Az Ural zordon hegyeinek uralkodója, a Rézhegyek Királynője szemet vet a kőfejtő Sztyepanra. A királynő mindenben segíti a férfit és megmutatja neki az érclelőhelyeket. Az épülő cári palota dísztermét is a Sztyepan által talált drágakövekkel borítják. Sztyepan azonban nem csábul el a varázsos asszonytól és mérhetetlen gazdagságától. Feleségül veszi menyasszonyát, Násztyát és két gyerekük születik. Évek teltek el, Sztyepan lánya, Tányuska gyönyörű hajadonná serdült. Megkéri feleségül a földesúr fia, de a lány csak akkor hajlandó hozzá menni, ha előtte megmutatja neki a cári palota malachittal borított dísztermét.

A "Balti égbolt" Csukovszkijnak az a regénye, amely talán legközelebb állt a szívéhez, és amellyel a legnagyobb sikert aratta az olvasói körében. A könyv magyar kiadásával a magyar olvasok is megismerkedhettek közelről egyes emberek sorsával, hogy milyen volt a szovjet emberek élete a második világháború első két esztendejében a blokád alá vett Leningrádban. A regény szereplői a várost védelmező pilóták, a város fiataljai és egy asszony, aki szeretetre vágyik férje halála után. A szerző is ott volt Leningrád védői között, és amiről a könyv említést tesz, azt mind átélte az író is. A tizenhét hónapos blokád Leningrád körül próbára tette a szovjet harckészséget és vitézséget, de próbára tette az éhező, fázó lakosság hazaszeretetét és városuk iránt érzett mérhetetlen odaadást is. Kiállták a próbát a pilóták, a katonák és a lakosság is, és a háború győzedelmes befejezésével új fejezet nyílt a hős város történelmében.