T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.

Keith Mallory kapitány, Miller, a robbantásszakértő és egy jó helyismerettel rendelkező görög hazafi, Stavrov titkos szabotázsakciójának sikerétől függ kétezer bajba jutott brit katona élete. Az időpont, a második világháború dereka, a helyszín egy sziget az Égei tengeren. A németek ezen a szigeten állították fel új fegyverüket, két nagyhatósugarú ágyút, amellyel sakkban tartják a szövetségeseket. Az ágyúk megsemmisítése szinte lehetetlen küldetésnek tűnik, de még kilátástalanabbá válik a helyzet, amikor kiderül, hogy a szigorúan titkos akció végrehajtói között áruló van.

1943-ban Hitler parancsot ad Canaris tengernagynak, hogy raboltassa el legfőbb ellenfelét, magát Churchillt. Max Radl ezredes irányítja a kivitelezhetetlennek tűnő akciót. Hamarosan megtalálja a megfelelő embereket is: az Angliában nevelkedett Steiner ezredest és egy angolok ellen harcoló írt, Devlint. Az angliai német kémek szerint Churchill a közeljövőben egy kis angliai faluban tölt néhány napot. Úgy tűnik tehát, minden esély megvan arra, hogy sikerrel teljesíthessék a Führer parancsát.

A király, VIII. Henrik egy bálon látványosan mutatja ki, hogy ráunt feleségére, Katalinra, a "bús, spanyol tehénre" és szívesen múlatná az idejét Thomas Boleyn fiatalabbik lányával, Annával. (Anna nővére egyébként Henrik gyermekét hordja a szíve alatt). Ám Anna - testvére példájából tanulva - kijelenti, hogy csak akkor kaphatja őt meg a király, ha előbb feleségül veszi. Henriknek csaknem eszét veszi a szerelem, vagy a férfiúi kivagyiság, és mindent megmozgat, hogy elváljon a feleségétől, akit egyébként nem kevésbé botrányos körülmények között vett el annak idején.

Amikor Manny Balestrero, a híres New York-i Stork Club zenésze hajnalban hazaérkezik a munkából, a feleségét ébren találja. Rose-t fogfájás gyötri, és az aggodalom, hogy miből fizetik majd ki a fogorvost. Manny másnap elmegy a biztosítóhoz, hogy kölcsönt kérjen. Ám ott a várt segítség helyett a rendőrséget hívják, mert Mannyben vélik felismerni azt a férfit, aki többször is fegyveres rablótámadást intézett a cég ellen. Mannyt azonnal letartóztatják. A férfi képtelen bebizonyítani ártatlanságát, mert mindazok, akik alibit tudnának neki biztosítani, rejtélyes módon, szinte nyomtalanul eltűnnek. Hiába az ügyvédi segítség, Manny egyre képtelenebb helyzetbe kerül. A tárgyalást elhalasztják, Rose pedig egyre mélyebb depresszióba süllyed. Időközben rendőrkézre kerül egy Mannyhez megszólalásig hasonló férfi, akit tetten értek fegyveres rablás során

William Shakespeare klasszikus történetének leghíresebb adaptációjában Laurence Olivier alakítja a dán királyfit, aki apja szellemének bosszút esküszik gyilkosa, vagyis apja testvére és anyja új férje ellen.

...de sosem merted megkérdezni Woody Allen ezúttal (is) kedvenc passziójának, vagyis a szexnek hódol. A hét epizódból álló filmfüzér szerelmi furcsaságokat mutat be, természetesen egyedi, csakis Woody Allen kamera-töltőtollához illő megközelítésben. A választ nyerő kérdések: Használnak-e a szexuális serkentőszerek? Mi a szodómia? Miért jutnak egyes nők olyan nehezen el az orgazmushoz? Homoszexuálisok-e a transzvesztiták? Mi az Ön perverzitása? Megbízhatók-e a szexológusok és a szexklinikák kutatásai? Mi történik ejakuláció közben? Az író-rendező-alkotó ezúttal nem elégedett meg a szimpla főszereppel, hanem négy különböző figura bőrébe bújt: egy gyászos végzetű udvari bolond, egy állhatatos olasz amorozó és egy vakmerő melltartó-pecér mellett hasonlóképpen nagyot domborít egy sötét kételyektől gyötört spermium szerepében.

Buster Edwards a nagy angliai vonatrablás egyik értelmi szerzője és megvalósítója. Bár a rablást tökéletesen kivitelezték, a rendőrség mégis rájön, hogy kik voltak a tettesek, ezért Buster és családja elhagyja Angliát. Mexikóba mennek, ahol kezdetben minden felhőtlennek tűnik, de egy idő után olyan honvágyuk támad, hogy minden kockázatot vállalva visszatérnek Angliába. A rendőrség pedig csak a megfelelő alkalomra vár, hogy lecsaphasson Busterre.

Rejtélyes gyilkosságok tartják rettegésben London városát; az eberek nem mernek az utcára lépni. A rendőrség tehetetlen, ezért a kiváló nyomozóhoz, Sherlock Holmes-hoz fordulnak segítségért. Sherlock és segítője, Dr. Watson a nyomozás során arra a megállapításra jut, hogy a tettes a legmagasabb társadalmi réteg tagjai között keresendő...

A II. világháború idején egy merész szövetséges ügynökök által alkottott csapat feladata, hogy beépüljön és megsemmisítsen egy német fegyver-kutatási állomást.

