Andreas egy szomorú dániai külvárosba költözik, ahol segédlelkészként kapott állást. Jorgen Mortensen, a barátságos szállodaportás rábeszéli, hogy iratkozzon be olasz nyelvtanfolyamra. Az esti kurzuson részt vevő csoport vegyes összetételű, de csupa kedves emberből áll, van ott cukrászdai eladónő, fodrász és pincér, aki mellesleg Juventus-szurkoló. Ezeknek a sérülékeny, magányos, de jólelkű embereknek a nyelvtanfolyam alkalmat ad arra, hogy megismerjék a szerelmet - és vele önmagukat -, méghozzá hamisítatlanul olasz módon!

Kresten éppen a nászéjszakáját követő hajnalon kap értesítést arról, hogy meghalt az apja. A gond csak az, hogy feleségének azt mondta, nincsenek élő rokonai. Sebtében elutazik apja lepusztult farmjára. Ám nemcsak a temetésről kell gondoskodnia, hanem gyengeelméjű bátyjáról is. Felvesz egy házvezetőnőt, Livát, akiről kiderül, nem az, akinek kiadja magát. Különös szituációk egész sora veszi ezzel kezdetét. A Lars von Trier által elindított filmes mozgalom, a Dogma keretein belül készült alkotás a harmadik a sorban az Idióták és a Születésnap után.

Ask és Anne házasok. Mindenük meg van, ami a kiegyensúlyozott boldog élethez kell: lakás, jó állás, csodálatos gyerekek és szerelem. Munkahelyi és gyereknevelési problémáik sem rendkívüliek, kezelni tudják a felmerülő gondokat. De egy reggel Ask bejelenti, hogy egy kis szünetre van szüksége. Kezdetben a döntés indokolatlannak tűnik, főleg, hogy ettől mindenkinek megváltozik a sorsa.

A 14 éves Lulu egy kis vidéki városkába költözik anyjával és öccsével. Egyik éjjel testvérébe beköltözik egy fénygömb formájában egy XIX. századi férfi, Herman Hartmann szelleme. Lulu legnagyobb megdöbbenésére Herman átveszi az irányítást öccse felett, és hamarosan szédítő kalandokba keverednek. Csatlakozik hozzájuk Oliver, a gazdag kölyök, és Richard, a kiábrándult feltaláló, és együtt szállnak szembe a sötét, természetfeletti erőkkel, s a halottak földjének mélyéről feltámadó gonosszal, mely arra készül, hogy átvegye a hatalmat a földön.

Jonas (Anders W. Berthelsen) Koppenhága elővárosában éli látszólag nyugodt és egyoldalú életét feleségével és két gyermekével. Egy napon azonban fordulat következik be az életében, amikor közúti balesetet okoz, mely során súlyosan sérül egy fiatal nő, Julia (Rebecka Hemse). Juliát kórházba szállítják, ahol másnap ébred föl, emlékezetkieséssel. Komikus körülmények között Julia és a rokonai összetévesztik Jonast a lány exotikus barátjával, Sebastiannel (Nikolaj Lie Kaas), akinek az érkezését már nagyon várták. Jonas úgy dönt, hogy magára veszi ezt az új identitást, akit Julia élete szerelmének tart. Ennek a játéknak köszönhetően Jonas számára eddig ismeretlen lehetőségek nyílnak meg, de nem lehet egy életet fantázálásra és hazug álmokra alapozni, ezért előbb-utóbb szembe kell néznie az igazsággal és a kellemetlen következményekkel.

Mads épp összeköltözik gyönyörű barátnőjével, Marie-vel, mikor hirtelen elfogja a kétség: ez lenne az élet értelme? Ez lenne az, amiről mindig is álmodott? Ez lenne az igazi boldogság? A kétségek addig-addig gyötrik, míg elhatározásra nem jut: mindent hátrahagyva felkerekedik, hogy megtalálja az élete értelmét. Ez a küldetés pedig új kapcsolatokkal és szakításokkal, új barátok szerzésével és régiek elveszítésével jár, míg végül Mads rá nem jön arra, hol is keresse az örök boldogságot.

A választások előtt autóbalesetet szenved az egyik politikai párt vezetője. Az ellenzéki pártnak a lehető legrosszabbkor jött mindez, hiszen a közvélemény-kutatások adatai szerint jól állnak, és úgy tűnik, hogy Lorne Kjeldsen személyében ők adják majd a környezetvédelmi minisztert. A férje körüli botrány miatt azonban változhatnak az esélyek. Ulrik Torp újságíró első pillantásra csak a címlapsztorit látja az esetben, bár többen szeretnék eltussolni a történteket. Rájön, hogy mindez talán nem is a véletlen műve, vannak, akik hasznot húznak belőle. De kinek áll érdekében az események befolyásolása?

