Fred Graham színész-rendező Shakespeare Makrancos Katáját állítja színpadra. A címszerepre egykori feleségét, Lillit kéri fel, aki kísértetiesen hasonlít az önfejű, akaratos, kiállhatatlan Katára. Fred, akárcsak a darabban Petruchio, elhatározza, hogy mindenáron megtöri az asszony ellenállását és visszaszerzi magának. Hiszen minden véres civódás ellenére kölcsönösen szeretik egymást.

Antoine de Saint-Exupery örökérvényű klasszikus meseregénye, A kis herceg több generáció számára tanította már meg a szeretet és a barátság fontosságát. A fantáziadús regény három évtizeddel ezelőtt készült filmfeldolgozásában nagyszerű színészek keltik életre a történet szereplőit, a Szahara közepén lezuhant pilótát, a kígyót, aki nem képes gátat szabni gyilkos természetének, a rókát, aki azt várja, hogy valaki megszelídítse, a különböző kisbolygók karakteres figuráit, és természetesen az ártatlan tekintetű kis herceget.

Lenny Bruce, egy csaknem elfeledett amerikai szórakoztatóipari mesterember és showman, az 1950-60-as években a társadalom álszent erkölcsét sértő műsoraival valósággal sokkolja a közönséget. "Mosdatlan szája" miatt gyakran került fogdába. Ez azonban nem törte meg, annál inkább az alkohol és a kábítószer. Mindez nem marad következmény nélkül szakmai és magánéletére. Ezek a konfliktusok Lennyt végül tönkretették.

Azt mondják, a tánc egyidős a szerelemmel: olyan ösztönös kifejező forma, amely már a beszéd előtt jellemezte az emberiséget. Ősi, személyes művészet, amelyet minden kultúrában, még a primitív népeknél is megtalálunk. Már a barlangrajzokon is megpróbálták ábrázolni a táncot, mivel azonban alapvető eleme a mozgás, ezért állóképen csak egyetlen elemét lehet bemutatni. A mozgókép viszont tökéletesen visszaadja a koreográfiákat, ezért a tánc már a film születésének hajnalán a rendezők kedvenc témájává vált. Az első táncosok csinos fiatal nők voltak, majd Hollywood minden irányzatot megörökített: a ragtimot, a chelstont, a balettot, a keringőt, a rock and rollt, majd a breaket. A "42. utca" című filmmel az álomgyárban külön műfaj jött létre, amely megnyitotta az utat a musicalfilmek előtt, melyeket Fred Astaire és Ginger Rogers tettek örökzölddé.