Fura figurák gyülekeznek egy régi texasi kúriában. Mindnyájan arra várnak, hogy az agg családfő kilehelje a lelkét és rátehessék a kezüket az örökségre. A szórakoztató képsorok és a csattanós poénok végén derül csak ki, hogy melyikük lesz a nyerő...

Macon Leary útikönyveket ír - célja olyan utakra vezetni olvasóit, amelyek a lehető legkisebb megrázkódtatással járnak. Történetünk kezdetén éppen darabokra hullik az élete: a fia meghal, a felesége pedig éppen el akarja hagyni. És ekkor találkozik egy tőle homlokegyenest különböző nővel, Muriellel.

Egy pennsylvaniai kisváros ukrán-orosz negyedében az acélüzem egyik kohásza, Steven éppen az esküvőjét tartja, mielőtt két barátjával elindul Vietnámba. A három barát vidáman beszél arról, hogy remélik, az első vonalba kerülnek, mert így legalább lesz alkalmuk kiélvezni a bulit. Aztán betoppan egy háborús veterán, aki a kérdéseikre csak káromkodással felel. Nem tudják mire vélni a dolgot, de már nincs sok hátra, hogy ők is szembesüljenek azzal a világgal, mely félőrültté tette a katonát.

Tom Sawyer csintalan kölyök, aki minden kalandban benne van, ami a Missouri állambeli Hannibel városában történik. Véletlenül szemtanúja lesz egy gyilkosságnak, amelyet a helyi hajléktalan, Injun Joe követ el. Ígéretet kell tennie, hogy nem árulja el őt senkinek. Csatangolásai közben Tom megismerkedik az árva Huckleberry Finn-el, a találékony utcagyerekkel. Az eskü ellenére elkotyogja neki a szörnyű titkot. Huck viszont igazságot akar szolgáltatni az ügyben. Tom igazságérzete is őrlődik két eskü között. Végül mégis veszélyes magánnyomozásba kezdenek és bizonyítékokat gyűjtenek. A város egyszer még büszke lesz haszontalannak hitt gyermekeire! A filmfeldolgozás Mark Twain örök érvényű ifjúsági regényén alapul.

A vidéki városkában élő Carnelle egyetlen vágya, hogy az évente megrendezendő "Tűzoltók Szépe" tehetségkutató és szépségversenyen első legyen. Persze az egész város kineveti, de ő a körülmények dacára is gyermeki hittel és lelkesedéssel készül. Egy váratlanul sikeres produkcióval a döntőbe is bejut, ahol aztán "kivívja" az utolsó helyet. Ez a kudarc és egy igaz jó barát segít megértetni vele, hogy a talmi csillogás mit sem ér, valójában a belső szépség és az önbecsülés az, ami számít.

Sandy Bates ünnepelt forgatókönyvíró és filmrendező nagysikerű vígjátékairól ismert. Csakhogy elege van a sok vidámságból, a kritikusokból és a tolakodó nézőkből. Fajsúlyosabb mondanivalóra vágyik. Új filmjének bemutatója azonban botrányba fullad, mivel a közönség nem azt kapja tőle, amit megszokott. Csalódottságára a nők társaságában keres gyógyírt. Egyszerre három nőnek udvarol, ami már önmagában megkérdőjelezi az igaz szerelem létezésébe vetett hitét... Mély válságba zuhan, mert nem tudja, mivel szolgálhatná jól az emberiséget. Egy "földönkívüli" nézőtől megkapja a választ: "Mondjon jobb vicceket..." (port.hu)

Négy kisvárosi srác utolsó nyara ez: a gimnázium véget ért, ők leérettségiztek, és most dönteniük kellene, mihez is kezdenek. Az egyikük világhírű biciklibajnok szeretne lenni, a másik egyetemre készül, a harmadik szerint a legfontosabb a szerelem, míg negyedik társuk az első hármat utánozza. És vicceket mond, és szeretne másmilyen lenni, valahol egészen máshol. Nosztalgikus, vidám történetükben természetesen egy álom sem válik valóra. Mégis rengeteg mulatságos dolog történik velük: lányok, szülők, tóparti esték, egy Fellini nevű kutya és egyéb csacskaságok töltik ki e négy balfácán napjainak nagy részét.

Élete főművén dolgozik Caden Cotard színházi rendező. Olyan monumentális darab megvalósításáról álmodik, amely egy gigantikus raktárépületben felépített, "életnagyságú" New Yorkban játszódik és amelyben a nap huszonnégy órájában több ezer színész, statiszta játszik. Műve egyszerre nagyszabású vállalkozás és személyes hangvételű darab, amelybe minden élményét - szakmai és szerelmi kapcsolatait, az öregedéstől való félelmét, a betegséggel kapcsolatos problémáit - megpróbálja beleszőni. Idővel azonban elmosódnak a valóság és a képzelet határai.

Vashti Blue, ki komika, az utóbbi időben eléggé munka híján van, ráadásul túl sok időt tölt a lakásába zárva az aranyhalával, baglyával és a telefonjával, amely a legfőbb összekötője a világgal. A telefontársaság viszont szeretné kikapcsolni a telefonját.

