Inger és Ellen két nővér, akik egy párizsi autóbuszos utazásra indulnak. Amikor Inger bejelenti a csoportnak, hogy mentális gondokkal küzd, egyesek szánalommal tekintenek rájuk, mások egyenesen diszkriminációval. Párizsba érve kiderül, hogy Inger titkol valamit múltja egy szereplőjével kapcsolatban, és végül az egész csoport bevonódik a válaszkeresésbe. Az egy hét eseményeit felölelő film kérdése, hogy megélhető-e emberi különbözőségeink ellenére is a szeretet és az egymás iránti törődés.

1755-ben Ludvig Kahlen kapitány elindul, hogy teljesítsen egy lehetetlennek tűnő küldetést: meg akarja hódítani a zord, lakhatatlan dán vidéket. A férfi célja, hogy kolóniát építsen a király nevében. De egy könyörtelen helyi földesúr másképp gondolkodik és arrogánsan azt hiszi, hogy ez a föld kizárólag az övé. Kahlen keményfejű és úgy érzi, a király megbízása és saját elszántsága elegendő ahhoz, hogy sikerrel járjon. Az összecsapás elkerülhetetlennek tűnik a két fél között, a kapitányt ráadásul az érzelmei is fűtik, miután rátalál élete szerelmére.

A szomáliai partoknál egy teherszállító hajót feltartóztatnak a kalózok, és túszul ejtik a legénységet. Idegőrlő tárgyalás kezdődik a fogva tartók és a hajó dán tulajdonosa között, amelynek tehetetlen szenvedőalanyai a legénység tagjai, köztük egy szakács és egy mérnök. A tárgyalásokat Koppenhágában egy irodából vezénylik öltönyös férfiak, akik irodájukból nem tudják átérezni, hogy min mennek keresztül alkalmazottaik a halálfélelem és nélkülözés közepette. Egy profi túsztárgyaló tanácsára az emberélet nem számít nekik, csak a rideg számok, a cég ezért semmiképp nem hajlandó a kalózok túlzó követeléseinek engedni, akik a legénység kivégzésével fenyegetnek.

Mia Moesgaard a híres újságírónő egy tévés beszélgetésben elítéli a politikusokat, amiért Grönlandon olaj után akarnak kutatni. Egy magányos környezetvédő aktivista is szívén viseli az ügyet és úgy dönt, jobb belátásra bírja a politikusokat...Fegyverrel...

Gabriel és Elias hiába testvérek, gyökeres ellentétei egymásnak. Gabriel lestrapált egyetemi professzor, Eliast meg csak a nők és a közhelyes tények foglalkoztatják. Egyik óráján Gabriel telefonhívást kap, amelyben közlik vele, hogy apjuk elhunyt. Életük váratlan fordulatot vesz, amikor egy videófelvételből megtudják, a megboldogult igazából nem is a biológiai apjuk volt, mert ő valójában még mindig él, egy szigeten. A két testvér útnak indul, és a szigeten csupa meglepetésben lesz részük. Megismerkednek a polgármesterrel, és annak lányával, aki utálja az életét, önmagát, a családját és a szigetet, és egyébként is kicsit neurotikus nő. A szülői házban aztán egy csomó állat mellett olyan hibbant emberekkel is találkoznak, akikről nemcsak az derül ki, hogy testvéreik, de ismerik az eltitkolt igazságot a családjukról és önmagukról is.

Kaj, az egykori séf (Jesper Christensen szenzációs alakításában) konok és büszke ember, aki jelenleg egy önkormányzati lakásban lakik. A férfi elfecsérelte az egész életét és most a hosszabb ideje munka nélkül tengődők számára meghirdetett gyakorlati továbbképzésen vesz részt. Amikor Kaj 19 éve nem látott lánya - brutális férje elől menekülve - ugyanabba a házba költözik, ahol apja él, Kaj nagy változáson megy keresztül. Először ösztönösen kerülni próbálja a lányát, de aztán elkezd vigyázni annak hatéves kisfiára, Jonas-ra. Kajnak évek óta először nem csak a maga túléléséért kell küzdenie: most már saját családja van, amelyért felelősséggel tartozik...

Kresten éppen a nászéjszakáját követő hajnalon kap értesítést arról, hogy meghalt az apja. A gond csak az, hogy feleségének azt mondta, nincsenek élő rokonai. Sebtében elutazik apja lepusztult farmjára. Ám nemcsak a temetésről kell gondoskodnia, hanem gyengeelméjű bátyjáról is. Felvesz egy házvezetőnőt, Livát, akiről kiderül, nem az, akinek kiadja magát. Különös szituációk egész sora veszi ezzel kezdetét. A Lars von Trier által elindított filmes mozgalom, a Dogma keretein belül készült alkotás a harmadik a sorban az Idióták és a Születésnap után.

