A piti kis bankrabló hirtelen nemzeti hőssé válik.Charles Bronson a más filmekben megszokott machó figura helyett itt megmutatja komikus tehetségét.

Owen a moziban, Hitchcock klasszikusa, az Idegenek a vonaton megtekintése közben döbben rá, hogy akár ő is nyugodtan elkövethetné a tökéletes gyilkosságot. Ilymódon megszabadulhatna édesanyjától, aki minden otthon töltött pillanatát pokollá teszi. Mert hát a kedves mama egy igazi szörny, aki okkal, ok nélkül, ám mindig elviselhetetlen fejhangon utasítja rendre egyetlen fiacskáját. Owen eddig csak képzeletben játszott el a gondolattal, hogy lúgot kever Anyu üdítőjébe, vagy fülön szúrja a szabóollóval. Most pedig már csak egy tettestársra van szüksége, akivel, a filmen látott minta szerint áldozatot cserélve elkövethetik egymás gyilkosságát.

A családi kalandfilm a gyerekek mesés világába kalauzol el bennünket. Mikey és Brand, a két testvér barátaikkal nekivágnak a világnak, hogy egy régi térkép alapján megtalálják a hajdanvolt kalózkapitány mesés kincseit, amire nagy szükségük van, ha meg akarják menteni az otthonukat. Útjuk során találkoznak igazi olasz maffiózókkal, és egy ijesztő, ám rendkívül jólelkű szörnyszülöttel, aki a segítségükre lesz. Igaz, hogy az elején csak Mikey hisz benne, a végén azonban mindenki számára bebizonyosodik, hogy a kincs valóban létezik.

Paul, a tizenéves számítógépes tehetség nemrég költözött a kisvárosba. A csendes környezet ideális lehetőséget nyújt számára, hogy kísérletezhessen az emberhez hasonló robottal, amelyet Bee Bee-nek nevez. Pault elbűvöli a szomszédban lakó kedves lány. Samanthát az apja terrorizálja. Egy heves vita közben az apja lelöki a lányt a lépcsőről, aki az esés következtében kómába esik. Paul megpróbál segíteni rajta, Bee Bee mikrochipjeit beülteti Samantha agyába. Az életbe visszahozott lány bosszút áll apján és a azokon, akik hagyták, hogy mindez bekövetkezhessen.

Az a "rettenetes" osztály rendezi tízéves érettségi találkozóját, amelyet iskolája szeretett volna minél előbb elfelejteni. A buli eszeveszett zűrzavarba torkollik, a régi bűnök színhelyén az öregdiákok épp oly szörnyetegek, mint valaha, ráadásul egyik társuk ámokfutóként akarja megtorolni régi sérelmeit. Nem csoda, ha akkora a kavarodás, hogy az öreg iskola örökre megemlegeti azt a napot, amikor ismét beengedte falai közé az egész bandát.

A New York-i háziasszony, Margaret Reynolds életét teljességgel betölti makacs, fontoskodó anyja, munkamániás férje és három gyermeke. Nem csoda, hogy kiborul, amikor megtudja, hogy újra terhes. A modern nő önértékelési problémái elől Margaret gazdag fantáziavilágba menekül, ahol még Fidel Castro is felbukkan egy románc erejéig. Margaret szerepében Barbra Streisand szórakoztató képet mutat a szabadság, függetlenség és anyaság kapcsolatáról. A történetet a Pulitzer-díjas Paul Zinder (A gammasugarak hatása a százszorszépekre) írta Anne Richardson Roiphe bestsellere alapján. Az enyém, tied, miénk egy képzeletbeli választ ad a feminizmus kialakulására, és arra a kérdésre, hogy miért akarnak a nők mindig mindent egyszerre.