Sara és családja a Jehova tanúi közösség tagjai. A tizenhét éves lány szigorú vallási előírások közepette nőtt fel. Gyakran elkíséri szüleit, amikor házról házra, lakásról lakásra járnak, hogy hirdessék egyházuk tanításait, beszéljenek az Ítélet napjáról és az örök megváltásról. A gondok akkor kezdődnek, amikor Sara beleszeret Teisbe, aki nem tagja a gyülekezetnek. Szerelmük lopott, titkos találkákon keresztül szökken szárba. A lány élete legnehezebb döntése elé kerül. A hite és a szenvedélye között vergődik, nem tudja, melyiket válassza.

Ida tizenkét éves és szenvedélyes fal- és sziklamászó. Papája Klaus egyszer életében megmászta a Mount Everestet, s egész napját szenvedélyének, a gokartnak szenteli. Ez egyben munkája is. Ida mamája, Maria egy bankban dolgozik. Boldogan élnek, míg egy napon, ki nem derül, hogy Klaus súlyos beteg. Dániában ezt a ritka betegséget, melynek neve Guillain Barré szindróma, mely az idegeket támadja, nem tudják még gyógyítani. Ida papája csak akkor gyógyulhat meg, ha családja Amerikába küldi kórházba, egy speciális operációra. Ahhoz azonban tengernyi pénz kell. Ida és barátai elhatározzák, hogy a föld alól is előkerítik a szükséges bankókat. Ida pedig, jól tudjuk, igazi fal- és toronymászó. A fiúk csak kullognak utána...

Christian, a koppenhágai borkereskedő a csőd szélén áll. Igazából semmi sem sikerül neki immár tizenhét hónapja, amióta a felesége elhagyta. Anna Argentínába ment, ahol sikeres játékosügynök Buenos Airesben, miközben összejött az egyik legjobb argentín focistával, Juan Diazzal. Egyik nap Christian repülőgépre ül a tizenhat éves fiával, Oscarral együtt, és Buenos Airesbe repülnek. A férfi a válási papírokat akarja aláiratni a feleségével, de titkon abban reménykedik, hogy sikerül visszahódítania a nőt.

A fotós Jean megérkezik a New Hampshire partjai közelében fekvő Smuttynose-szigetre, hogy felderítsen egy több, mint száz évvel korábban elkövetett bűntényt. 1873-ban brutálisan meggyilkoltak két fiatal norvég bevándorló lányt. Egy harmadik, Maren Hontvedt túlélte a tragédiát. A gyilkossággal Louis Wagnert vádolták, a férfit halálra ítélték és kivégezték. Miközben Jean beleássa magát az ügybe, maga is érzelmi válságba kerül. Egyre több hasonlóságot vél fölfedezni Maren és a saját élete között. A múlt és a jövő tragikusan összefonódik. Anita Shreve regényének filmváltozata.

A semmi közepén, egy különös kisvárosban, a tizennégy éves Martin a hivatalos férfivá avatási szertartására készül; 1976-ot írunk, zene száll a levegőben, és dúlnak a hormonok. Azonban Martin anyja váratlanul elhalálozik, és ez olyan események sorozatát indítja el, amelyek nem csak Martin életét változtatják meg egyszer és mindenkorra, hanem mindenkit érint a helyi közösségben. Egy intenzív, humoros és hangulatos történet az életről és a halálról, annak az emberekre gyakorolt hatásáról.

Egy fiatal dán fotóriporter, Daniel Rye igaz történetét dolgozza fel a film, akit 2013-ban Szíriában rabolt el és tartott fogságban több más külföldi társával együtt az Iszlám Állam. Daniel és társai, köztük az amerikai újságíró, James Foley a rettenetes körülmények között egyfajta napi rutint alakítanak ki a túlélés érdekében: jógáznak, edzenek, nyelvleckéket adnak egymásnak. Eközben a háttérben parttalan túsztárgyalás folyik a terroristákkal az emberéletekről. Rye volt az utolsó életben maradt túsz, akit 2014-ben, 398 nap után engedtek szabadon, miután családja kifizette érte a váltságdíjat.

A film Allan történetét meséli el, aki apjával egy amageri lakótelepre költözik, miután szülei elválnak.

Inger és Ellen két nővér, akik egy párizsi autóbuszos utazásra indulnak. Amikor Inger bejelenti a csoportnak, hogy mentális gondokkal küzd, egyesek szánalommal tekintenek rájuk, mások egyenesen diszkriminációval. Párizsba érve kiderül, hogy Inger titkol valamit múltja egy szereplőjével kapcsolatban, és végül az egész csoport bevonódik a válaszkeresésbe. Az egy hét eseményeit felölelő film kérdése, hogy megélhető-e emberi különbözőségeink ellenére is a szeretet és az egymás iránti törődés.