Scott egy barátja gyilkosa után nyomoz és közben kideríti, hogy minden egy náci formula körül forog, melynek lényege, hogy a szenet üzemanyaggá változtassák.

Nat Moyer már betöltötte a nyolcvanat, de ma is olyan mint egy kis csibész. Egész nap dől belőle a hülyeség, ellenállhatatlan dumájától a környezete a falra mászik. Egyetlen barátja Midge, a hozzá hasonló korú, fekete házmester, akivel naphosszat a Central Park padjait koptatva idézik fel emlékeiket. Amikor Midge munkáját veszély fenyegeti, Nat érzi, hogy felébredt benne a régi tűz, s beveti a nehéztüzérséget barátja nyugdíjba küldése ellen. S ha már így benne van, ideje zöldágra vergődnie lányával, aki nyugdíjasotthonba akarja dugni, segítenie egy narkós kölykön és egy csőd szélén álló boltoson, és tisztességre tanítania a környékbeli gazfickókat.

Dave és Wally furcsa páros. Dave süket és újságos, Wally viszont vak és szerencsejátékos valamint Dave alkalmazottja. Amikor az újságos standnál lelőnek egy bukmékert, ők lesznek az első számú gyanúsítottak. Mivel a süket Dave háttal állt az eseményeknek, a vak Wally viszont csak arról tud beszámolni, amit hallott, ketten együttesen is csak csekély információval tudnak szolgálni. Dave látott egy lábat, Wally pedig egy Shalimar nevű parfüm illatát érzi. Kiderül, hogy az áldozatnál volt egy pénzérme, amelyet beledobott Dave borravalós dobozába, amelyet most Wally cipel magával. És ebben az érmében egy olyan microchip van elrejtve, amelyre sokaknak fáj a foga.

Connor MacLeod 1518-ban, a skót felföldön látta meg a napvilágot. Ahogy férfivá érett, a szomszéd klánnal vívott első csata során halálos sebet kapott - s csodák csodája, mégis életben marad. Egy spanyol kalandor, Ramirez veszi pártfogásába, s Connor tőle tudja meg a nagy titkot: mindketten a halhatatlanok rendjébe tartoznak, akiknek csak lefejezéssel lehet elvenni az életét. Felkészíti védencét a velük egyívásúak között folyó halálos párviadal-sorozatra, amelynek végén a halhatatlanok közül csak egyetlenegy maradhat. Küzdelmes évszázadok után, a XX. század végén New Yorkban találkozunk újra MacLeoddal, aki a végső összecsapásra készül: ősellenségével, a gonoszt megtestesítő Kurgannal kell felvennie a harcot az egész emberiség védelmében.

Arthur Kirkland fiatal, idealista büntetőjogász a tárgyaláson összetűzésbe keveredik Fleming bíróval, szerinte ugyanis tévesen ítélte el az ügyfelét. A bíró végül a bíróság megsértése miatt egy nap elzárásra ítéli Kirklandet. Nem sokkal később a bírót letartóztatják egy fiatal lány bántalmazása és megerőszakolása miatt. A nézeteltérésük elenére Fleming azt szeretné, ha Kirkland védené őt. Cserébe azt ígéri, felülvizsgálja a korábbi vitás ügyet. Közben Kirkland ügyfele szökni próbál, és túszokat ejt.

Samantha Caine élete maga a megtestesült idill. Ohióban él egy nyugodt kisvárosban és boldogan tanít az iskolában. Hallal kötött házassága is tökéletesen működik, a gyermekével, Caitlinnel is minden rendben van. Csak egy dolog hiányzik az életéből: a múlt. Nyolc évvel korábban ugyanis a tengerparton, New Yerseyben tért magához, s fogalma sem volt arról, hogyan került oda. Egy majdnem végzetes autóbaleset azonban segít neki az emléktöredékeket feleleveníteni, és egyre jobban magára ismer: arra a Charly Baltimore-ra, aki egy szupertitkos kormányzati szervezetnek dolgozott, és - ha kellett - könyörtelenül gyilkolt. Samantha felbérel egy magánnyomozót, Mitch Henesseyt, hogy megérthesse a szinte megérthetetlent, a múltját. A fenyegető múlt elől azonban nincs menekvés; a valamikor oly kedves, családszerető Samantha otthagyja családját, hogy befejezze a nyolc évvel korábban kudarcba fulladt akciót.

