A KGB elküldi egyik titkos ügynökét, Nikolai-t Afrikába, hogy ott végezzen egy Moszkva-ellenes érzelmeiről közismert ellenforradalmárral. Ám a titkos ügynök tanúja lesz annak, hogy az oroszok és kubai szövetségeseik milyen kegyetlenül bánnak a bennszülöttekkel, és úgy dönt, átáll a másik oldalra.

Amy kissé megfáradt örömlány, Elmore pedig kiszuperált bokszoló, aki kisebb stiklikből tartja fent magát. Egy este találkoznak, összejönnek - és máris sürgősen olajra kell lépniük, ha féltik a bőrüket. Végcéljuk az álomország, a napfényes Kalifornia, de az odavezető út igencsak rögös. Amy régi mesterségének fortélyaira fanyalodna, hogy előteremtse az útiköltséget, de Elmore nemes egyszerűséggel inkább az ökléhez folyamodik. Az utazás során egyre közelebb kerülnek egymáshoz, s felcsillan előttük egy jobb élet reménye... Két nagyszerű, Oscar-díjas színész, Sally Field és Tommy Lee Jones alakítása teszi feledhetetlenné ezt a különleges filmet.

Amerikában a képernyőt elárasztják az erőszak és az utcákon menekülő emberek képsorai. A városokban bombarobbanások borítják lángba az ott élő békés polgárok otthonait, a külvárosi negyedek egyre inkább ostromlott városhoz hasonlítanak. A békében élő amerikaiak eleinte fel sem tudják fogni, hogy ezek az események ezúttal nem a közel-keletről vagy Észak Írországból érkeznek, hanem saját országukból. Egy nemzetközi terrorista csoport ugyanis összehangolt támadást indított az amerikai nagyvárosok és az amerikai nép ellen. Az Egyesült Államok egyáltalán nem készült fel erre. Matt Hunter azonban felveszi a harcot a terroristákkal...

Xavier Quinn, egy kis karibi sziget rendőrfőnöke mindent elkövet, hogy enyhítse a feszültséget a bennszülöttek és a sziget fehérbőrű lakói között. Amikor gyerekkori barátja, Maubee szoros kapcsolatba kerül egy gyilkossággal és egy dollár tízezrekkel teli bőrönddel, a kényelmetlen helyzetbe került rendőrtiszt előtt két lehetőség áll: vagy tisztázza egykori cimborája nevét, vagy rábizonyítja a bűntényt.

Négy elkeseredett bűnöző egy minden képzeletet felülmúló tervet eszel ki: egymillió dollárnyi váltságdíj reményében tizenhét utassal a fedélzetén eltérítenek egy New York-i metrószerelvényt. Egy órát adnak a hatóságoknak, hogy összeszedjék a pénzt, utána percenként lelőnek egy utast. Az ügyet a rendőrség Garber felügyelőre bízza, s amint közeleg a kiszabott határidő, úgy válik szinte elviselhetetlenné a rá nehezedő nyomás.

1976. június 27-én palesztin terroristák eltérítenek egy nemzetközi utasszállító gépet, és a pilótát arra kényszerítik, hogy az Entebbe nevű ugandai repülőtéren szálljon le. Idi Amin, Uganda elnöke látszólag szívén viseli a túszok sorsát, bár szemmel láthatólag igazat ad a terroristáknak, akik Palesztina felszabadításáért küzdenek. Több utas szabadon távozhat, ám 103 izraeli állampolgárt fogságban tartanak, és hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy a forradalmárok arra akarják felhasználni ezeket az embereket, hogy a világ különböző országaiban bebörtönzött társaikat szabadon engedjék. Az izraeli kormánynak gyakorlatilag nem marad más lehetősége, mint parancsot adni a Thunderbolt fedőnevű hadműveletre, melynek az Entebbe-i repülőtér katonai megszállása a célja...

Egy New York-i újságíró elhatározza, hogy kideríti, kinek a kezében van a helyi prostituáltak irányítása. Az eredmény őt magát is meglepi, a város leggazdagabb és leghatalmasabb családjai valamennyien a szexipar haszonélvezői.

