Ernst Lubitsch 1942-ben megalkotta Hollywood leghíresebb komédiáját. A stáblistán csupa magyar név fémjelzi a lengyel opuszt, mely máig maradandó és minden alkalommal újra nézhető és mulattató szatíra. A helyszín Varsó, a Nemzeti Színház, a dátum 1939. A színházban náciellenes darabot próbálnak a színészek, melyet a lengyel kormány letilt, mondván, Hitlert nem lehet provokálni. Éppen ezért a színészek Shakespeare Hamletjét adják elő. Mikor Joseph Tura a nagymonológot mondja - "Lenni vagy nem lenni -, egy fiatal katona feltűnően feláll a második sorban, s eltűnik a színfalak mögött. A vezető színész először meghökken, sejtelme sincs, mi a valódi ok. A következő napokban minden egyes előadáson ugyanúgy megismétlődik a nézőtéri jelenet. Tura szinte belebetegszik, s még csak nem is sejti, hogy a katona a nagymonológ röpke ideje alatt feleségével, Maria Tura színésznővel találkozik az öltözőben...

Louise (Joan Crawford) önkívületben kóborol egy ismeretlen város utcáin. Senki sem tudja, hogyan került oda, hol volt, és mit csinált azelőtt. Az összeomlott nőt a közeli kórház pszichiátriai osztályára viszik, ahol az orvosi kezelés során darabonként összeállnak az emlékfoszlányok, és lassan fény derül múltjára: Louise szinte betegesen ragaszkodott szerelméhez, David Suttonhoz annak ellenére, hogy a férfi olykor hónapokra magára hagyta. Még azt is meg tudta neki bocsátani, mikor nem volt hajlandó megkérni a kezét. Ám mikor David örök hűséget esküdött egy másik nőnek, Louise szerelme sötét fordulatot vett...

A híres irodalomtudóst, Kingsley professzort pénteken 13-án autóbaleset éri. Legjobb barátja, Dr. Sovac (Boris Karloff), az agysebészet szaktekintélye kockázatos vállalkozásra szánja el magát. Egy másik ember agyát ülteti át Kingsley koponyájába. A donor pedig nem más, mint a közismert és rettegett bűnöző, Red Cannon. A műtét kiválóan sikerül, a tudós hamarosan felépül. Ám környezete rémülten tapasztalja, hogy magatartása különös módon megváltozott. A hajdan oly szelíd és megfontolt egyetemi tanár most ördögien ravasz, agresszív érdekemberként viselkedik. Ráadásul amerre csak megfordul, véres gyilkosságok történnek. Orvosát azonban mindez cseppet sem zavarja, mert tudja, hogy az agy az emberéleteknél is értékesebb titkokat rejteget számára. Igazi csemege ez a film a klasszikus horrorok rajongóinak, hiszen együtt láthatjuk a műfaj két nagy, legendássá vált horrorszínészét, Boris Karloffot és a magyar származású Lugosi Bélát, akit még mindig óriási kultusz övez Amerikában.

Egy amerikai bombázó legénysége véletlenül a Hawaii-szigetek elleni japán támadásba keveredik. Nehéz leszállás után, másnap tovább kell menniük a Fülöp szigetekre, ahol nagyobb szükség van a bombázóra. Az út első szakaszán az a kérdés, hogy megtalálják e a parányi Wake szigetet a végtelen óceánon. A másodikon az hogy lesz e hol leszállni a japánok által szinte teljesen elfoglalt Fülöp-szigeteken. Parancsnokuk vállalkozik egy magányos támadásra a japán inváziós flotta ellen, ami azonban rosszul végződik. A parancsnok tűzharcban meghal, a megmaradt legénység pedig bosszút esküszik. Jóllehet ők csak gyakorlórepülésre indultak, keresnek és találnak egy japán hajórajt, amely ellen sikeres támadást hajtanak végre.

Látványos film az amerikai történelem egyik legvitatottabb legendája, G. A. Custer tábornokról (1839-1876), akit a korabeli kalandfilmek legnépszerűbb sztárja, a jóvágású Errol Flynn alakít. Hősiesen küzd a csatamezőn a déli seregekkel, majd az indiánokkal, akik között ott harcol Őrült Ló, vagyis Quinn, s közben elnyeri a bájos Libbie kegyeit is, ám végül a kapzsi vasúttársaság fondorlatai mégis legyőzik...

Tarzan és Jane mostohafia leesik egy magas szikláról, miközben éppen rábukkan Palandrya elrejtett városára, de Tarzan szerencsére megint időben érkezik. Jane éppen Európában tartózkodik és onnan értesíti férjét a háború kegyetlenségeiről és a nácik rémtetteiről. Tarzan azonban váltig azt hangoztatja, hogy őt nem érdekli a politika. Ám a politika figyel fel Tarzanra: német expedíciós egység érkezik a dzsungelbe és miközben Tarzan az egyik magát angol kutatónak kiadó német katonát ápolja, a többiek megszállják Palandryát. Tarzan még ekkor sem lát semmi indokot arra, hogy közbe avatkozzon, ám amikor a németek a többiekkel együtt őt is fogságba ejtik, megszervezi a lázadást és Palandrya lakóival együtt kiűzi a betolakodókat.

A múlt század utolsó harmadában épülő - Amerika keleti és nyugati felét összekötő - Union Pacific vasútvonal tervét két társaság támadja. Nyereségvágyó spekulánsok kísérlik meg a keleti vasútépítést szabotálni, hogy a nyugati építés részvényein minél többet keressenek. Cecil B. De Mille filmje a nagy vasútépítések, indiánharcok korát eleveníti fel realista eszközökkel, az amerikai életforma iránti optimizmussal. Az Acélkaraván az utolsó nagy amerikai filmsiker volt Magyarországon, a második világháború kezdetén, mielőtt betiltották hazánkban az "ellenség" filmjeit.