A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

Egy amerikai városban négy - középkort rendesen elhagyó -, különböző habitusú öreg hölgy költözik össze. A főbérlő, kora ellenére, elég laza életet él; férfifaló. Az egyik albérlő igen rendszerető típus, ráadásként veleköltözik a közel százéves anyja is, akinek humora és élces-éles beszólásai általában a véletlenül (vagy szándékosan) feldobott labdákra specializálódtak. A harmadik albérlő nagyon naiv, egyszerű lélek. Egymást heccelik, egymást nyúzzák, viccesnél viccesebb szituációba keverednek, amely persze újabb ki- és beszólásra ad okot, mindeközben pedig közös barátságuk egyre közelebb hozza őket egymáshoz.

Jarodnak az a különleges képessége, hogy bármilyen személyiséget magára tud ölteni. A korábbi csodagyerek feltehetően árva volt, amikor sorsa a központ kezébe került, ahol különleges képesség birtokosa lett. A fiatal Jarod összebarátkozik a pszichiáter Sydney Greennel, aki gondozója és képességének fejlesztője is egyben. A központ ördögi vezetői azonban azt tevezik, hogy elárverezik Jarodot és a legmagasabbat ajánlónak adják. Amikor erre rájön megszökik, és üldözöttként jár városról városra különleges képességeit használva.

Az Amynek ítélve egy igaz történetén alapuló, sikeres és a kritikusok által is elismert dráma. Főszereplője Gray, egy sikeres ügyvéd és ismét egyedülálló édesanya, aki visszatér szülővárosába, hogy bíróként dolgozzon. A heves viták néha még inkább felerősödnek, amikor Amy bírósági ítéletei konfliktusba kerülnek édesanyja elveivel és a nézeteltérések ilyenkor menthetetlenül kihatnak privát életükre ebben az impozáns, remek színészi teljesítményeket nyújtó sorozatban.

A legendás bűnügyi sorozat, melyben az időközben világsztárrá avanzsált Michael Douglas, az utánozhatatlan karakterszínész, Karl Malden oldalán megmutatta oroszlánkörmeit.

A Chicago Hope Kórház Amerika, sőt az egész világ egyik legjobban felszerelt kórháza. Itt kerül sor a gyomránál összenőtt két sziámi ikerlány szétválasztására. A műtétet Dr. Geiger vezeti, a nehéz természetű, de briliáns tehetségű szívsebész. A cél: mindkét gyermek életének megőrzése, jóllehet, ezt minden más kórház lehetetlennek ítélte. Geiger és agysebész barátja, Dr. Shutt még éppen időben lép közbe, hogy megmentse az idős Dr. Thurmond egyik betegének életét. Az intézet volt vezető főorvosa, aki már jóval túl van a hetvenen, nem hajlandó tudomást venni az idő múlásáról, és továbbra is operálni akar.

A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

Jessica Fletcher egykori angoltanár és híres regényíró rendkívüli tehetséggel oldja meg a legkülönösebb rejtélyeket. A gyilkossági esetek látszólag mindenhol megtalálják, a barátai lakásától kezdve egészen saját szülővárosáig. Jessicának olykor a barátja Dr Seth Hazlett, illetve a helyi sheriff, Amos Tupper is segít.

A rendhagyó zsarupáros az egyéni öltözékével, a furcsa figurákból álló baráti körével, valamint a veszélyes helyzetekben tanúsított bátorságával és rátermettségével hívta föl magára a figyelmet. Kivételes, sajátos humorú fickók ők, és remek rendőrök, akik elképesztő magabiztossággal gyűjtik be a veszélyes elemeket, számolnak le a rablókkal, tolvajokkal, gyilkosokkal és kábítószer-kereskedőkkel. A jellegzetes, piros-fehér Ford sportkocsijuk mindenhol felbukkan, ahol szükség van rájuk, annak rendje-módja szerint befűtenek a rosszban sántikálóknak.

Frasier Crane, a nagydumájú pszichológus. Aki eladdig legszívesebben kedvenc bárja törzsközönségének csillogtatta tudományát, a hűvös Bostonból egyenesen Amerika túloldalára, az esős Seattle-be helyezi át a székhelyét, amikor állást kap a KACL rádióadónál, hogy lélekbúvárként szórakoztassa az éterből a nagyérdeműt. Ez a lépés egyúttal közelebb hozza családjához: kollégaként tevékenykedő öccséhez, Niles-hoz, és nehezen kezelhető apjához, Martinhoz is. Sőt: félő, hogy túl közel...

