Tom Highway őrmester egész életét a tengerészgyalogság kötelékében töltötte: megjárta Koreát és Vietnámot, kapott számos kitüntetést. Most visszatér ahhoz, amihez egész életében a legjobban értett: az újoncok kiképzéséhez. A kemény szolgálatban töltött évek után az új feladat is számos nehézséggel indul. Az őrmester nehezen boldogul a nem túl sok szakértelemmel rendelkező tisztikarral, és a kiképzendő szakasz tagjairól sem lehet sok jót mondani. Jones arról álmodozik, hogy egyszer még híres rocksztár lesz belőle, Aponte családi problémákkal küszködik, a bajkeverő Fragatti csak azért állt tengerészgyalogosnak, hogy megússza a börtönt, Quinones pedig egyszerűen képtelen betartani a fegyelmet. Ám hamar eljön az az idő, amikor mindenkinek be kell bizonyítani, hogy mire képes: váratlanul egy kis karibi szigetre, Grenadába rendelik őket, oda, ahol már minden élesben megy.

A történet a New York-i főiskola előadőművészi kurzusán játszódik, főiskolásokról szól, akik olyan tréningekre szakosodnak, melyek a siker felé vezető útra terelik őket. A film négy hallgató életét követi nyomon időről időre, az iskolába való bekerüléstől egészen a végzésig. Láthatjuk a pimasz Coco Hernandezt, a félénk Doris Finseckert, az érzékeny homoszexuálist, Montgomery MacNeilt és a dörzsölt Ray Garciat.

Két szdista hajlamú zavarodott fiatal srác túszul ejt egy egygyermekes családot a tóparti nyaralójukban. Újabb és újabb kínzásokat eszelnek ki a számukra, csakhogy kiderítsék melyikük éli túl a legtovább…

Walter Gibson (John Cusack) a gimit befejezve már az egyetemre készül. Ez éppen az a kor, amikor szinte minden lány tetszik, de sajna mindhiába. Walter lehengerlőnek szánt dumája elől sietve menekülnek az elkeserítően maradi gimista lányok. Egyedül a barátja, Lance érti meg, de ő a kontinensnyi ország túlvégébe, Kaliforniába megy tanulni. A sűrű levélváltás közepette egyszer csak befut Lance sürgető hívása Walterhez: azonnal induljon, mert a túlparton várja a "tuti dolog", mégpedig egy szőke bombázó (Nicolette Sheridan) képében. Gibson egy házaspárhoz csatlakozva kocsival indul a nagy útnak, de nem ő az egyedüli utas: az autóban ott ül a stréber Alison is (Daphne Zuniga), aki vőlegényéhez készül látogatóba. Kalandos út következik, ahol a kölcsönös utálat szép lassan ugyan, de elenyészik…

Egy újságíró (Anna) obszcén telefonhívást kap, amit összetéveszt a barátjával.Beleegyezik, hogy találkozzon a hívóval egy bárnál, de ahelyett, hogy találkozna a baráttal, szemtanúja lesz egy gyilkosságnak.

Harry azért veszti el ötéves gyermekét, mert a kórházban, ahová viszi, nem foglalkozik vele sem a recepciós, sem a nővér, sem az orvos. A férfi bosszút áll gyermeke haláláért: a szemet szemért elvet követve végez mindhárom emberrel, akiket a fia "megölésével" vádol. Miután feladja magát a rendőrségen, a kirendelt ügyvéddel közli, hogy bűnösnek fogja vallani magát a bíróság előtt, és vállalni fogja tettéért a felelősséget. Az ügyvéd először megpróbálja lebeszélni erről a döntésről, de ahogy telik az idő, egyre inkább rájön, hogy van mit tanulnia Harrytől. Egy idő után arra is rádöbben, hogy miért akarják bizonyos felsőbb körök Harry felmentését.

A fergetegesen szabadszájú komédia főhőse egy csapat fiatal, a Florida-i Angel Beach gimnázium tanulói. Életüket a tinédzserekre jellemző dolgok töltik ki: kosárlabdázás, csajok hajkurászása, túlműködő hormonháztartás a férfiasság bizonyítására, és különleges vonzalom egymás megtréfálása iránt. Ezeket a néha nem is olyan ártatlan kis tréfákat senki sem úszhatja meg, még a geg-gyáros mag tagjai sem. A cselszövésbe bevonnak mindenkit, akit csak tudnak, a menő lányoktól a rendőrökön keresztül az összes rokonig és ismerősig. És hogy végül kin csattan az ostor, azt soha nem lehet előre tudni.

Robert Oppenheimert sokan úgy ismerik, mint az atombomba atyját. Valóban ő volt a Manhattan-terv tudományos főnöke, aki felügyelte munkatársait és irányította az atombomba elkészülését.Később azonban szenátusi vizsgálóbizottság elé került. Itt hangzott el híres mondása, amely szerint nem a tudósok hibája, hogy a huszadik században minden felfedezésből atombomba lesz. Ki volt Robert Oppenheimer, honnan jött, hogyan születtek kommunista kapcsolatai - egyáltalán igaz-e valami a kihallgatásán ellene felhozott vádakból? A kétrészes film betekintést nyújt a 20. század egyik legfontosabb és legellentmondásosabb tudósának életébe.

Nat Moyer már betöltötte a nyolcvanat, de ma is olyan mint egy kis csibész. Egész nap dől belőle a hülyeség, ellenállhatatlan dumájától a környezete a falra mászik. Egyetlen barátja Midge, a hozzá hasonló korú, fekete házmester, akivel naphosszat a Central Park padjait koptatva idézik fel emlékeiket. Amikor Midge munkáját veszély fenyegeti, Nat érzi, hogy felébredt benne a régi tűz, s beveti a nehéztüzérséget barátja nyugdíjba küldése ellen. S ha már így benne van, ideje zöldágra vergődnie lányával, aki nyugdíjasotthonba akarja dugni, segítenie egy narkós kölykön és egy csőd szélén álló boltoson, és tisztességre tanítania a környékbeli gazfickókat.

A kis Collin két nagynénjéhez kerül, amikor árván marad. Verena néni keménykezű, zsugori nő, a kezében van a fél város, Dolly néni pedig épp az ellentéte: szelíd, természetszerető, kedves. A bajok akkor kezdődnek, amikor egy idegen megpróbálja rávenni Dolly nénit, adja el neki az évek alatt tökéletesített gyógyfőzetét.

Bomba robban az egyik legrangosabb New York-i múzeumban. Kevesen élik túl a merényletet: egy 13 éves srác édesanyja meghal, ő azonban kijut a romok alól – és magával visz egy 17. századi németalföldi festményt. A félig elárvult fiú attól kezdve mindenhova magával viszi a képet: egy ideig részeges apjával tart Las Vegasba, azután jómódú nevelőszülőkhöz kerül, később műtárgyakat hamisít, zsarolásba keveredik és egy nemzetközi műtárgycsempész banda is üldözőbe veszi… De bárhová vetődik, jó és rossz emberek között, saját jó és rossz tettei nyomán mindig vele marad Az aranypinty… és befolyásolja az életét.