A filmtörténet egyik legkalandosabb sorsú és legnagyobb költségvetésű, gigantikus produkciója a Római Birodalom függésébe került Egyiptom híres-hírhedt uralkodónőjéről és szerelmeiről: Caesarról és Antoniusról. A közel négyórás filmeposz díszleteivel és csatajeleneteivel még a mai kor nézőjét is ámulatba ejti. A gyönyörű Kleopátra már-már feladja nagyratörő terveit, hogy fia Róma és Egyiptom uralkodója lehet, ám a befolyásos Antonius évek múlva újra felébreszti benne a reményt. A szerelmes férfi Kleopátra tanácsaira hallgatva szembefordul a római szenátussal és az uralkodói vágyakat dédelgető Octavius-szal. Hogy hűségét bizonyítsa, Antonius feleségül veszi Octavius húgát, de hamarosan Kleopátra oldalán háborút kezdeményez Rómával.

Mussolini hatalomra kerülése után minden igyekezetét arra fordítja, hogy megerősítse Olaszország helyzetét Libiában. Libia ekkor már olasz gyarmat, de a nomád pásztorok, a beduinok ellenállása még mindig töretlen. Vezetőjük, egy bizonyos Omar Mukhtar, nagy tudású, mindenki által tisztelt tanár, bölcs vezető. De a harcban igazi oroszlán. Mussolini a kegyetlen, hideg fejű Graziani tábornokot bízza meg a sivatagi csapatok felszámolásával.

XVI. század, Anglia. A Spanyol Armada tagjaként megsérült kalózhajó a "Diablo" Anglia partjához kényszerül javíttatása miatt. A falu, ahol kikötöttek nem értesült Anglia főlényes győzelméről az Armada felett. A spanyol kalózhajó legénysége terrorizálni kezdi a falut..

Az 1550-es években járunk I. Erzsébet angol királynő uralkodása idején. A királynő tart unokatestvérétől s egyben riválisától Stuart Máriától, mivel trónkövetelése nem megalapozatlan. A történelmi filmben Stuart Máriának harcolnia kell Erzsébettel, bátyjával, a skót főurakkal és protestánsokkal, férjével s még önmagával is hogy megóvhassa a koronát fia és örökösei számára...

Időszámításunk után 180. A Római Birodalom hanyatlik. Az idős császár Marcus Aurelius fiát, Commodust nevezi ki utódjául, de mielőtt a döntését hivatalossá tehetné, meggyilkolják. Eközben lánya, Lucilla - bár érzelmei máshoz kötik - kelet békéje érdekében összeházasodik Örményország királyával. Commodus, akinek a hatalom a kezébe került, zsarnoki módon kormányozza Rómát, mely így már megállíthatatlanul halad a végső bukás felé.

A Szent Antalról elnevezett angliai bennlakásos katolikus kollégium egyike a legjobbaknak. Itt tanul Benjamin Stanfield is, aki egyike Goddard atya legjobb tanítványainak. Kapcsolatuk több tanár-diák kapcsolatnál, amolyan atya-fiú viszony alakult ki köztük az évek során. Ezt a harmonikus viszonyt borítja fel egy hippi külsejű idegen érkezése, aki a kollégium parkjában ver tanyát, és az internátus szellemiségétől eltérő nézeteivel Benjamin lelkét oly mértékben fertőzi meg, hogy a fiú attól kezdve Goddard atya tanításai ellen lép fel. Benjanin ettől kezdve minden igyekezetével azon lesz, hogy miként alázza meg társait, sőt még az ember által elkövethető legsúlyosabb bűnre is kész. Ezek után Goddard atyának nem marad más választása,mint a maga módján kiűzni a Benjaminban megtestesült ördögöt.

Zord tél köszönt a skót fennsíkon élő klánokra. Rob Roy kénytelen ezer fontot kölcsönkérni Montrose márkitól, hogy átvészelhesse az embereivel a kemény hideget. A gonosz márki azonban sötét tervet sző. Rob Royt kirabolják, ráadásul Montrose bizalmasa megtámadja a házát, megerőszakolja a feleségét, és leöli az állatait. Így a férfi nemcsak adós marad, hanem a becsülete is odavész. A dühös Rob Roy bosszúért liheg. Útonállóként küzd a becsületéért, közben a skótok között nagy hírnévre és tiszteletre tesz szert.