A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

Jessica Fletcher egykori angoltanár és híres regényíró rendkívüli tehetséggel oldja meg a legkülönösebb rejtélyeket. A gyilkossági esetek látszólag mindenhol megtalálják, a barátai lakásától kezdve egészen saját szülővárosáig. Jessicának olykor a barátja Dr Seth Hazlett, illetve a helyi sheriff, Amos Tupper is segít.

A legfiatalabb Ewing fiú, Bobby feleségül vette Pamelát, Barnes lányát. Barnes halálos vetélytársa Jockey Ewing-nak, ezért a nézeteltérések elkerülhetetlenek. A család tagjai mind erős, határozott személyiségek, ezért a konfliktusok igencsak lendületes fordulatokat vesznek. Különösen Bobby és Jockey között mélyek az ellentétek, hiszen Jockey mindent és mindenkit irányítani akar. Miss Ellie, az édesanyjuk próbálja összebékíteni őket, ám nem sok sikerrel. Mindkét fiú a család hatalmas vagyonát kívánja birtokolni és irányítani. A történet Délen játszódik, Texas államban, Dallas környékén.

Jessica Fletcher egykori angoltanár és híres regényíró rendkívüli tehetséggel oldja meg a legkülönösebb rejtélyeket. A gyilkossági esetek látszólag mindenhol megtalálják, a barátai lakásától kezdve egészen saját szülővárosáig. Jessicának olykor a barátja Dr Seth Hazlett, illetve a helyi sheriff, Amos Tupper is segít.

Jessica Fletcher egykori angoltanár és híres regényíró rendkívüli tehetséggel oldja meg a legkülönösebb rejtélyeket. A gyilkossági esetek látszólag mindenhol megtalálják, a barátai lakásától kezdve egészen saját szülővárosáig. Jessicának olykor a barátja Dr Seth Hazlett, illetve a helyi sheriff, Amos Tupper is segít.

Jessica Fletcher egykori angoltanár és híres regényíró rendkívüli tehetséggel oldja meg a legkülönösebb rejtélyeket. A gyilkossági esetek látszólag mindenhol megtalálják, a barátai lakásától kezdve egészen saját szülővárosáig. Jessicának olykor a barátja Dr Seth Hazlett, illetve a helyi sheriff, Amos Tupper is segít.

Az események központja a Cheers bár, ahol az éles eszű, jól szituált Diane Chambers egy darabig várja, hogy a vőlegénye, Dr. Samner Sloan előkerüljön egy karikagyűrűvel, majd amikor kiderül, hogy Samner faképnél hagyta és a nászút helyett volt feleségével Barbadosra repült, úgy dönt, hogy munkát vállal a bárban.

Amikor a vámpírok megszállnak egy New Englandi kisvárost, valakinek szembe kell néznie saját félelmeivel, hogy megakadályozza az ördögi terv megvalósulását. Ben Mears, a regényíró, maga sem érti, hogy milyen különös belso késztetés hatására dönt úgy, hogy hazaköltözik, hogy arról a titokzatos házról írjon, amely már gyerekkorában is foglalkoztatta. Ekkor fedezi fel a szörnyu titkot: a városkát lassan uralmuk alá hajtják a vámpírok...

A sorozat a New York-i Sunshine Cab Company dolgozóiról szól, akik nem csak munkatársak, de barátokká is lettek. Alex Rieger taxisofőr, a csapat esze, az örök bölcs. Tony Banta szintén sofőr, fiatal, jóképű, ám nem épp észkombájn, a boksz a mindene. Bobby Wheeler szintén sofőrködéssel keresi a kenyerét, de inkább színésznek vallja magát, s csak a nagy szerepre vár. Jim Ignatowski szintén sofőr, mostanra leszokott a kábítószerről, ami kissé (?) rányomja a bélyegét az értelmi képességeire. "Eltérő" gondolkodása miatt sokszor zseniálisan leegyszerűsíti a dolgokat, számos vidám pillanatot szerezve. Elaine Nardo az egyetlen nő a sofőrök között, csinos, elvált, két kis gyermekkel. A taxizás mellett számos egyéb munkahelyen megfordul másodállásban: portás, művészeti galériában dolgozik, stb. Latka Gravas szerelő a műhelyben, ő egy "kedves kis külföldi fiú", ahogy a háta mögött emlegetik. Ha megfeledkezik magáról, távoli hazájának nyelvén "ibi da" vagy épp "nik nik" szófordulatokkal fejezi ki érzéseit.

Remington Steele egy csalóból lett magánnyomozó, aki a sok közös kaland során teljesen beleszeret Laura Holt magánnyomozónőbe. Egyébbként ő az iroda tényleges vezetője, bár papíron Steel a főnöke.