Vadim rendezésében "izgalmas romlottsággal fűszerezett, erotikus történet" lett a 18. századi libertinizmusból. "A kritikák egybehangzó állítása szerint Moreau az egyetlen, aki a filmben Laclos szellemét idézte: az előző filmek szerelmes asszonyával ellentétben kiírt magából minden melegséget. Szenvedélye a rontás, az erény megfertőzése. Úgy tologat emberi sorsokat, mint a sakkfigurákat."

Esmeralda, a szép cigánylány, akit mint boszorkányt üldöznek, a feltüzelt tömeg elől a Notre Dame-templomban keres menedéket, ahol az alkimista Frollo és a neki mindenben engedelmeskedő harangozó, Quasimodo tartózkodik. Frollo megkívánja a lányt, és kellő ellenszolgáltatásért kész elbújtatni a templomban, amire azonban Esmeralda nem kapható. A csúnya és púpos, szinte állat Quasimodo is vonzalmat érez Esmeralda iránt, de visszataszító volta miatt nem mer közeledni hozzá. Amikor Frollo ki akarja szolgáltatni Esmeraldát a tömegnek, Quasimodo megöli addigi bálványát, a férfit. Az éhező koldusok lázadását Quasimodo arra használja ki, hogy segítsen Esmeraldának észrevétlenül megszökni. Ekkor azonban Quasimodo életét veszti, Esmeraldát elfogják és kivégzik.