Doc és gyönyörű felesége talán már nem is emlékszik, mikor lépték át azt a határvonalat, amely a törvényest a törvénytelentől elválasztja. Korunk Bonnie és Clyde-jaként ördögi ügyességgel kerülik el a rájuk leselkedő állandó veszélyt, és már nemcsak a kopók szeretnék kézrekeríteni őket, hanem az alvilág is. Egy mexikói banda főnöke ráveszi őket, hogy hozzanak ki valakit a börtönből. Docék meg is szervezik a szökést, de amikor a kialkudott díj átvételére kerülne sor, rádöbbennek, hogy csapdába kerültek: a rendőrség várja őket. A férj egy mexikói fegyházba kerül, ahol fehér amerikaiként a biztos halál várna rá, de az asszony nem adja föl, kihozza a férfit. Ettől a perctől kezdve folyamatos hajszává válik életük.

J.J. az egykori fodrász úgy érzi, sikerült megvalósítania karjára tetovált jelmondatát, vagyis "Győzelemre született". A valóság azonban nem egészen így fest. A kokóért cserébe bármire képes, kisstílű szélhámoskodásaiba sorra belebukik, s míg börtönbüntetését tölti, felesége lelép a bandavezérrel. Két tűz közé kerül: a rendőrség azzal zsarolja, ha nem köp, húsz év börtönt kap, a bandavezér pedig ki akarja nyíratni. Ekkor ismerkedik meg a különös fiatalasszonnyal, Parmmel. Vajon lesz-e erejük együtt újra kezdeni, vagy J.J. csak bajt hoz minden hozzátartozójára?

Dr. Herbert Bock kórházi főorvos idegei kezdik felmondani a szolgálatot, mivel mind a magánéletében, mind a munkájában sorozatos kudarcok érik. Feleségétől 24 évi házasság után elvált, gyerekei a maguk útján járnak. Kórháza ellen rendszeresen tüntetnek a környékbeliek. Ráadásul egyik fiatal kollégáját halva találják a kórteremben.

Ez a bűnügyi film nem sorolható a szokványos krimik közé, hiányzik belőle a percekig tartó autós üldőzés, az érthetetlenségig fokozott bonyodalom és a patakokban ömlő vér. A cselekmény valóságos alapja az az 1968-ban született bírósági döntés, amely Miranda-határozatként került be a kriminológia és a jogtudomány történetébe. Kojak hadnagy, a népszerű nyomozó keserűen emlékezik vissza régi ügyére, amely két huszonéves lány meggyilkolásával kezdődött, és - a lányok vezetékneve után - Marcus-Nelson gyilkosságok néven szerepelt a sajtóban és a nyomozati jegyzőkönyvekben. Egy tanú vallomása és egy gyors kihallgatás után elítélték a gyilkosságokkal megvádolt fiatalembert. Ám Kojak mégsem képes túllépni az eseten, mivel néhány dolog ellentmondani látszik az elítélt vallomásának.

Russell Stevens életének legmeghatározóbb eseménye az volt, hogy kábítószerfüggő édesapját gyerekkorában a szeme láttára ölték meg, miközben megpróbált kirabolni egy italboltot. A fiú ekkor elhatározza, hogy rendőr lesz, és a bűnözés és a drogok elleni küzdelemnek szenteli életét. Jó rendőr válik belőle, ám ifjúkori dühétől, ifjúsága erőszakos eseményeinek emlékétől felnőttként sem tud szabadulni. Ám ezek a tulajdonságai pont kapóra jönnek felettese számára, aki azt a megbízást adja Russellnek, hogy utcai kábítószerkereskedőnek álcázva épüljön be az alvilágba. Russell képességeinek, és a rendőrségtől kapott pénznek köszönhetően gyors karriert csinál. Hamarosan a piac egyik meghatározó figurája, egy laza erkölcsű ügyvéd (Jeff Goldblum) felajánlja neki, társuljon be legújabb vállalkozásába. Segítségével Russell eljut azokhoz a fejesekhez, akikre a rendőrség hajt.

Eddie Muntz, a fegyverkereskedő élete nagy dobására számít, amikor megpróbál katonai repülőgépeket eladni egy dél-afrikai diktátornak. Ahhoz azonban, hogy bejöjjön a remélt bombaüzlet, két dolog még hiányzik. Először is Catherine-nek, Eddie barátnőjének le kellene feküdnie magával a diktátorral. Azután - barátja, segítségével - jó volna megszabadulni Eddie ősellenségétől, Strykertől, aki szintén meg akarja kaparintani az évszázad üzletét.