A cím ironikusan értendő: Nyugat-Yorkshire mind időjárás, mind boldogulási esélyek terén meglehetősen borús vidékén járunk. Amiben erős a környék, az a munkanélküliség, a bűnözés és a kábítószerfogyasztás. Ebben a miliőben teljesít szolgálatot Catherine Cawood őrmester, aki nyomozói karrierjét megtörve akkor öltött újra egyenruhát, amikor lánya öngyilkossága után vállalta, hogy felneveli annak a kisfiát, aki nemi erőszakból született. Nyolc évvel később az erőszaktevőt, Tommy Lee Royce-t kiengedik a börtönből, ahol egy másik bűncselekménye miatt ült – és Catherine innentől nem nyugszik, amíg utána nem jár, a fiatal férfi mire készül. Eközben egy helyi vállalkozó frusztrált könyvelőjének rémisztő ötlet jár a fejében, elrabolni főnöke lányát váltságdíjért, és ehhez hamarosan meg is találja a megfelelő cinkosokat, akik között ott van Royce is.

Amikor Agatha Christie megálmodta a belga nyomozó alakját, alacsony termetű, köpcös, díszes bajuszú, talpig elegáns úriembert képzelt el, aki valamikor az 1880-as években született. Az írónő által életre keltett nyomozó évtizedeken keresztül derítette fel a rejtélyes ügyeket, saját magát pedig minden szerénytelenséget nélkülözve remek embernek tartotta. Christie egészen az 1920-as évektől írt Poirot könyveket, mígnem 1975-ben, a Függöny című regényben vetett véget a detektív életének, aki a leírtak szerint 96 évesen, szívbetegség következtében hunyt el. A filmvásznon több színésznek is lehetősége volt belebújni Poirot bőrébe, leginkább mégis David Suchet alakítása emlékezetes. Suchet a 1990-es évek elején vette át a nyomozó szerepét, filmes alakításai mellett pedig elsősorban Shakespeare színészként ismert.

Az „Anglia kertjének” nevezett Kent megye egyik idilli falucskájában és a hatgyermekes Larkin család, amelynek feje, Papus nem megy a szomszédba egy kis furfangért. Amikor megtudja, hogy a megüresedett vadászmester címre gazdag ellenlábasa, Alec Norman feni a fogát, elhatározza, hogy meg fogja találni a módját, hogyan fogja ki a szelet a vitorlájából. Némileg megtöri a lendületet a család nagylányának, Mariette-nek a bejelentése, hogy Franciaországban akar szerencsét próbálni. Edith Pilchester, a vénkisasszony, aki őszinte híve Papusnak, elpanaszolja, hogy egy városi ember azért zaklatja, hogy adja el neki a házát, mire Papus azt tanácsolja, tegyen úgy – de persze ez is csak egy csavaros terv része. A majálison jótékonysági versenyt rendeznek, amelyen Papus nagylelkűen licitál, amíg csak versenyre nem kel vele Alec Norman, és hamarosan felforrósodnak a kedélyek.

A sorozat a 21. századi Londonban játszódik, melyben elénk tárul, hogyan nyomozna ma Nagy-Britannia legendás detektívje, Sherlock Holmes és barátja, Dr. John Watson.

A Reynolm Iparvállalat sokemeletes épületben működik, csodálatos kilátással és csodálatos környezettel. A pincében lévő IT részlegnél dolgozik Roy és Moss. A két fickó igazi számítógépbuzi, csak a gép érdekli őket. Érzelemmentes, hűvös világuk egyik napról a másikra darabokra hullik, amikor egy új menedzsert vesznek fel melléjük.

A The Crown című sorozat történetének középpontjában a 25 éves II. Erzsébet királynő áll. A fiatal nő vállaira komoly teher nehezedik, ugyanis át kell vennie a világ leghíresebb és leghatalmasabb monarchiájának vezetését, és jó kapcsolatot kell kialakítania az ország ikonikus miniszterelnökével, Winston Churchillel. A Brit Birodalom hanyatlik, a világpolitikában zűrzavar uralkodik, azonban amikor új királynő kerül a trónra, új korszak veszi a kezdetét. Peter Morgan zseniális, hosszú évek kutatása során kiérlelt forgatókönyve merész őszinteséggel tárja elénk II. Erzsébet életútját.

A meghökkentő és merész angol sorozat az első modern leszbikus naplójából készült. A történet minden része történeti tényen alapul. Anne Lister, a gazdag birtokos sokéves egzotikus utazgatás után 1832-ben visszatér a Nyugat-Yorkshire-i Halifaxba. Elhatározza, hogy helyreállítja ősi otthona, a megkopott Shibden Hall régi dicsőségét. Ehhez újra kell nyitnia a szénbányát, és férjhez kellene mennie. Ám a céltudatos és karizmatikus Anne-nek eszébe sincs férjhez menni, lévén a nőket szereti.

1900-as évek, Bécs: a filozófia, a tudomány és a művészet melegágya, ahol kultúrák és ötletek találkoznak, vagy éppen ütköznek a város legnagyobb kávézóiban. Max Liebermann híres pszichoanalitikus, nem mellesleg a közismert osztrák pszichiáter, Sigmund Freud lelkes fiatal hallgatója. Amikor véletlenül összetalálkozik Oskar Reinhardttal, a furcsa esetekkel küzdő nyomozóval, vállalja, hogy segít neki a szokatlan gyilkossági sorozatok felgöngyölítésében. Max rendkívüli észleléssel és kriminalisztikai készséggel van megáldva: mélyen megért különleges emberi viselkedéseket. Ezen képességeivel áll szolgálatba, hogy Reinhardttal együtt megoldják Bécs titokzatos haláleseteit.

Egy csapatnyi bulis amerikai lány szabályosan berobban az 1870-es évek karót nyelt londoni társaságába, amire jó nagy kultúrsokkot szabadítanak. Bár azzal a céllal érkeztek, hogy társat és státuszt szerezzenek maguknak, a férjvadászok igazából ennél sokkal többre vágynak.