London, 1818. Titkos szerelmi viszony kezdődik a 23 éves angol költő, John Keats és a szókimondó szomszéd hölgy, Fanny Brawne között. A furcsa pár eleinte egymáson köszörüli nyelvét, a férfi azt gondolja, hogy a nő csak egy elegánsan kacérkodó társasági liba, míg Fanny-t egyáltalán nem érdekli Keats költészete, sőt, az irodalom sem.

A 19. század második felének legünnepeltebb brit írója volt Charles Dickens, aki igazi bálványnak számított korában. Nemcsak művei iránt rajongtak az emberek, de felolvasóestjei, közszereplései is esemény- és élményszámba mentek. Dickens élvezte a figyelmet, hogy minden társasági rendezvényen a középpontban lehet, ezért is okozott különösen nagy lelki vívódást számára, amikor szerelemre lobbant egy jóval fiatalabb, ifjú hölgy iránt. A kor Angliájában a válás szóba sem jöhetett, még egy olyan közszereplő számára sem, mint Dickens. A szerelem azonban olyannyira elvette az eszét, hogy kedvese, Nelly kedvéért vállalta a szétköltözést is családjától és gyerekeitől. A titokzatos szerető ugyanakkor nem léphetett a nyilvánosság elé, nem mutatkozhatott Dickens-szel az emberek előtt. De vajon a titkolózás nem kezdte ki kettejük hatalmas szerelmét?

A túlélő ellenállás ismét az első renddel találja szembe magát, miközben Rey, Finn és Poe Dameron útja folytatódik. A nemzedékek hatalmával és tudásával mögöttük, megkezdődik a végső csata.

Nyolc éve már, hogy Anne Elliot környezetének nyomására elhagyta vőlegényét, amikor Frederick Wentworth újra felbukkan az életében. Hamarosan hirtelen elkapott szempillantások, zavarbaejtő, feszült, várakozással teli pillanatok szemtanúi lehetünk. Vajon felgyúlhat-e még a régi érzelem? Képes lesz-e a már 29 éves Anne ismét magához vonzani a valaha egy hibás döntéssel eltaszított férfit? S hogyan érez az összetört szívű férfi, aki nemcsak ugyanolyan jóképű, mint annak idején, hanem immár kellő vagyonnal is rendelkezik, s akit a környék bájos fiatal lányai egytől egyig meg akarnak hódítani. Jane Austen Meggyőző érvek címen is megjelent regényének filmváltozatában a modern lélekrajz eszközeivel remekül ábrázolja az érzelmek hullámzását remény és kétségbeesés közt.