Miután Saul méltatlannak bizonyult arra, hogy Izrael királya legyen, Isten az egyszerû pásztorfiút, Dávidot választja új királynak. Az ifjú bátorsága és éles elméje hamarosan megmutatkozik a filiszteusok ellen vívott csatában, mikor legyõzi az óriás Góliátot. Késõbb Saul és fiai odavesznek egy véres ütközetben, és Dávid elfoglalja trónját a pompás Jeruzsálemi palotában. Úgy tervezi, uralkodása békés lesz. Templom építésére készül, mely egyszerre lenne a Frigyláda háza, valamint Isten és az ember találkozásának helyszíne. A királyt azonban a szenvedély végzetes bûnbe sodorja: beleszeret a szépséges Betsabéba s megöleti annak férjét. Aki pedig megszegi az Úr parancsolatait, büntetést érdemel, akkor is, ha Isten kegyeltje. Dávid családjában állandó viszály dúl. Õ pedig nem építheti meg a Templomot; ez a kiváltság fiára, Salamonra száll.

Jamie és édesanyja, Sandra, egy dél-londoni lakóházban élnek. A fiú halk, zárkózott tinédzser, akinek nincs túl sok barátja. A szomszédban Ste, a sportos, vidám és népszerű srác lakik, akit alkoholista apja rendszeresen ver. Egyik éjszaka, a soron következő veszekedés után, az apa kidobja otthonról a fiát. A magányos Ste-t, Sandra és Jamie áthívják magukhoz. Ez az este nagyon közel hozza egymáshoz a két fiút. Megszólal a bennük szunnyadó szexualitás, és észreveszik, hogy szoros érzelmi kapcsolat születik közöttük. Ettől a pillanattól kezdve az életük megváltozik. A két tinédzser sorsa másokra is hatással lesz.

A Mars egyik távoli kutatóállomásán valami baj történt, az odluvai állomással megszakadt az összeköttetés. Ötös szintű karantén lép érvénybe, és bevetik a Gyorsreagálású Harci Osztagot. A Főtörzs vezette osztagnak sikerül lezárnia a Föld felé vezető átjárót, majd elindulnak felderíteni az állomást. A tengerészgyalogosok ismeretlen eredetű, rémséges szörnyekkel találják magukat szembe, amelyek lesben állnak minden fal mögött, és a telep termeiben és alagútjaiban ólálkodnak, hogy legyilkolják a még életben lévő embereket.

Helennek (Rachel Weisz) fodrász-szalonja van a kisvárosban, barátja, Bob (Ben Daniels) a helyi rádió lemezlovasa. Helen régi barátja, Martin (Alessandro Nivola) kiszabadult a börtönből és még mindig szerelmes Helenbe. Visszatér, hogy rábeszélje Helent az újrakezdésre. A lány holdudvarához tartozik a tizennégyéves bevándorló süket fiú, Honda (Luka Petrusic) és lánytestvére. Honda távolról imádja Helent. Titokban a fiú magnóra veszi Helen beszélgetéseit és ezzel nagy bajba sodorja mindannyiukat. Az értetlen és éretlen szerelmes nem engedi szabadon áldozatát és a történet tragédiába torkollik.

Az egyiptomi sivatagban az elemek uralkodnak. Az emberek számára a valóság hallucinációkkal keveredik, miközben a végtelen táj szépsége megigézi és szinte magába szívja őket. Lavinia Currier filmje Honoré de Balzac, a XIX. század első felében írott történetét dolgozza fel, melynek főhőse egy ifjú katonatiszt Napóleon hadseregéből, akit a Szahara forró szele az egész életét megváltoztató kalandba sodorja a sivatag legszebb és legveszedelmesebb ragadozójával: egy leopárddal. 1798-at írunk. Augustin Robert, aki kapitányi rangban szolgált Napóleon egyiptomi hadjáratában, a parancsot mindig a logika fölé helyezte. Neki kell megvédelmeznie azt a francia művészettörténészt, akit a francia császár azért küldött Egyiptomba, hogy térképezze fel az ország műemlékeit, templomait, hogy az európai felvilágosodás eszméit az ősi kelet bölcsességeivel társítsák. A francia katonák vandalizmusa, melynek során a Szfinxet is el akarják pusztítani, egymás ellen fordítja a parancsnokot és embereit.

Egyszer régen óriások uralták a Földet, ám lejárt az idejük, eltűntek, és elfelejtették őket. Ám a nagy Arthur király korában egy erős és ravasz parasztlegény véletlenül megnyitja azt a kaput, amely mögé az óriások népét elzárták. Ők persze azonnal elözönlik az emberek földjét, és be akarják pótolni a sok száz évnyi mulasztást: pusztítás és rombolás szegélyezi óriási lépteik nyomát. Jack nem habozhat: olyan háborúba kell indulnia, amihez hasonlót sem látott az emberiség. A királyáért, a népért és egy bátor hercegnő szerelméért fog kardot, hogy néhány bátor katona oldalán összemérje erejét azokkal a különös lényekkel, akikről addig azt hitte, csak a legendákban léteznek, hogy végül maga is legendává váljon.

Vera Campbell, a Titanic egyik túlélője még mindig a négy évvel korábban bekövetkezett katasztrófa hatása alatt áll. Mégis felszáll a Titanic testvérhajójára, a kórházhajóvá átalakított Britannicra, amely a világháborúban megsebesült angol katonákért indul Görögországba. A Britannicon a brit titkosszolgálat feltételezése szerint egy német kém is utazik. A hajóút során Verában egyre hevesebben törnek fel a Titanic emlékei, és egy alkalommal el is ájul. Az ellenséges kém, Chaplan Reynolds siet a segítségére. Ezzel kezdetét veszi egy szenvedéllyel, rettegéssel, ellenségekkel teli szerelem. Kapcsolatuk azonban végzetes játékká fajul, amelyben Verának kell megakadályoznia, hogy kedvese végrehajtsa küldetését.