A film egy skóciai kastély elleni német léghajós rajtaütés törénetét meséli el az I. világháború alatt, 1915-ben, látványos csatajelenetekkel és légicsata-jelenetekkel.

1530-ban Francisco Pizarro Peruba indul, hogy megtalálja az arany birodalmát. Egyik alkalommal sikerül elfognia Atahualpát, az inka királyt, akinek szabadságot ígér cserébe egy teremnyi aranyért.

Kegyetlen kalózbanda támad meg egy menekült hugenották által lakott települést Devon szigetén. A kalózok eszeveszett kincskeresését semmi sem állíthatja meg...

A történet 1914-ben, az első világháború előestéjén játszódik. Richard Hannay, angol mérnök, hazatér Afrikából. Megérkezését követően Scudder, a szomszédja, bevallja neki, hogy titkos ügynökként dolgozik, és jelenlegi feladata a görög miniszter ellen tervezett merénylet meghiúsítása. Állítása szerint a gyilkosságot a német titkos ügynökség tervezi, és biztos benne, hogy már őt is megfigyelés alatt tartják. Hannay véletlenül szemtanúja lesz Scudder meggyilkolásának. A Scotland Yard őt gyanúsítja a bűncselekmény elkövetésével, ráadásul a tettesek is üldözik. Az angol mérnöknek tisztáznia kell magát, és meg kell mentenie a görög miniszter életét. Megkezdődik a harc az idővel és a kegyetlen ellenséggel. (port.hu)

Századunk egyik legmegrázóbb katasztrófája sokszor megihlette már a filmeseket. A Titanic éjszakája volt a téma első nagyszabású feldolgozása és egyben - mindmáig - a legtényszerűbb. Walter Lord kiindulópontul szolgáló dokumentumregényét már nemzedékek olvasták ronggyá. Most, az új, romantikus filmváltozat világsikere után érdemes felidézni: mi is történt valójában...

Lloyd Bridges egy II. világháborús kommandó parancsnokot alakít, aki öngyilkos akcióba vezeti csapatát, hogy megsemmisítsék a náci tengerészeti támaszpontot a francia partoknál.

Jim, aki a kereskedelmi flottánál szolgál, javíthatatlanul romantikus álmodozó, aki már alig várja azt a pillanatot, hogy végre próbára tehesse bátorságát. Ám amikor a keleti tengereken hajózva eljön a nagy nap, cserbenhagyja képzelőereje és megbocsáthatatlanul gyáván viselkedik. Tette súlyos következménnyel jár: a civilizált világ kitaszítja magából. Jim azonban szeretne bizonyítani és a távoli Patusánban, valahol a keleti szigetvilágban, ott, ahol a békeszerető helybeliekre egy kiskirály uralma alatt nagyon rossz napok járnak, újra lehetőséget kap, hogy megmutassa rátermettségét.

Greyfriars Bobby egy skye terrier volt. Egyedül élő gazdája minden szerdán elvitte magával ez edinburghi heti vásárba. Ott az 1 órát jelző ágyúlövéskor mindig elmentek ebédelni ugyanabba a vendéglőbe, ahol Bobby kapott süteményt. Bobby gazdája 1858-ban meghalt. A greyfriarsi templomkertben temették el, ahova kutyákat nem engedtek be, bár Bobby a temetési menettel tartott. Három nap múlva a vendéglős meglepve tapasztalta, hogy Bobby 1 órakor ismét megjelent - immár egyedül - a szokott helyén. Adott neki megint süteményt, amivel a kutya elment. Innentől a kutya mindennap délben megjelent, kapott enni, aztán elment. A vendéglős egyszer utánament, megtudni, hogy hova tűnik Bobby. Akkor látta, hogy a kutya a temetőkerítés egy lyukán keresztülbújik és egyenest a gazdája sírjára fekszik. A vendéglős másnap is ezt tapasztalta és lassan kiderült, hogy Bobby egész nap a gazdája sírján fekszik és csak délben hagyja el, amikor enni megy.