Chaplin mint zálogos tevékenykedik nap, mint nap. Hogy becsüsként mennyit ért a dolgokhoz, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az átvételre hozott vekkeróra esete, de más miatt sem lehetünk teljesen nyugodtak.

Ebben a filmben Chaplin kétbalkezes szabóinas, szédült nőbolond, aki méreteket véve egy kuncsaftról, a szép hölgyről a centiméterrel átfogja a bábut is, és hozzáméri a derékbőséghez. Tönkreteszi a vasalni való nadrágokat, s amikor a türelmét vesztett mester kirúgja, fölcsap grófnak egy lányos háznál, hogy ott, a "másik közegben", a gazdagoknál másfajta dolgokat műveljen.

Nehéz elrejtőzni egy világítóan csíkos rabruhában bárhol a világon, de Charlie-nak jól-rosszul sikerül. Különböző elképesztő kalandok után a strandon szerencsére már egyszerűbben meg lehet szabadulni a nem éppen előnyös ruhadaraboktól. De arra azért nem számít senki, hogy Charlie hamarosan életet fog menteni. Edna, a szépséges, jó házból való lány édesanyja fuldoklik a vízben. Charlie nem tétlenkedik, kimenti az asszonyt, amiért némi bonyodalmak után hálából meghívják az otthonukba. De a baj sohasem jár egyedül.

Egy zsebtolvaj helyett a rendőrség a Csavargót veszi üldözőbe, aki bemenekül a cirkuszba. Az üldözési jelenet a közönség soraiban hatalmas tetszést arat, mindenki a "vicces embert" reklamálja. A cirkuszigazgatónak nem marad más választása, felfogadja a Csavargót a társulatába. A cirkusznak felmegy a szerencsecsillaga, de ettől még a Csavargónak és szerelmének, a kötéltáncosnőnek nem lesz jobb a sorsa. Legalábbis egy darabig. (Némafilm)

Mi történik, ha a gazdag szépasszonyt nem várja a férje az állomáson, amikor megérkezik a szobalányával? És mi történik, ha egy csavargó a megszólalásig hasonlít a hanyag férjre?

Egy hajótulajdonos azt tervezi, hogy utolsó útján elsüllyeszti hajóját, hogy beszedje a biztosítási pénzt. Charlie-t, a csavargót, aki szerelmes a tulajdonos lányába, a kapitány elfogja, aki beleegyezik, hogy segít neki. Charlie önkéntelenül matróz lesz. Vihar idején Charlie besegít a konyhába, és megpróbálja felszolgálni az ételeket...

Mi minden történhet egy varietében a színpadon és a szórakozni vágyó közönség körében? Ez az, amit nem árulunk el önöknek, de azt már biztos tapasztalták, hogy milyen nehéz látni hátulról, ha az ember előtt egy óriásnak is beillő kisfiú ül. De azt biztosra vehetik, hogy Chaplin nem nyugszik ilyesmibe bele...

Chaplin kijön a börtönből, a kapuk bezárulnak MÖGÖTTE. Mihez kezdjen? Először egy pap akar "segíteni" rajta, hogy aztán kövessék a többiek...

Cecil B. de Mille több milliós Carmenjének chaplini (újra)értelmezése.

A tűzoltók legkisebbike, Charlie, a csavargó-tűzoltó állandóan konfliktusba keveredik a robusztus tűzoltóparancsnokkal. Először elalszik, amiért kikap, aztán neki kell kiszolgálnia a tiszteket (leveri a tányérokat, a levest a parancsnok nyakába zúdítja, de mindezt ügyetlenségből, véletlenül), megint összerugdossák. De ezután már - különösen, hogy mindez a parancsnok menyasszonya jelenlétében történt, akarattal - visszavágásként történnek a dolgok. És akár hiszik, akár nem, végül Charlie elnyeri a parancsnok szép menyasszonyának szerelmét, és mindenki megbűnhődik, aki megérdemli...

Chaplin ebben a burleszkjében a gyógyfürdőből mint helyszínből fakadó valamennyi komikus lehetőséget kiaknázza. A gyógyforrás kínálta különböző kezelési módok, az ivókúra, a masszás, minden egyes személy, minden egyes tárgy, mellyel kapcsolatba kerül jobb sorsra érdemes "páciensünk", egyre-másra kacagtató jelenetek részesévé tesz bennünket. A filmet 1917. április 16-án mutatták be.

A kisember egy építkezésen dolgozik. Mivel elkésett a munkából, próbálja az építésvezetőt kiengesztelni, előbb egy szál virággal, később őrült munkatempóval. Mindhiába. A hosszú munkanap végén megkapja a fizetését, amivel igencsak elégedetlen. De még az a kevés sem marad neki, hiszen a kapuban várja zsémbes felesége, és azonnal lecsap a pénzre. De a kisember bosszút áll...

Az első világháború a kisembert is a besorozott katonák között találja. De a kisember még a többieknél is nyomorúságosabb, hiszen neki soha nem érkezik sem levél, sem csomag. és a tisztek minden eszközzel fegyelemre akarják szoktatni. Egy küldetése során a kisember álcázva átjut az ellenséges vonalakon és a romok között egy szép fiatal lányt talál. Sok-sok tragikukomikus kaland, hadifogság után a két fiatal csapatukat megmentő hőssé válik. Még a német császárt is a kisember ejti fogságba...

Mennyi izgalmas esemény történhet, sőt történik is egy film forgatásakor! A rendezők kiabálnak, a színésznők és színészek saját vérmérsékletük szerint tűrik az eseményeket, vagy éppen másként reagálnak rájuk, miközben a háttérben dolgozó munkások előteremtik a "látványvilágot". A díszletek, a kellékek, a jelmezek mind mind az ő segítségükkel válnak hiteles csodává. Ebbe a helyzetbe most képzeljék bele a tárgyakkal örökké hadakozó Charlie Chaplint díszletmunkásnak!...

A kis csavargó (Charlie Chaplin) ezúttal egy templom mellett ébred, így be is megy a misére, ami miatt - pontosabban a csinos orgonistalány (Edna Purviance) miatt - elhatározza, hogy tisztes útra tér. Beáll rendőrnek, körzetnek azonban épp azt az utcát kapja, ahová a rendőrök se mernek bemenni, elsősorban egy nagydarab huligán miatt....

A csavargó Charlie besétál az áruházba egy lyukas fillér nélkül, nem azért mintha vásárolni akarna, inkább szeretne elvegyülni a tömegben, hogy lerázzon néhány rendőrt, akik követik. Ide-oda fordul, ezt-azt megfog, végül eljut az illatszerosztályra. A tükörben meglátja, hogy eléggé borostás, hát elhatározza, hogy kissé rendbeszedi magát.

Chaplin e korai kis remekművében egy csetlő-botló bevándorlót alakít, aki meg akarja vendégelni a hajón megismert lányt, csak hát egy vasa sincs.

Chaplin csavargó figurája megjelenítésében legnagyobb szerepe a megjelenésen kívül az arcjátéknak, és a pantomimnak van. Szinte mindent a pantomim alá rendel. Ez a mozgási mód határozza meg a komikus segédeszközök kiválasztását, szerepeltetését, mozgatásának mikéntjét. Ezért van meghatározó szerepe a bambuszbotnak is. Ebben a filmben egy másik eszköz gazdagítja új színekkel pantomimját, a korcsolya, a görkorcsolya, mely ismét rengeteg nevettető helyzetet teremt...

A csavargó megmenti a farmer lányát a csirkefogóktól, és cserébe szállást kap. Csakhogy hamarosan feltűnik a lány vőlegénye...

A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.

Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.

Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.