Hester Prynne a konvenciókra fittyet hányó gyönyörű asszony és Dinsdale tiszteletes tiltott és titkos szerelme az indiánháborúk korának puritán Új-Angliájában. A ruhára hímzett, a hitvesi hűtlenséget jelképező skarlát színű "A" betű, melyet Hester dacos büszkeséggel visel, az erkölcscsőszök világa ellen való örök lázadás szimbólumává nemesedett.

Egy férj, aki nem bírja az állandóságot, munkahelyről munkahelyre vándorol, és évekre eltűnik otthonról. Egy feleség, aki a magányt és a bizonytalanságot nem bírja, ezért elválik a férjétől, és új esküvőt tervezget. Egy kislány, aki mindkettejüket szereti. Egy szerelem, amely mégsem múlt még el. Egy család, amelynek valahogy mégiscsak együtt kellene maradnia.

A Jay Anson író által magáénak vallott valós történeten alapuló Rettegés Háza című film egy Long Island tengerpartján elhelyezkedő nagy házról szól, ahova három gyermekével beköltözik George és Kathy Lutz, a fiatal házaspár, abban a reményben, hogy álmaik házát találták meg, az álom azonban rettegéssé válik.

A New York Cityben élő Kate és Alex régi bútorokkal üzletel. A házaspárnak van egy problémás tinédzser lánya, Abby, nem csoda, hogy szűknek érzik a lakásukat. Megveszik a szomszéd lakást, hogy majd a falakat kiütve összenyissák a szobákat, és így kialakítsák álmaik otthonát. Ehhez azonban meg kell várni, míg az ott lakó bérlő, a kilencvenegy éves, rozoga néni meghaljon, ugyanis elég kínos lenne, ha egyszerűen kitennék az utcára. A helyzetet oldva Kate és Alex megpróbál összebarátkozni Andrával és az őt védő unokájával, Rebeccával, miközben a saját lányukkal sem igazán boldogulnak.

Adrienne Saunders elégedett az életével. Hat évi házasság után úgy érzi, mindene megvan: szerető férj, szép, egészséges gyerek, biztos anyagi háttér, elismertség a New York-i művészeti életben. Idilli világába alapvető változást hoz a borzalmas tragédia: férje egy baleset során szörnyethal. Adrienne megpróbálja újra felépíteni összeomlott életét. Mindent elkövet, hogy kislánya túljusson a csapás okozta traumán, és mindennapjaik ismét normálisan teljenek. Nekilát, hogy elhunyt férje holmijait elrendezze, és ekkor ismét minden összekuszálódik: olyan nyomokra bukkan, amelyek egyre homályosabbá és gyanúsabbá teszik Jack múltját. Adrienne elborzadva ébred rá, hogy valójában nem is ismerte azt az embert, akivel hat évig együtt élt. A szálak végül gyilkosságokon át vezetnek az igazsághoz, amelynek kiderítését Adrienne is épp, hogy megússza élve.

Isabelle igazi mai szingli New Yorkból. Író-olvasó találkozókat szervez és reménytelenül bele van zúgva egy divatos íróba, Anton Maes-ba. Nagyanyja szerint a sok-sok link után végre egy rendes fiú kellene Isabelle-nek. Aggódik, hogy unokája nem akar, vagy nem tud férjhez menni, ezért házasságközvetítőhöz fordul. Az asszony Samet, egy ortodox zsidó savanyúságárust kommendálja Izinek. Sam pedig kitartóan udvarol. De mit csináljon a lány, ha nem érzi azt a bizonyos "áramütést"? De saját kárán lassanként rájön, hogy nem ártana néha a nagymamára hallgatni.

Edward Wilson céltudatos fiatalember, aki hazájáért, az Egyesült Államokért mindenre képes. Ambiciózus hozzáállása segíti abban, hogy munkát kapjon a II. világháború elején megalakuló hírszerző csoportban. Wilson egyike lesz azoknak, akik létrehozzák a világ legbefolyásosabb kémszervezetét, a CIA-t, és a hidegháború éveiben maga is aktív formálója lesz a kibontakozó fegyveres konfliktusoknak. Miközben látszólag szürke hivatalnokként éli mindennapjait, ifjúkori idealizmusát apránként teljesen felemészti a hírszerzés látszatvilága, amelyben mindenki titkokat őriz, és senkiben sem lehet megbízni. A kubai Disznó-öbölben végrehajtott amerikai invázió után nyilvánvalóvá válik, hogy valaki elárulta a partraszállás tervezett helyét a szovjeteknek. A besúgó utáni kutatás során Wilsonnak élete minden fontos személyes kapcsolatát próbára kell tennie.

Az ősi szokás szerint a szülők választották ki egymásnak Ashimát és Ashokét. A házasságkötés után a fiatal indiai pár az Egyesült Államokba, a hetvenes évek New Yorkjába költözik. Nem elég, hogy nem ismerik egymást, az új környezet, a nyugati civilizáció is idegen számukra. Két gyermekük születik. A fiút nem túl szerencsésen Gogolnak nevezik el az asszony kedvenc írója után. Felnőve a tinédzser Gogol megannyi problémával szembesül. Lázadó természete szembefordítja őt a hagyományokhoz ragaszkodó szüleivel.