Az ötvenes évek elején, egy határmenti ménestelepen az iskolázatlan, de megbízható, szegényparaszti származású Busó Janit nevezik ki ménesgazdának. A szakmailag képzett méneskari tisztek folyton megalázzák Busót, aki pedig rájön, hogy a ménes érdekében össze kellene fogniuk. Nehéz helyzetbe kerül: a tisztek elutasítják a vele való együttműködést, ugyanakkor felettesei sem fogadják el felmentési kérelmét. A politikai helyzet kiéleződésekor a tisztek menekülni akarnak a végső leszámolás elől. Mivel Busó Janiban nem bíznak, az altisztjük leszúrja.

Munkalehetőségek és kultúra hiányában a kis baranyai falu elnéptelenedik, csak a Kántor család marad. Erzsi néni itt élt, itt akar meghalni. Anti jól jövedelmező fakitermeléssel foglalkozik, távol a családi háztól. Amikor Andriskát fölveszik a városi kollégiumba, a magányos Julin erőt vesz a depresszió. Megpróbál a hitbe menekülni, de gyötrelmei csak fokozódnak. Utolsó, zavarodott kitörési kísérlete egy szakadékban végződik.

A magyar államiság első évszázadát pogány lázadások, az idegenek elleni harc és az utódlásért folytatott küzdelem jellemzi. Az István király által létrehozott fiatal, keresztény államot a megszűnés fenyegeti. László királyra várt a feladat, hogy az ország békéjét és egységét megteremtse. A Sacra Corona című film Szent László király korát és a Szent Korona kialakulásának történelmi időszakát mutatja be.

Gyöngyössy Imre Oscar-díjra jelölt filmje a második világháború drámai és fájdalmas időszakáról szól. A zsidó Jób, feleségével, Rózával, egy kis magyar faluban él. Hét gyermeküket a felnőttkor elérése előtt eltemették, ezért a család utód nélkül maradt. 1943-ban örökbe fogadják a katolikus neveltetésű Lackót. Jób úgy akar tekinteni a fiúra, mint a saját gyermekére. A férfi elkezdi tanítani Lackót az élet bölcsességére és a zsidó vallásra. A házaspár nagyon örül, mert a gyermek fogékonynak bizonyul az új hit felvállalására. Egy nap azonban Jóbot és Rózát koncentrációs táborba hurcolják. Vajon mi fog történni a magányos Lackóval?

Az ötvenes években Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost. A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa anyósát és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap váratlanul kiszabadul János, s a házaspár újra kezdi az életet.

Bene László vízügyi mérnök hivatali gáncsoskodások és kátyúba jutott házassága miatt az intézet alföldi telepére kéri áthelyezését. Itt ismerkedik meg Kecskéssel, az állami gazdaság igazgatójával, akinek komoly gondot okoz az állandó vízhiány. Ennek leküzdéséhez szeretné az elfásult Bene segítségét megnyerni. Benében a szakma szeretete hamar legyőzi a fásult közönyt, teljes odaadással fog hozzá az öntözőrendszer megtervezéséhez. Munkájában segíti a kedves figuránslány, Eti, akiben a férfi megértő élettársra lel. A megszállottan dolgozó két ember lépten-nyomon bürokratikus akadályokba ütközik...

A 19. század elején játszódó romantikus történet hőse Tímár Mihály, a gazdag kereskedő, Brazovics hajóskapitánya. Egyik útján üldözői elől a hajóján keres menedéket Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka, aki halála előtt leányát, Tímeát - Tímár révén - Brazovics oltalmára bízza. De Ali Csorbadzsi kincsei Tímár birtokába kerülnek.

1942-ben a magyar hadsereg főtisztjei razziát rendeltek el a Bácskában, melynek eredményeként kétezer-ötszáz szerbet és nyolcszáz zsidót öltek meg. A Duna jegén robbantott lékben, ahová az áldozatokat lőtték, háromezer-háromszáz ember tűnt el "nyomtalanul". A vérengzés négy résztvevője közös cellában várva ítéletét, az öt év előtti rettenetes "hideg napokat" idézi fel emlékezetéből.

Aki nem dolgozik, annak igencsak sebesen törnie kell a fejét, hogy a napi betevője meglegyen. Életművésznek lehet nevezni azt, aki eladja a háború utáni Budapesten a Vérmezőt bolgárkertészeknek? A szükség nagy úr, olykor nagyobb a törvény erejénél is, amíg hiszékenyek hada rója az utcákat.

Kárász Nelli apja halála után hozzámegy Takaró Sanyihoz, a falu legmódosabb gazdájának fiához. Nelli nem szereti Sanyit, aki imádja őt, de reméli, hogy majd megszereti és a házasságtól támaszt vár. Az évek múltával azonban egyre inkább iszonyodik férjétől, közeledéseit egyre nehezebben viseli el. Olyan tarthatatlanná válik kapcsolatuk, hogy Nelli egy ízben el is hagyja férjét és kislányát. Anyósa betegségekor azonban Sanyi visszaviszi. Anyagi helyzetük is egyre romlik, és Nelli látja, hogy nagyhangú férje valóban semmit sem tesz életük rendbehozatala érdekében. Sanyi tüdőgyulladást kap, szíve legyengül. Amikor ismét közeledik feleségéhez, Nelli dulakodás közben véletlenül megfojtja.