Egy dán katonai különítmény tagjai otthonuktól távol, Afganisztánban teljesítenek szolgálatot, ahol a helyi civileket védik a szélsőséges radikálisokkal szemben. Egy rutinküldetés közben a század komoly harcokba keveredik. Hogy embereit megmentse, századparancsnokuk olyan döntést hoz, amelynek rendkívüli következményeit neki kell elviselni - valamint otthon maradt családjának. Felesége és három gyermeke pedig türelmetlenül várja haza a férfit.

A 18. században, Dániában a mentálisan beteg uralkodó, VII. Keresztély felfogadja udvari orvosának a német Johann Friedrich Struensee doktort. Döntésével Keresztély saját házasságát is veszélyezteti, mert a fiatal királynő menthetetlenül beleszeret az orvosba, titkos viszonyuk azonban az egész királyságot veszélyezteti. Struensee lassan, de biztosan teljhatalomhoz jut a labilis uralkodó mellett, és a háttérből az egész ország irányítása a kezébe kerül. A mellőzött és mind jobban elégedetlenkedő elöljárók összeesküvést szerveznek az udvari orvos megbuktatására és eltávolítására. Az Egy veszedelmes viszony megtörtént eseményeken alapul.

Egy kis izlandi, isten háta mögötti halászfaluban él Thor és Christian, a két kamasz, akik idén nyáron tapasztalják meg először, hogy mi is az a szerelem. Egyikük egy lány szívére ácsingózik, a másikat viszont más érzések kínozzák: barátjával szeretne közelebbi viszonyt ápolni.

A két középkorú férfi, Ib és Edward belefáradtak kiüresedett házasságaikba, és egy jobb életről álmodoznak az évek során összeszedett pénzükből. Egy nap hatalmasat veszekednek feleségeikkel, amelynek eredményeképp jól lerészegedve felbérelnek egy orosz bérgyilkost, hogy tegye el a nemkívánatos asszonyokat láb alól. Ám nagyon alábecsülik nejeiket, amelynek következtében az események olyan abszurd irányba bonyolódnak, hogy végül még ők kerülnek a bérgyilkos halállistájának az élére.

Simon a dán művészvilág királya: különc, sikeres, gazdag, gyönyörű felesége mellett fiatal szeretőt tart. Tökéletes az élete, azonban egy nap felbukkan fia, Casper, akinek a létezéséről sem tudott, és aki azonnal magára vonja a figyelmet, ugyanis a fiú nem más, mint a világhírű graffiti művész, "The Ghost". Az apa és fia közti kapcsolat komoly megpróbáltatások előtt áll.

A 7. században Európa északi részét a pogány frízek, szászok és dánok uralták. Redbad a szabad frízek utolsó királya, aki szembeszállt saját népe kegyetlen pogány rituáléival csakúgy, mint a délről érkező frankokkal, Európa új uraival. Egy valós történelmi alak, Redbad, a független szellemű uralkodó története.

Egy kis csónak közelít a csöppnyi sziget partjai felé. A sziget csupán 20 mérföldnyi. Az emberek nem hiába érkeztek ide, a világítótorony három őrét jöttek leváltani. A brigád a váltásra már hat hete várakozik. Furcsa módon senki sem várja az érkezőket. Úgy fest, hogy három tapasztalt kollégájuk, Thomas, James és Donald eltűntek. Csupán a vacsorához terített asztal és egy felborult szék várja az érkezőket, emellett két esőkabát hiányzik a házból...

Egy koppenhágai rendőr társát egy titokzatos férfi meggyilkolja. A rendőr volt partnere szeretőjével kezd nyomozni az ügyben – mindketten küldetésként élik meg az elkövető levadászását. A hajsza közben akaratlanul egy CIA ügynök játszmájába csöppennek, és egy nemzetközi macska-egér játszmában futnak versenyt az idővel. Már nem csak a bosszúvágy hajtja őket, a puszta túlélésért is küzdeniük kell.

Az év 1402. I. Margit dán királynő elérte azt, ami még senkinek nem sikerült. Dániát, Norvégiát és Svédországot egy békeorientált unióba tömörítette, melyet fiatal, örökbe fogadott fia, Erik révén egyedül irányít. Az kalmari unió azonban folyamatos fenyegetésnek van kitéve, ezért a királynő azt tervezi, hogy összeadja Eriket egy angol hercegnővel. Az Angliával kötött szövetség hivatott biztosítani a birodalom európai nagyhatalmi státuszát, ám ekkora felbukkan valaki Margit múltjából, akinek színre lépése mindent megváltoztat.