1942, Párizs. Edmond Batignole visszahúzódó, konfliktus kerülő ember. Hentesüzletének egyedüli fizetőképes ügyfelei már csak a náci tisztek maradtak. Amikor két sonka ellopásáért megvádol egy zsidó kisgyereket, akaratlanul is felhívja rájuk a megszállók figyelmét. A családot deportálják, Batignolék a a céltudatos feleség nyomására beköltöznek az üresen maradt nagyobb házba. Egy napon az elhurcolt család gyermeke, Simon kopog ajtajukon. A hentes kelletlenül elszállásolja, de napokon belül egyre többen lesznek. Batignole kétségbeesetten próbál megszabadulni tőlük. Azonban minél több emberrel beszél kimenekítésükről, annál inkább rájön, hogy neki magának kell megtennie a veszélyes mentőakciót...

Magali középkorú szépasszony. A gyerekei már kirepültek otthonról, ő pedig a munkába temetkezik, szőlőtermesztéssel foglalkozik. A barátnője, Isabelle sajátos módon próbál segíteni neki. A tudta nélkül társkereső hirdetést ad fel a nevében és az első randevúkra is ő megy el. Az egyik olyan jól sikerül, hogy magába bolondítja Géraldot, a gátlásos mérnököt. Közben Magali fiának barátnője is akcióba lép: össze akarja hozni az asszonyt a volt filozófiatanárával, szeretőjével. Étienne azonban üresfejű nőcsábász. Az érintettek Isabelle fiának esküvőjén keresztezik egymás útját. A négy évszak meséi ciklus utolsó darabja.