Ivan Locke egy a végtelenségig precíz építésvezető, aki karrierjének legfontosabb napjára készül. Minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy minden olajozottan haladjon. Az irányítás mégis kicsúszik a kezéből és úgy tűnik hogy a gondosan felépített élete darabjaira hullik.

1916, Belgium. Mikor az ypre-i csatát követően Fred Roberts százados a romok között egy csodával határos módon működő lapnyomdára bukkan, elhatározza, hogy egy a katonák moráljának javítására újságot indít tele humoros történetekkel, szatirikus, helyenként maróan gúnyos cikkekkel... Ez a lélekemelő film egy legendás újság előtt tiszteleg, hisz miközben az életüket nap mint nap kockáztató szerkesztők körül tombolt a háború, a magazin egyre nagyobb népszerűségre tett szert a nyugati fronton, nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy pikáns írásaival és merész humorával az emberi lélek szívóssága előtt tisztelgett, amelyben még a legnagyobb harcok közepette is maradt spiritusz.

A film néhány évvel a "győztes" háború befejezése után, Dél-Angliában az ötvenes években játszódik. A tenger szürke, ködtől elmosódó, vacogtató és nyirkos. Itt él Lynda egy tengerparti kisvárosban. A reményvesztett korszak csak a felszínen nyújt távlatokat. Ez ellen tiltakozik Lynda, úgy, hogy dacosan szembeszegül a környezetével, s tudatosan eltékozolja az életét.

A második világháború egyik legvéresebb esztendejének elején, 1942-ben a nácik titkos konferenciára hívták a birodalom legszűkebb elitjét a Berlin melletti Wannsee üdülővárosba. A történelemben Wannsee-i konferencia néven elhíresült eseményen dolgozták ki a zsidó népesség kiirtásának módozatait. Az Endlösung, azaz a végső megoldás volt a konferencia vezérmotívuma. Lépésről lépésre kiszámították a folyamatot, egészen "a maradék állomány megfelelő kezeléséig". A konferencia vezetője az a Heydrich generális volt, akit nem sokkal később a cseh ellenállás merénylői megöltek, erre a németek bosszúból egy egész falu lakosságát lemészárolták. Heydrich akkori jobbkeze pedig a hírhedt Adolf Eichmann volt.

Bentlakásos párizsi leánynevelde a századfordulón. Menne minden a maga megszo- kott módján, ha nem lenne a jeles intézet tagja a kis Madeline, a cserfes és eszes leányka. Pöttöm hősnőnk folyton csínyeken töri a fejét, s minden eszköz- zel lázad az oktalan szigor és a vaskalapos szabályok ellen. Nem könnyű a dol- ga az őt felügyelő apácának, Miss Clavelnek, aki szíve mélyén ugyan helyesli a kis gézengúz tetteit, ám muszáj ragaszkodnia a házirendhez.

A film a második világháború alatt játszódik. A történet szerint egy német katonatisztnek az a feladata, hogy felderítse az esetlegesen Kaiser Wilhelm rezidenciáján tevékenykedő kémeket, akik a holland ellenállásnak dolgoznak. Hősünk kudarcot vallani látszik, ugyanis beleszeret egy holland nőbe.

A galaxis szerte dúló háborúban a sors nem mindennapi hősöket hoz össze, hogy egy csaknem lehetetlen feladatra vállalkozva ellopják a Birodalom pusztító fegyverének, a Halálcsillagnak tervrajzait. A béke és a szabadság utolsó reménysugarába kapaszkodva válnak részeseivé a galaxist fenekestül felforgató elnyomás elleni küzdelemnek.

Egy évtized telt el azóta, hogy az égből különös formájú űrhajók ereszkedtek a Földre, és a bennük érkező lények leigázták a bolygót. De nem baj. Chicago nyugodtabb, békésebb hely lett azóta. A bűnözés megszűnt, a munkanélküliség a nullához közelít, az emberi világot biztos kézzel kormányozzák azok, akikkel az átlagpolgár nem is találkozik. Vagy mindez hazugság? Vannak, akik szerint egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet, és meghirdetik a végső, mindent eldöntő bolygóközi szabadságharcot. Kevesen vannak, rosszul felszereltek, és csupán sejtik, hogy ki ellen harcolnak – ám mindenre elszántak. De sok ember van, akik nem értenek egyet velük: akik akár harcolni is hajlandók a világ új uraiért. Együttműködők és terroristák; kollaboránsok és forradalmárok között folyik a harc – a messziről jött lények csak akkor lépnek közbe, ha már nincs más megoldás.

A film az első világháborús költő, Siegfried Sassoon viharos életét meséli el. Az összetett személyiségű férfi író és katona volt, túlélte a háború borzalmait, és ki is tüntették bátorságáért, ám aztán a háború folytatásának éles kritikusává vált.

Amikor a visszahúzódó író, Elly Conway fiktív kémregényeinek cselekményei egy valós kémszervezet rejtett cselekedeteit kezdik tükrözni, az otthoni csendes esték a múlté válnak. Elly, macskája Alfie és Aiden, egy macskaallergiás kém társaságában száguldozik szerte a világon, hogy egy lépéssel a gyilkosok előtt járjon, miközben a határvonal a kitalált és valódi világa között kezd elmosódni.