Időszámításunk után 180. A Római Birodalom hanyatlik. Az idős császár Marcus Aurelius fiát, Commodust nevezi ki utódjául, de mielőtt a döntését hivatalossá tehetné, meggyilkolják. Eközben lánya, Lucilla - bár érzelmei máshoz kötik - kelet békéje érdekében összeházasodik Örményország királyával. Commodus, akinek a hatalom a kezébe került, zsarnoki módon kormányozza Rómát, mely így már megállíthatatlanul halad a végső bukás felé.

Egy szerény árva hirtelen úriemberré válik egy ismeretlen jótevő segítségével.

Mackenna (Gregory Peck) tudomást szerez az apacsok aranyának rejtekhelyérõl. Tudja, hogy ha más is megkaparintja a térképet, elindul a versenyfutás a kincsért és könnyen meglehet, hogy hamar golyóval a fejében végzi. Úgy látja tehát a legbiztosabbnak, ha megjegyzi a rejtekhelyet és megsemmisíti a térképet. Most már csak õ tudja, hogy merre van az arany, de még így sincs biztonságban. Az apacsok szeretnék megtalálni vagyonukat, hogy tovább finanszírozhassák a kincsbõl harcukat a sápadtarcúak ellen. Egy mexikói bandita, Colorado (Omar Sharif) is magának szeretné megkaparintani az aranyat. A hajtóvadászatra ugyancsak felfigyel az amerikai hadsereg közelben állomásozó hadtestének parancsnoka (Telly Savalas). Miközben az indiánok sorra hallgattatják el azokat, akik bármit is tudnak az aranyról, Colorado elkapja Mackennát és arra kényszeríti, hogy vezesse el a kincs rejtekhelyéhez.

A történet a hidegháború idején játszódik. Az elbűvölő özvegy, Judith Farrow, Nagy Britannia titkos ügynökeként dolgozik. A nő Barbadosra utazik nyaralni, ahol megismerkedik egy jóképű orosz katonával, Feodorral. Judith nem tudja, hogy a férfi is titkos ügynök. A két magányos, munkájába belefáradt ember között mély érzelmi kötelék születik. Sajnos a nyaralás a véget ér, és mindkettőjüknek haza kell térnie. Feodor azonban elhatározza, hogy harcolni fog Judithért, akár egy nemzetközi kémbotrány kirobbanása árán is.

Az 1972-es Müncheni Olimpia során nyolc arab terrorista lerohanja az izraeli szálláshelyet az olimpiai faluban. Megölnek két sportolót, és kilenc túszt ejtenek. A terroristák azt követelik, hogy engedjék szabadon izraeli börtönökben raboskodó társaikat. Izrael azonban nem adja meg magát...

A nagysikerű Follett-regény a II. világháború idején játszódik Egyiptomban. A film hűen követi a regény eseményeit. "Mint valamennyi tábori felderítőtiszt, von Mellenthin is lefitymálta a kémek jelentéseit. A diplomáciai pletykákon, az újsághíreken és a puszta találgatásokon alapultak, és legalább olyan gyakran voltak tévesek, mint helyesek, ami azt jelentette, hogy lényegében használhatatlanok voltak. De kénytelenek voltak beismerni. hogy ez a kémjelentés másnak látszik. A kém, akinek a hívójele Szfinx volt, így kezdte az üzenetét: "Aberdeen hadművelet. Megadta a támadás időpontját, a benne részt vevő dandárok számát és szerepét, megjelölte a helyeket, ahol támadni fognak, és elárulta a tervezők taktikai elgondolásait.

Amikor az ópium-szállítmány megérkezett a nápolyi kikötőbe, a nemzetközi rendőrség két detektívje már várta. A hajó kapitánya először tagadta ugyan, hogy bármiféle tiltott rakományt is felvettek volna a Közel-Keleten, de az idomított németjuhász kutyák rövid kutatás után fellelték a bizonyítékot, így aztán a letartóztatás ebben a fázisban mindössze néhány percet vett igénybe. Hátra volt azonban a terjesztői hálózatot működtető nemzetközi bűnbanda felkutatása és felgöngyölítése, ez azonban már komolyabb erők csoportosítását igényelte...

Napóleon a tengeren is csapásra készül a britek ellen. Crawford kapitány (Alec Guinness) számára azonban az ütközet már megkezdődött. Ahhoz, hogy a vizeken győzzön, először saját hadihajója fedélzetén kell rendet teremtenie, s megfékeznie ellenlábasát, a brutalitásáról híres első tisztet, Scott-Padget-t (Dirk Bogarde). Miután Crawford a franciák elleni ütközetben megsebesül, a hajó irányítása Scott-Padget kezébe kerül. A legénység azonban fellázad az új kapitány ellen, s Vizard-dal (Anthony Quayle), az elszánt tengerésszel az élén, átveszi az uralmat a hadihajó felett. A lelkiismeretes Crawford-nak nem marad más választása, meg kell győznie Vizard-t, hogy csatlakozzanak a franciák ellen küzdő angol flottához. Mikor azonban a bosszúszomjas Vizard meggyilkolja Scott-Padget-t, a legénység tagjain a sor, hogy eldöntsék: saját életüket mentik, vagy a haza szolgálatába állnak.

A film a II. Világháború egy megtörtént eseménysorát dolgozza fel, történetesen a háború kezdetén portyára induló és később elsüllyesztett Graf Spree névre keresztelt német zsebcirkáló és a szerencsétlen sorsot megért kapitány Langsdorff küzdelmét eleveníti fel meggyőző hitelességgel.

Higgins, a fonetika professzor célja, hogy dámát faragjon a virágáruslányból, Eliza-ból. A lány azonban beleszeret oktatójába, a férfi pedig megpróbál óvatosan eltávolodni tőle.