A hentesként dolgozó Cainnak nincs szerencséje a szerelemben, nem úgy, mint a nõs bátyjának. A szoknyavadász Abel legutóbbi hódítása azonban túl jól sikerült, teherbe ejtette a csinos szomszédlányt, a bangladesi bevándorló Aishát. Természetesen a gyermek vállalásáról szó sem lehet. Kéznél van viszont Cain. Abel rábeszéli az öccsét, hogy segítsen megoldani a kínos helyzetet. Cain beleegyzik, hogy feleségül veszi a muszlim lányt, és nevét adja a gyereknek. Ám kiderül, ahhoz, hogy házasságot kössön Aishával, át kell térnie az iszlám hitre.

Komoly tempót diktáló film, a spanyol mozik egyik idei sikerdarabja, amely hiteles képet nyújt az ifjú középosztály mindennapjairól: a mesterségesen felpörgetett élettempóról, drogokról, szexuális szabadosságokról, felelőtlenségről és felelősségről, fiatalság és felnőttkor határáról. Bár a rendezőpáros alkotása minden ízében spanyol, az általuk felvetett problémák nem korlátozódnak az Ibériai-félszigetre.

Ideje nagy részét a nőkről és a szexről való beszélgetéssel, elmélkedéssel tölti a négy fős baráti asztaltársaság. Javi öntelt, fölkényeskedő bártulajdonos. Pedro életét megkeserítette, hogy faképnél hagyta a barátnője. Dani inkább a megszokott dolgokat részesíti előnyben. A túlsúlyos, árva Hugo a basáskodó nagymamájával él. Idővel Javi beleszeret a szép Almába, Pedro viszont bosszút akar állni a volt barátnője új szeretőjén. Miközben Hugo a szexet hajszolja, beleszeret Beába. Dani viszont nem találja a helyét, semmit sem tesz a siker érdekében.

Magda, az állását vesztett tanárnő, élete legmegrázóbb napját éli meg. Egy rutin mammográfiai vizsgálat alkalmával daganatokat észlelnek a mellében, és ezt követően tudja meg azt is, hogy férje a nyarat a szeretőjével Madridtól távol tölti. Orvosa szerint szerencsére jó kilátásai vannak a felépülésre és a gyógyulásra, ám fájdalmas sugárkezelések várnak rá. Az orvostól Magda fia, Dani focimeccsére megy, ahol megismerkedik Arturo-val, a Real Madrid utánpótlás edzőjével, aki örömére épp az ő fia játéka miatt látogatott el a mérkőzésre. Miközben Dani jövőjéről kezdenek beszélgetni a férfi szörnyű hírt kap: feleségét és lányát baleset érte. Az összeomlott férfit Magda kíséri el a kórházba. A két ember sorsa különös módon összefonódik és a kilátástalan helyzetükből a másik segítségével találják meg a kiutat és nyer új értelmet az életük…

Salvador Mallo filmrendező élete alkonyán visszatekint a maga mögött hagyott évekre. Gyermekkora a hatvanas években, családja kivándorlása egy jobb élet reményében és a letelepedés egy spanyol faluban, az első vágyakozások és az első már felnőttkori szerelem a pezsgő Madridban a nyolcvanas években, a szakítás fájdalma, miközben továbbra is szétfeszítik a heves érzelmek, ahogy az írást kezdi el alkalmazni terápiaként, hogy felejtsen, ahogy felfedezi a mozi varázsát, és az üresség, az a végtelen üresség, amely meggátolja, hogy továbbra is filmeket készítsen. A “Fájdalom és dicsőség” az alkotásról szól, hogy milyen nehéz is elválasztani azt a magánélettől, s a szenvedélyről, amely értelmet ad az életnek és reményt. Salvador rádöbben, hogy égető szüksége van rá, hogy felidézze a múltját, és ebben az elbeszélésben találja meg a megváltást.

A magyar-spanyol koprodukcióban készült film Ángel Sanz-Briznek állít emléket, aki 1944-ben ötezer zsidót mentett meg a koncentrációs táboroktól a spanyol nagykövetség megbízott ügyvivőjeként. 1944-ben, "hivatalosan" Franco kormányától függetlenül, saját elhatározásból segített mintegy 5000 magyar zsidót megmenteni a holokauszttól, azzal, hogy számukra spanyol útlevelet bocsátott ki; kezdetben csak azoknak, akik azt állították, hogy szefárd eredetűek, később azonban minden üldözöttnek.

Elisa, a tizenkét éves lány, aki szuperhősnek képzeli magát, édesanyja halála után az apjával él.