Liesel különös fantáziájú, bátor lány - és szüksége is van kivételes képességeire. A II. világháború idején német nevelőszülőkhöz kerül. Tőlük tanul meg olvasni, az ő segítségükkel nyílik ki számára egy egészen új világ. Éppen akkor, amikor a valódi világ egyre félelmetesebbé és veszélyesebbé válik számára. A család egy zsidó kamasz fiút is rejteget: a kislány és Max együtt fedezik fel, milyen ereje van a szavaknak, és milyen fontos segítséget nyújthatnak a kitalált történetek. Segíthetnek olyankor is, amikor már semmi más nem segít.

Az Egyesült Királyságban az okkal Vasladynek gúnyolt Margaret Thatcher van hatalmon, a Bányászok Szakszervezete pedig sztrájkba fog. A londoni Büszkeség Menete néhány lelkes aktivistája úgy dönt, a bányászok ügye mellé áll, csakhogy van egy kis bökkenő: a konzervatív nézeteket valló szakszervezet bár minden segítségnek örül, de a szivárványzászlós csapattal nem tud mit kezdeni. Az aktivisták ettől azonban nem hátrálnak meg. Éppen ellenkezőleg: megkerülve a bürokráciát egyenesen a bányászokhoz fordulnak. Egy minibuszon útra kelnek egy wales-i bányászfaluba, hogy adományaikat személyesen adják át. A két, egymáshoz látszólag semmiben sem hasonlító közösség találkozása meglepő fordulatokat hoz.

Azeroth eddig békés birodalma a háború szélére sodródik, civilizációjuk egy félelmetes megszálló fajjal néz szembe: ork harcosok menekülnek haldokló országukból, hogy új hazát foglaljanak maguknak. Amikor megnyílik egy átjáró a két világ között, az egyik seregre a pusztítás vár, a másikra a pusztulás. A szemben álló felek közül két hős összeütközése fogja eldönteni a családjuk, népük, hazájuk sorsát. Így kezdődik a látványos eposz a hatalomról és áldozatról, amelyben a háborúnak sok arca van, és mindenki harcol valamiért.

A film két diákról szól, Harry Villersről (Douglas Booth) és Milesról (Max Irons), akik becsatlakoznak az oxfordi egyetem egyik elit klubjába, a The Riot Clubba, ahol vagy sikert sikerre halmoznak az iskolai évek alatt és után, vagy egész életükre megszégenyülve távoznak.

Egy eldurvuló házibuliból lelépve szörnyű trauma éri Bent, két srác kirabolja és megveri. A fiú azt reméli, hogy a főiskolán az élete majd visszazökken a régi kerékvágásba. Gólyaként persze ő is szeretne belépni a védelmet, népszerűséget és barátságokat ígérő diákszövetségbe, amelynek a bátyja, Brett is a tagja. A szövetségbe való belépés azonban egyáltalán nem könnyű, a jelentkezőnek több héten át tartó, válogatott szivatásokon kell átesnie. A beavatás valóságos pokollá válik Ben számára.

Edward Snowden a hazáját akarta szolgálni. Azonban egészségi állapota hamar véget vet katonai karrierjének, de informatikusként helyet kap a titkosszolgálatnál. Itt megdöbbentő felfedezést tesz: az amerikai kormány a világon bárkit képes megfigyelni. Snowden, aki szentül hisz a szabadságban és az Amerikai Egyesült Államokban, válaszút elé kerül: vagy ő is asszisztál a kormány cselekedeteihez, vagy nyilvánosságra hozza mindazt, amit megtudott és menekülni kényszerül...

Négy végsőkig elszánt támadó 1976 nyarán eltérített egy turistákat szállító repülőgépet, és Uganda diktátorától kért menedéket. A túszok ezzel belekeveredtek egy világpolitikai szerencsejátékba, miközben a rájuk vagy ellenük licitálók számára nem az ő megmentésük volt a legfontosabb szempont. Az idő fogyott, a gépeltérítők fenyegetőztek, a békés megoldás egyre távolabb került. De volt, aki tudta, mit kell tennie. Az izraeli titkosszolgálat soha nem látott vakmerőségű tervet dolgozott ki, és a világ e távoli pontján megostromolta az aláaknázott repteret. Ha a lehetetlennek látszó művelet sikert arat, talán megakadályozható a vérontás. De a siker egy hajszálon múlik, és a forróságban minden ideg pattanásig feszül.