A messzi jövőben járunk, amikor az ismert bolygókat IV. Shaddam padisah-császár kormányozza. A világegyetemben a legértékesebb anyag a fűszer-melanzs. A fűszertől hosszabb lesz az élet. A fűszertől kitágul a tudat. A fűszer egyetlen bolygón lelhető fel: egy sivár, száraz, sivatagos bolygón. Ez a bolygó az Arrakis - de lakói, a szabad fremenek népe csak úgy nevezi: Dűne. Ezen a bolygón csap végleg össze két ősi ellenség, két nemes ház: az Atreides és a Harkonnen. Miközben a fremenek a próféciában megjövendölt messiás eljövetelét lesik, a Császár, az Űrliga, s az egész galaxis dermedten lesi a harc végkimenetelét, hiszen a fűszer nem apadhat el.

A gyártulajdonos családja vendéget fogad, akinek megjelenése mindenkit elbűvöl. A szolgálólány megvilágosodik a hatására, kitör eddigi életéből, és csodagyógyítóvá válik. A többiek is változásokon mennek át, ezek azonban őrületben, kétségbeesésben és szexuális kicsapongásban végződnek. A család azonban mégsem tud teljesen elszakadni korábbi életétől.

Az apró termetű genovai, Walter, a bérkifizetésnél megpróbálja becsapni a munkásnőket. Korábbi szeretője és bűntársa, Francesca helyett Silvanát, a dinamikus munkáslányt szemeli ki tervei megvalósításához. Francesca féltékenységében beárulja a rendőrségnél, s egy hűtőházban látványos üldözési jelent bontakozik ki. Walter látszólag felülkerekedik a nyomába eredt rendőrön, akit meg akar ölni. Az ugyancsak jelenlevő Silvana azonban hirtelen felismeri szerelme valódi énjét, és rálő. A megsebesült férfit elestében felnyársalja egy henteskampó.

Művészi és személyes válságának mélypontján Gustav von Aschenbach zeneszerző velencei utazása közben találkozik egy lengyel fiúval, Tadzióval. A fiú vélt tiszta ártatlansága annyira hat von Aschenbachra, hogy az önfeladásig rabja lesz a tökéletes szépségnek, és mindenüvé követi a fiút, hogy ne kelljen szenvednie közelségének hiányától. S végül ez lesz a végzete, Velencében ugyanis terjed a kolera. A zeneszerző a parton hal meg, utolsó pillantását a tengerből kiemelkedő fiúra vetve.

Húsvét napján Jeruzsálem népe megkegyelmezhet egy halálraítéltnek. Barabásra, az útonállóra esik a választás, így a törvények értelmében Poncius Pilátus római helytartó szabadon engedi őt - a kereszthalál pedig Jézusra vár. Barabás kedvese, Rachel nem örül a viszontlátásnak, ő hisz Jézusban, Isten fiában és gyászolja a halálát. Barabás ugyan nem hisz a messiásban, de amikor az ég teljesen elsötétül, bizonyságra vágyik.

A film öt, különböző hangvételű epizódját Luchino Visconti (A boszorkány, akit élve elégettek), Mauro Bolognini (Polgári szellem), Pier Paolo Pasolini (A Föld a Holdról nézve), Franco Rossi (A szicíliai szépség) és Vittorio de Sica (Egy este, akár a többi) rendezte.

Egy ódon római palotában visszavonultan él az idős, művészetrajongó professzor. Akarata ellenére beköltözik a házba egy márkinő a barátaival. A fiatalemberek gátlástalanul rontanak be a professzor életébe - ez szembefordulásra készteti őt a fasiszta elemektől befolyásolt jelenkorral, amelytől mindaddig elzárkózva élte életét.

Alberto Sordi saját bevallása szerint is legjobb filmje fekete komédia, mely a II. világháború után 1950-es években játszódik. Öt év hadi szolgálat az idealista Sordi, mint volt újságíró, nehezen illeszkedik be a civil életbe, míg végül elveszít mindent. A pénzét, feleségét, sőt még a szabadságát is. Azonban rövidesen visszaszerez mindent, ám a látszat csal, megalázó az igazság kiderül az utolsó filmkockákból.

Nápolyban vagyunk, amely szokásos hétköznapi életét éli, amikor a magasból - mintha égi szózat lenne - megszólal egy hang: "Tizennyolc órakor kezdetét veszi az utolsó ítélet". A hangyaként nyüzsgő emberek egy pillanatra megtorpannak, de amikor valaki megjegyzi, hogy biztosan egy most megjelenő filmet reklámoznak ily módon, mindenki megnyugodva folytatja addigi tevékenységét. A város "krémje" az esti nagy bálra készül, az átlag polgár pedig csip-csup ügyei után lohol. A kamera kiválaszt néhány nápolyi lakost - fiatal és öreg, gazdag és szegény, tisztességes és tisztességtelen, hiú és alázatos egyaránt van közöttük - és a nyomukba szegődik. Az újra meg újra felhangzó titokzatos égi szózat azonban lassan megváltoztatja a város atmoszféráját, lakói pedig különös átalakulásokon mennek keresztül...

A neves újságíró tanulmányt készít az emberi önzésről. Miközben kutatásai során az önzésnek számos minősített esetével találkozik, rá kell döbbennie, hogy ő sem különb riportalanyainál.

L'Aquila-hoz közeli abruzzo-i kis hegyi faluban két fiatal farkasvadász Ricuccio és Giovanni küzd egymás ellen. Az örökös konfliktus oka a mindkettőjüknek tetsző, gyönyörű Teresa.

Oreste és Giovanni, két minden hájjal megkent kisember egy katonai táborban akadnak össze 1917-ben, amikor a Nagy Háború iránti lelkesedés még mindig sok embert vonz a katonasághoz. Ez azonban nem éppen az ő esetük, mindketten szívből utálják a harcot, és végeredményben csak megúszni szeretnék az egészet... Szinte akaratuk ellenére válnak hőssé és velük együtt a többiek is, mint Rosario, a délről jött katona, aki egyre várja a híres színésznő dedikált fényképét, vagy Bordin, aki népes családjának küldi a pénzt, ezért bárkit szívesen helyettesít néhány líráért minden veszélyes vállalkozásban, vagy az analfabéta Ernani..

Pestisjárvány pusztít Európa déli részén 1348-ban. Firenzéből sokan megpróbálnak elmenekülni a fekete halál elől. Hét nő és három férfi vidéken húzza meg magát a járvány elől. A napok azonban egyhangúan, unalmasan telnek, ezért kitalálják, hogy történetekkel szórakoztatják egymást. A szabályok szerint minden nap egy kiválasztott témára mind a tízen mondanak egy-egy történetet. A száz darabos gyűjteményből tíz történet elevenedik meg. A téma mi más lehetne, mint az érzékiség különféle megnyilvánulása a legkülönbözőbb helyzetekben.