltölteni akkumulátorait. Ettől persze nem sokat javul az állapota. Az ifjú hölgy tántoríthatatlan: lenyúlja nagymamája műfogsorát és minden útjába kerülő "géppel" elbeszélget, legyen az szerencsejáték-automata vagy egy egyszerű lámpa. Il-soon felvételének napján, Young-goon élete megváltozik. A jóképű fiatalember előszeretettel visel álarcot; antiszociális teremtésként tartják számon. Társai számára hamarosan az is kiderül, hogy nyugtalanító ügyességgel tulajdonítja el mások értéktárgyait. Nem telik sok időbe, míg ő és Young-goon gyengéd érzelmeket kezdenek táplálni egymás iránt.

Bosszúszomj után vérszomj, itt van az Oldboy-jal elhíresült koreai rendező, Park Chan-wook új filmje, a Thirst (Bakjwi, 2009). Egy kórházban ügyködő pap beszáll egy fenyegető vírus elleni küzdelembe, mint tesztalany, ám a szertől vámpírrá alakul. A horror-dráma producere és írója is Park Chan-wook, a történetet részben Émile Zola Thérese Raquin c. regénye ihlette. Természetesen van benne szerelmi szál is, sőt, ez az első koreai film, amelyben férfi nemiszerv is felbukkan. De valószínűleg más érdemei miatt nyerte el az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Zsűri díját.

A bosszú megszállottja angyali külsejű és vörössel festi a szemét Park Chan-wook Bosszú-trilógiájának záródarabjában. A film veszélyes utazásra hív egy saját erkölcsi kódex szerint élő nő lelkének legmélyére. Lee Geum-ját tizenhárom év börtönre ítélték egy hatéves kisfiú elrablásának és meggyilkolásának bizonyítatlan vádja miatt. Az egyszerre gyermekien naiv és ördögien bölcs Geum-ja nem sok időt pazarol arra, hogy belopja magát a többi rab szívébe. A stricijét megfojtó volt prostituálttól az idős észak-koreai kémnőig minden egyes cellatársban csupán eszközt lát ahhoz az aprólékosan kidolgozott, rafinált bosszútervhez, amelyet szabadulása utánra tartogat.