A most alakult tsz vezetősége nagy gondban van Balogh Bódog miatt, aki az utolsó egyéni gazda a faluban, és amíg be nem lép, nem adhatják a szövetkezetnek a "Száz százalék" nevet. A ravasz Bódog mindig túljár a beszervezők eszén, még holtnak is tetteti magát. Amikor kiderül, hogy a miniszter eljön Rendes községbe, az ünnepségre, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy a község lett az első százszázalékos a megyében, a vezetőség meg akarván szabadulni Bódogtól, őt küldi fel az élenjáró szövetkezetek országos konferenciájára. A Parlament folyosóján összetalálkozik a miniszterrel, és addig ravaszkodik, amíg kap tőle egy írást, amelyben az áll, hogy aki nem akar belépni a szövetkezetbe, azt nem szabad kényszeríteni.

A nyilvánosház törzsvendégei között találjuk Kelepei Jenőt, aki a lányok kedvence. Egy átmulatott éjszaka után, hajnalban, amikor zuhog az eső, úgy dönt, hogy az éjszakából hátralevő részt Darinkánál tölti. Délig pihengetnek, majd a lányok meghívják ebédre. Kelepei nagyszerűen érzi magát ebben a helyzetben, s elfogadja a lányok félig komoly, félig tréfás meghívását: s beköltözik a házba kosztra-kvártélyra.

Fazekas Mihály ismert elbeszálő költeményének első szines filmváltozata. Egy szegény parasztgyerek libáját elveszi a gazdag uraság, ezután Ludas Matyi megfogadja hogy háromszor veri ezt az igazságtalanságot vissza. Elöször mint ács, majd mint orvos, végül egy vásári eseményen adja vissza a beígért verést.

Peti bohóc és Aida, az elefánt a Jackson cirkusz holtfáradt társulatával a német határ felé poroszkál. 1945 tavaszán járunk, a II. világháborúnak már csaknem vége, de az országban még dúlnak a harcok. A határ menti kisvárosban tartott sikeres előadás után - melynek csúcspontjaként Aida megborotválja Petit - a bohócnak meggyűlik a baja a nyilasokkal, mivel azok két kis védencének a bőrére pályáznak. Mulatságos kalandok sora után főhősünket csaknem utoléri a végzet: a falhoz állítják, mint katonaszökevényt. Az az utolsó kérése, hadd adja elő végre-valahára élete nagy mutatványát...

A hétköznapokat mikrolélektani oldalról ábrázoló poétikus szerelmi történet a tízes években játszódik. Sándor, a helyi lap szerkesztője, hétköznapjait biliárddal, udvarlással tölti, vasárnaponként katonai szolgálatban van. Egy vasárnap délután - bakaruhában - megismerkedik a szép cselédlánnyal, Vilmával, akinek azt hazudja, hogy ő egy parasztgazda fia. A lány őszintesége, tisztasága azonban annyira megbabonázza, hogy a kalandból szerelem lesz, ám Sándor képtelen elmondani az igazat. Vilma csak a háziúrnál tartott estélyen érti meg, hogy milyen csúfos játékot űzött vele.

Péter bácsi magához veszi az elárvult fiút, Vigyorit. Munkát és szállást ad neki, sajátjaként gondoskodik róla. Vigyori lassan talpra áll és a jövőt tervezgeti egy kedves, fiatal lánnyal. Ám hamar kiderül, hogy a lány méltatlan a szerelmére, s az egyetlen, akiben valóban megbízhat egy életen át, az Péter bácsi.

Simon István erdész a Bükk egyik magaslati erdészházában él várandós feleségével. Tél van, az előrejelzés szerint nagy hóesés várható. Éva tapasztalatlanságból elmulasztja az utolsó alkalmat, hogy lejusson Egerbe, a kórházba. Megkezdődnek a szülési fájdalmak. Simon felkészül a szülés levezetésére. Bonta, a párttitkár irányításával megmozdul az egész Bükkalja: fel kell vinni az orvost és a bábát a nehéz szülés előtt álló fiatalasszonyhoz. A hó borította természetben óriási küzdelmet folytat erdész, favágó, vasutas, ló, ember és állat, hogy a kis Simon Menyhért biztonságosan megszülethessék.

Laci tehetséges munkásfiú, akit egy nyitott gondolkodású vezető felvesz a gyár számítógépközpontjába. Hamarosan megismerkedik az igazgató lányával, Annával, aki teljesen más nézeteket képvisel, mint amilyenekkel Laci eddig találkozott.