Mija Yang öntudatos nagyi, aki napjaink Dél-Korájában él, és élete abból áll, a vele együtt két férfinak megpróbálja gondját viselni. Egyikük idős ember, aki egy agyvérzést követően abszolút nem tud gondoskodni magáról, a másik pedig unokája, Yang Mijas, aki teljesen magába zárkózik, és csak ebédnél hajlandó mutatkozni. A napi rutin lassan teljes apátiába taszítja Mija életét, egészen addig, míg el nem látogat egy költészeti kurzusra, és el nem kezd verseket írni. (port.hu)

A valós történelmi háttérrel rendelkező film cselekményszála nemesen egyszerű, nincs túl bonyolítva, mégsem kiszámítható eseményeket vonultat fel. Az 17. század eleji Koreában járunk, a második mandzsu inváziót megelőző időkben. A fiatal Nam-Yi egyik kezébe a húga, Ja-In (Chae-won Moon) kezét, a másikba apja mesteri íját fogja, s elmenekülnek az elől a véres megtorlás elől, amit a Joseon-dinasztia uralkodója, Injo király az árulónak kiáltott apjuk ellen indított. A szökevény testvérpár apjuk egyik megbízható barátjánál, Kim Moo-Sun (Kyeong-yeong Lee) házában talál menedéket, ahol inkognitóban, de a félelem folytonos árnyékában folytatják életüket. A látszólagos biztonság és nyugalom 13 évig tart, egészen a második mandzsu hódítás kezdetéig.

Yoon,a lefokozott hiradós úgy érzi ismét sztár lehet ha elcsíp egy exkluziv élö közvetitést az ismeretlen telefonálóval,aki az ő müsorideje alatt felrobbantja a Mapó-hidat..

1862 - A parasztságot járványok, rossz termés és éhínség sújtja. A nemesek csak saját vagyonukkal törődnek és folytatják a szegények kizsákmányolását. Ebben a korban egyedül a Kundo jelent reményt, ez a harcias csoport az egyedüli fenyegetés a gazdagok számára. Dolmuchi, a mészáros családját a nemes Jo-yoon megöleti és a férfival is végezni akar, mert az nem teljesíti megállapodásukat. A mészáros azonban túléli a támadást és bosszút esküdve csatlakozik a Kundóhoz.

Pak Ungdzse lelkész, csalásfelderítő, a Távol-Keleti Valláskutató Intézet munkatársa, egy Szarvas-domb elnevezésű vallási csoportra bukkan a munkája során. Csakhamar bebizonyosodik, hogy reformvallásról szó sincs, a csoport szektaként működik, a szektavezér istenítteti magát, célja az örök élet elérése. Ráadásul sorra tűnnek el a környékbeli diáklányok, és mikor egyikük holttestét megtalálják egy aluljáró betonoszlopában, Pak lelkész összefüggést vél felfedezni a lányok eltűnése és a szekta között.

A koreai háború vége közeledtével fegyverszünetet rendeltek el, ám a keleti fronton, az Aerok Hills közelében tovább folytatódott az ádáz küzdelem. A stratégiailag kiemelkedő jelentőségű pont az új határok felállítása miatt mindkét félnek nagy értéket képviselt. A keleti határt az “Alligátor csapat” őrizte, amely kizárólag a legjobb katonákból áll: ők az egyetlenek, akik túlélték a háború legvéresebb csatáját Pohang-nál. Amikor a csapat egyik parancsnokára holtan találnak, és kiderül, hogy egy dél koreai lövedék végzett vele, kivizsgálást indítanak az ügyben. Kang Eun-Pyo, a védelmi parancsnokság kirendelt hadnagya a helyszínre érkezve döbbenten veszi tudomásul a katonák szörnyű állapotát, ám feladatától semmi sem tántoríthatja el, még akkor sem, ha látszólag értelmetlen dolognak tűnik egyetlen haláleset után nyomozni, miközben megszámlálhatatlan áldozatot követelt a háború…

A történet szerint egy tehetős családot olyan átok kínoz, amely mindig az elsőszülötteket veszi célba. Emiatt a családtagok felbérelnek néhány szakembert, hogy járjanak utána a dolgoknak. A csapat baljós aurát érez a családi temetkezési hely körül, ezért úgy döntenek, hogy azonnal exhumálják és áthelyezik az ősök maradványait. De mikor valami sokkal sötétebb dolog kerül elő a földből, hamar rájönnek, hogy mi történik azokkal, akik rossz sírt ásnak ki...