Az író-rendező-címszereplő Orson Welles eredetileg az Éjféli harangszó címet adta nagyon is saját képére formált Shakepeare-adaptációjának, amelynek középpontjában egy gyermekien naiv, duhaj öregember tragikus megcsalatása-csalatkozása áll. Ragyogó színészi alakítások és gyönyörű képi megoldások teszik felejthetetlenné ezt az "örökzöld" történetet.

Ez a film is örzi R.Harryhausen kezenyomát.Minden van benne ami tőle megszokott. Szörnyek , óriások , életre kelő bronzszobrok . A 2000 készült Nick Willing rendezte változat ennek a mozinak a remakeje. Korábban (1960) is készült már egy teljessen elfeledet film az arangyapjúról , de amugy teljessen érthetetln módon ez a közismert mitológiai kaland eléggé "mostohagyerek" a filmművészetben. Ezt irja róla a Filmbook-on Scal : "Nem véletlen, ha nem hallottál róla, nem tanítják iskolákban, és NINCS egy normális feldolgozása. Pedig ez a világ első kalandja, egyebekben megjegyezném, az egyik legjobb, ahol a hős rengeteg életveszélyes helyzetet leküzd, összeverbuvál egy csapatot, szerelmet talál és bosszút áll.

A filmtörténet egyik legkalandosabb sorsú és legnagyobb költségvetésű, gigantikus produkciója a Római Birodalom függésébe került Egyiptom híres-hírhedt uralkodónőjéről és szerelmeiről: Caesarról és Antoniusról. A közel négyórás filmeposz díszleteivel és csatajeleneteivel még a mai kor nézőjét is ámulatba ejti. A gyönyörű Kleopátra már-már feladja nagyratörő terveit, hogy fia Róma és Egyiptom uralkodója lehet, ám a befolyásos Antonius évek múlva újra felébreszti benne a reményt. A szerelmes férfi Kleopátra tanácsaira hallgatva szembefordul a római szenátussal és az uralkodói vágyakat dédelgető Octavius-szal. Hogy hűségét bizonyítsa, Antonius feleségül veszi Octavius húgát, de hamarosan Kleopátra oldalán háborút kezdeményez Rómával.

A könnyűlovasság a viktoriánus kori Anglia parádéba öltöztetett díszhadserege. Londonban, idilli környezetben képezték ki a 700 katonát és a lovassági tiszteket, akiknél a hiúság és ostobaság párosult a kegyetlenséggel. Parancsnokuk, Lord Cardigan irányításával, hazafias szólamokat hangoztatva készülnek a krími háborúra a törökök védelmében a cári Oroszország ellen, holott saját világuralmukat akarják még szilárdabbá tenni.

Pseudolus, a római rabszolga szeretné megváltani szabadságát. Ennek érdekében bármilyen áldozatra hajlandó. Kapóra jön neki, hogy ifjú gazdája, Hero beleszeret a szomszéd - nem túl jóhírű ház - egyik gyönyörűséges lakójába. Pseudolus tervet eszel ki, s neki is lát, hogy végrehajtsa, ami nem kis felfordulást okoz útban a Fórum felé. Mindeközben vannak itt szerepcserék, eszmecserék, álruhák és álszakállak, jópofák és rosszpofák, alibabák és csinibabák.

Franciaország, az 1630-as évek eleje. XIII. Lajos udvari színházának új bemutatója a hugenották feletti győzelmet dicsőíti. Eközben az egyik déli kisvárosban, Loudunban békésen élnek egymás mellett a két vallás hívei. Mindez a függetlenségüket jelképező falnak és az ambiciózus jezsuita atyának, Urbain Grandiernek köszönhető. A jóképű papért bolondulnak a nők, az Orsolya-rendi apácazárda lakóit is beleértve. Amikor Grandier visszautasítja a főnöknő közeledését, Johanna boszorkánysággal vádolja meg a papot. Az ördögűzéssel Barre atyát bízzák meg. Aldous Huxley regényéből és John Whiting színdarabjából.

Henry a csóró amerikai Londonban tengeti életét, egy nap azonban minden megváltozik. Oliver és Roderick, a milliomos testvérek furcsa játékának főszereplője lesz, akik arra kíváncsiak, hogy élhet-e valaki egymillió fonttal a zsebében egy álló hónapig anélkül, hogy egy penny-t is elköltene belőle. Henry megkapja az egymilliót érő bankjegyet és indul a kalamajka.

Csajkovszkij még konzervatóriumi tanár, de már híres zeneszerző is, amikor rajongással imádott húga és sógora is figyelmeztetik, hogy árt hírnevének Anton Csiluvszkij grófhoz fűződő botrányos kapcsolata. Madame von Meck, a dúsgazdag, embergyűlölő özvegy meghallván Csajkovszkij I. zongoraversenyét, szabályosan beleszeret a zenéjébe és elhatározza, hogy támogatni fogja a zeneszerzőt. Soha nem találkoznak, csak a zenén keresztül érintkeznek. Nyina Miljukova, a merész, neurotikus lány a férfiba szeret bele, ismeretlenül levelet ír neki, épp akkor, amikor az Anyegint komponálja. Csajkovszkij számára Nyina szerelme lehetőség a normális szexuális kapcsolatra, ezért feleségül veszi, de a házasság terhe alatt megroppan. A szerelmes négyes : Csajkovszkij, Csiluvszkij, Nyina és Madame Meck kapcsola végképp összekuszálódik és tragikus végkifejletbe torkollik...

Sir Winston Churchill egyike azon politikusoknak, akik huszadik század történelmét írták. Katona, miniszterelnök, író és festőművész volt egy személyben. Az első világháború alatt az admiralitás első lordja volt, míg a másodikban miniszterelnökként vezette harcba Nagy-Britanniát Németország ellen. A film a gyermekéveitől kezdve az első parlamenti bemutatkozásáig terjedő időszakot öleli fel. Megelevenednek az indiai, dél-afrikai hadműveletek, amelyekben Churchill hősies helytállással vívta ki honfitársai elismerését, amelyet később politikusként kamatoztatott.