Témáját tekintve ez az alkotás is egy úgynevezett "háborús film". A 2008-as grúz-orosz háború adja a történet hátterét. Sokkal többet nem is írnék erről a konfliktusról, mivel egyrészt elég rövid ideig tartott, másrészt az Olimpius Inferno bejegyzésénél már megtettem ezt. Abban a filmben maga a konfliktus generálta az eseményeket, ebben a háború "csak" az események háttérét adja. Legalábbis a film első felébe. Egy kisfiú, és édesanyja életébe pillanthatunk bele. A fiú (filmbeli neve Artjom, vagy ahogy a rokonai hívják Tjoma) szülei külön élnek, és ezt a gyermek nem könnyen dolgozza fel, ezért álomvilágba menekül. Ennek a világnak a a képi megjelenítését az alkotók már jól bevált filmes klisékkel jelenítik meg. Például a Jó Robot nagyban hasonlít az Avatar című film lényeiv

Makszim Kammerer, miután lezuhant az atomháború utáni Szaraks bolygón, és ráébred, hogy a lakosságot tudatmódosítással kormányozzák, úgy dönt, megdönti a rendszert. Azonban ez sokkal nehezebb, saját magán kívül szinte senkire sem számíthat. Ellop egy tankot, erővel magával viszi barátját, Gaj-t, és nekivág a déli pusztaságnak.

A Borisz Akunyin regényekből készült három filmsorozat soron következő, második négyrészes produkciója, a Török csel, 1877-ben, az orosz-török háború idején játszódik. Hősünk ezúttal is a zseniális nyomozó, Eraszt Fandorin. Itt van a szépséges Varvara Andrejevna Szuvorova is, aki irgalmas nővérként, kalandos úton próbál eljutni távírász vőlegényéhez, Pjotr Jablokov önkénteshez. Szorult helyzetéből a fiatal nőt Eraszt Fandorin menti ki, aki a török fogságból a csodával határos módon szökött meg. De Fandorint, aki szökés közben kikémlelte a törökök haditervét, letartóztatják a csendőrök.

Maxim Kammerer, az ifjú felfedező űrhajóbaleset következtében ott ragad az örökké ködbe burkolózó Sarakhsh bolygón, ahol az emberek soha nem látták a csillagokat és azt hiszik hogy egy óriási gömb belsejében élnek. A Sarakhsh lakói betegesen idegengyűlölők, de ez nem az ő hibájuk: a Névtelen Atyák - a bolygó urai - a sugárzásos agymosással és propagandával kényszerítik a népet arra, hogy azt higgyék, amit kell. Maxim ennek a közepébe csöppen, felsőbbrendű intelligenciájával és testi erejével, és persze egy kívülálló morális érzékével természetesen rövid úton az ellenállók közé keveredik.