Homer egy szelíd, szellemileg visszamaradott férfi, aki autóstoppal próbál hazajutni szülővárosába haldokló édesapjához, hogy hosszú idő után utoljára lássa. Ám nem is sejti, hogy az utazás mennyi veszélyt rejt magában. Már az út elején kirabolják, így az első éjszakát egy roncstelepen tölti, ahol megismerkedik Eddie-vel a vagány, néger nővel, aki megszökött az elmegyógyintézetből. Eddie-t kisebb lopások miatt is körözik, ám mindez már nem sokat számít, mivel állítólagos agydaganata miatt már csak egy hónapja van hátra. Véletlen találkozásuk után a fura páros közösen folytatja az utazást és egy nem mindennapi barátságot köt, amibe még az is belefér, hogy Eddie - egy szörnyű prostituálttal - megszervezze Homer számára a szüzessége elvesztését. Egy ócska tragaccsal, az USA három államán átszáguldva, tébolyultan, egymást segítve keresnek támaszt, hitet, lelki békét, otthont és barátságot...

A sokak által keresett bűnözőt, Moon-t végre elkapja a Longhorn-i sheriff. A férfit azonnal halálra ítélik, és elindítják a bitófa irányába. Moon az akasztófánál értesül arról, hogy megmenekülésének egyetlen módja, ha a helybeli tulajdonnal rendelkező asszonyok közül valaki férjhez megy hozzá. Jelentkező gyorsan akad. Hamarosan azonban az is kiderül, hogy miért megy feleségül a szép és fiatal Julia a bűnözőhöz. Moon, amikor erre rájön, sajnálni kezdi menekülését a bitófa alól...

Barátunkat, John Ropley-t, az ellenállhatatlan szoknyavadász egyszerre éri pokoli pech és mennyei szerencse – ugyanis élete virágában, tetterőtől duzzadva elhalálozik, de a lágyszívű Szent Péter elé járulva kap még egy esélyt: ha ezentúl példátlan módon, mindenre rácáfolva képes egyetlen nő, a Nagy és Igazi Szerelem mellett kitartani, (szó szerint) új életet kezdhet a Földön. Ha nem, akad más, alvilági jelentkező a bűnös lelkére.

Dick és Jane jómódú, felsőosztálybeli házaspár, mindenük megvan, mi ilyennek dukál. Ám minden a feje tetejére áll, amikor Dicket kirúgják az állásából. Jane-t kezdetben nem nagyon izgatja a dolog, hiszen majd ellesznek valahogy. Nem telik bele sok idő azonban, és rá kell, hogy jöjjenek, Dick aligha kerül vissza a húsos fazék mellé, így nem lesz miből fedezni Jane költséges életmódját. Egy kétezer dolláros alkalmi pénzlopás azonban meggyőzi Jane-t arról, hogy megtalálta a megoldást. Csak azt felejtik el, hogy a tolvajnak sem olyan egyszerű az élete.

A televíziózás történetének legfiatalabb elnöke, Frank Cross, gyűlöli a karácsonyt és eltökélt szándéka, hogy az ünnep során is kizárólag csak a nézettségi mutatókat fogja figyelembe venni a program megszerkesztésekor. Mindent elkövet, hogy az elérhető legtöbb nézőt és a legtöbb pénzt facsarja ki az ünnepből. Ám a földöntúli hatalmak megelégelik Frank öntelt és érzéketlen magatartását és három szellemet küldenek el hozzá, hogy móresre tanítsák az ifjú televízió-elnököt.

A film az Every Which Way But Loose című film folytatása. Philo Beddoe keményöklű bokszoló, aki bár visszavonultan él, de egy kis zsebpénzért hajlandó ringbe szállni. Meccseinek híre eléri James Beekmant, a szerencsevadászt is, aki össze akarja hozni a legendás Philo-t a keleti part legkeményebb verekedőjével, Jack Wilsonnal. Philo azonban nem hajlandó kötélnek állni, mert sejti, hogy Beekman mindenáron pénzt akar, akár az ő veresége árán is. Közben Philóhoz visszatér régi kedvese, Lynn is, aki rájött, hogy csak és egyedül Philót szereti. Közben - bosszúvágytól hajtva - a Fekete Özvegyek nevű motorosbanda egyfolytában Philót keresi. Beekman végül egyedi módszert választ arra, hogy rávegye Philót, mérkőzzön meg Wilsonnal: bandájával elraboltatja Lynnt. Mindenki arra számít, Jack Wilson simán legyőzi Philót, és így rengeteg pénzt lehet keresni a fogadáson. Természetesen Philo sem hagyja magát legyőzni, főleg, hogy vissza akarja szerezni kedvesét, Lynn-t.