Dúl a polgárháború Észak-Amerikában. A kékkabátos Robert Gould Shaw ezredest megbízzák, hogy szervezze meg az első feketékből álló egységet. A Massachusetts állambeli önkéntes alakulat, az 54. hadtest katonái szökött rabszolgákból és szabad polgárokból állnak. A fehér nemesi családból származó Shaw elhatározza, hogy az általános vélekedéssel szemben bebizonyítja, a feketékből is lehet jó katonákat faragni. Legfőbb segítőtársa Trip, egy szökött rabszolga, valamint John Rawlins, aki sírásóból lett katona. Lelkesedésük átragad a többiekre is, de vajon elég lesz-e ez a diadalhoz?

Az oktatási főfelügyelő, Frank Napier a barátjához fordul segítségért. Arra kéri az igazgató Joe Clarkot, vállalja el a New Jersey állambeli Paterson belvárosi középiskolájának vezetését. Az iskolának rossz híre van, a bűnöző kölykök és a drogkereskedők melegágya. Az állam azzal fenyegetőzik, hogyha nem tesznek rendet, elveszi az iskola feletti ellenőrzés jogát a helyi oktatási bizottságtól. Napier már csak Clarkban bízik, aki vállalja a lehetetlennek tűnő feladatot. Bár Clarkot a kemény és következetes fellépése szembeállítja a tanári kar és a közösség egy részével, munkája meghozza az eredményt.

Emory Leeson, a sikeres, de túlhajszolt reklámszakember - miután elhagyja a felesége - kiborul, és rájön: egész addigi élete hazugságra épült. Ettől kezdve kizárólag igazat mond és ír, még a reklámokban is! Természetesen diliházba küldik, ahol aztán egy bolondos szőke lánnyal és néhány ápolttal létrehozza saját csapatát. Amikor az igazmondó reklámok véletlenül megjelennek, kitör a színtiszta őrület: az emberek szabályosan megvesznek az új reklámokért...

The Jerky Boys néven két albumot is aranylemezzé tettek Amerikában a fiúk, akik telepakolták áldozataikkal folytatott telefonbeszélgetéseiket hip-hop ritmussal és rappel. Johnny Brennan és Kamal ezúttal meg is filmesítették betyárságaikat. Chicagói bérgyilkosoknak adják ki magukat, akik New Yorkba jönnének elbújni egy kis időre. Beletrafálnak a dolgok közepébe. Lazarro (Alan Arkin), a New York-i maffiafőnök égen és földön keresteti őket, ahogy a rendőrség is és saját megtréfált haverjaik a negyedből...

A Virginia nyugati részén találhat bányászvidék lakói sokat szenvedtek az idők folyamán. Itt él családjával Jock Yablonski is, aki azt fontolgatja, hogy elindul a bányász szakszervezet elnöki tisztségéért folytatott harcban. Jock, a többi bányászhoz hasonlóan aggodalommal figyeli, hogy a szakszervezet jelenlegi elnöke a tulajdonosok érdekeit képviseli, ahelyett, hogy a bányászok oldalán állna. Yablonski azzal is tisztában van, hogy akár az életébe is kerülhet, ha elindul a választáson az addigi elnök, Tony Boyle ellen. Végül belátja, hogyha nem indul, semmi sem fog változni.Boyle ugyanakkor tisztában van vele, hogyha veszít, annak súlyos következményei lehetnek, akár börtönbe is kerülhet, ezért kiadja a parancsot Jock Yablonski meggyilkolására.

A fiatal Serpico, a rendőr akadémia elvégzése után, egy New York-i rendőrőrsre kerül, ahol az iskolában tanult elvek szerint akar dolgozni: becsületesen és a törvénytisztelő módon. Azonban a hetvenes évek elején működő amerikai bűnüldöző szervekről merőben más kép rajzolódik ki. A fiatal rendőr mindenhol korrupcióval, kenőpénzzel és a működési szabályzat által megszabott korlátokkal találkozik. Minden szolgálatban töltött napon be kell látnia, hogy a szervezeten belüli bűnözés szálai egyre feljebb nyúlnak. Franket kollégái egyre ellenségesebben kezelik. Serpico kockára teszi az életét, amikor nem törődik bele a helyzetbe, és egyre elszántabban harcolni kezd az alvilággal. Kiderül, hogy halálos ellenségeket nem a bűnözők, hanem a rendőrök között kell keresnie.

1968 júliusában a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerződést kötöttek arról, hogy megállítják a nukleáris fegyverek használatának terjedését. A nagyhatalmak négy titkos záradékot is fűztek az okmányhoz, melyek közül a legtitkosabb és legveszélyesebb az utolsó. Közben Moszkvában a KGB irányítója, Govorshin tábornok Auróra néven tervet dolgoz ki az utolsó cikkely megszegésére és a titkos fegyverek összeállítására. Az akcióról tudomást szerez a másik oldal is és Angliában John Prestont, a neves kémelhárítót állítják rá az ügyre.

New York egyik legpatinásabb szállodája a Hotel Plaza. A legkülönfélébb vendégek fordultak meg már a szobákban. Ha ezek a falak mesélni tudnának? Így történik! Három történet a 719-es lakosztályból. Az elsőben a feleség igyekszik visszahódítani az elhidegült férjét, miközben rájön, hogy az ura a titkárnőjével csalja. A második hőse a rámenős producer, aki el akarja bűvölni a régi szerelmét. A harmadik az aggódó családapáról szól, akinek lánya a közelgő esküvője miatt kétségektől gyötörve bezárkózik a fürdőszobába.

Miután felfedezte a kapcsolatot egy korrupt városi biztos és a kolumbiai gyilkosok között, Kojakot egy telefonáló lány meggyilkolására állítják, és Crocker volt rendőrnyomozó, jelenleg D.A. asszisztens vádat emel ellene.

Clinton kisstílű csempész, akinek bátyját brutálisan meggyilkolják. A gyilkosság indítékát sűsű homály fedi, egyetlen támpont egy magnókazetta, melyen egy nicaraguai férfit kínoznak halálra. Clinton elhatározza, hogy megtalálja testvére gyilkosait. Egyetlen segítsége Nadine, a gyönyörű luxusprostituált, akivel eljutnak egy amerikai ügyvédhez, akinek köze lehet a nicaraguai kontrákat fegyverrel támogató és ebből dollármilliókat kaszáló titokzatos El Zopilote-hoz. Egyre inkább nyilvánvaló lesz, hogy a meggyilkolt testvér olyasvalamibe ártotta bele magát, amibe nem lett volna szabad, és ha így folytatják Clintonra és Nadine-ra is hasonló sors vár...

A vígjáték egy húszdolláros bankjegy sorsát követi nyomon egészen attól a pillanattól kezdve, ahogy az kilibbent egy ATM pénzautomatából. Kalandos útja során ki és belép különféle emberek létébe - ezáltal más és más életutakat láthatunk - az utca áltag emberétől. A bankjegy útját keresztezi egy kiemelkedő író, egy sztriptíztáncosnő, két rabló és még sokan mások is meglepő és mulatságos helyzeteket teremtve.

Chicago a XIX. század végén. Clarence Darrow (Kevin Spacey) a vasúttársaságok ügyvédje az egyre nagyobb befolyással bíró szakszervezetekkel szemben. Darrow lelkiismeretét azonban nem hagyja nyugodni, hogy valójában a vasúti dolgozókkal rokonszenvez, akik biztonságosabb munkakörülményekért és tisztességes bérért küzdenek. Amikor főnökei aljas cselhez folyamodnak, hogy ellehetetlenítsék az egyik szakszervezeti vezetőt, Eugene Debset (Chris Cooper), Darrow benyújtja lemondását, és elvállalja Debs védelmét.