Egy felsőtízezerbeli partin a következő emberek vegyülnek el a tömegben: egy arab emírségbeli gyönyörű hercegnő, aki a földkerekség legértékesebb gyémántjának, a "rózsaszínű párducnak" a tulajdonosa; Charles, aki életművész, amolyan Don Juan, csak ügyesebb nála: nem hágcsókon mászik fel a nőkhöz, nem párbajozik, hanem Ferrarin érkezik, minden női lakosztályhoz kulcsa van, s teszi mindezt a legszélesebb nyilvánosság tudtával; valamint Clouseau felügyelő, akinek szakmai hozzáértéséről az a vélemény alakult ki egyik felettesében még, a törvény balkezében, hogy "adjon nekem valaki tíz olyan embert, mint Clouseau, és én lerombolom a világot". Csoda, ha ezek után eltűnik a hercegnő gyémántja?

Dr. Ben McKenna, felesége, Jo és fiúk, Hank afrikai körutazáson vesznek részt, amikor egy buszon megismerkednek egy titokzatos utassal, akit másnap egy marokkói piacon megölnek. De mielőtt meghalna, Benre bízza titkát, azt, hogy Londonban egy rendkívül fontos személy elleni merényletre készülnek. A gyilkosok, hogy megvásárolják Ben hallgatását, elrabolják a kisfiát. A házaspár Londonba utazik, hogy a rendőrséget kizárva, maguk vegyék kezükbe kisfiúk sorsát.

A sikeres New York-i üzletember minden szeptemberben ellátogat az olaszországi villájába, hogy kipihenje fáradalmait, és hogy együtt lehessen a római barátnőjével. Egyszer azonban nagy meglepetés éri, miután bejelentés nélkül megjelenik a házban egy júliusi napon! A távollétében a luxusnyaralójából szálloda lett. Sőt, mi több, a vendégek között egy csapat fiatal amerikai nő van, akik után kitartó férfiak hada kajtat. Hudson kétségbeesetten próbálja újra ellenőrzése alá vonni a dolgokat, melynek során sikerül elveszítenie a nyugalmát, a barátnőjét, sőt az eszét is - egészen addig, amíg elő nem áll saját tervével.

Henry Hobson (Charles Laughton) az özvegy cipő boltos 3 lányával él. Maggie (Brenda De Banzie) a legidősebb lány egy nap hallatlan ötlettel áll apja elé, megházasodik. Feleségül megy, apja egyik cipészéhez Willie Mossop-hoz (John Mills) Az öreg Henry számára ez tűrhetetlen, szerinte Maggie-nek a háznál kéne maradnia, mondván ő már egy vénlány. Maggie amit a fejébe vesz az úgy is lesz, tervét egy férfi sem húzhatja keresztbe sem az apja sem férjjelöltje.

Archie Rice, kisszerű és nagyszerű komédiás életéről szól a film. Archie apja, Billy Rice egykoron a legtehetségesebb, a szó nemes értelmében vett, igazi komédiás volt, a komika műfajának legnagyszerűbb alakja és mestere. Fia Archie, a dalos-táncos ripacs csak árnyéka lehet apjának. Mindenféle show műsorokat talál ki, fürdős szépségversenyt konferál, egy egészen új műsorra készül, hogy megnyerje a szépségverseny ambíciózus, amatőrszínházas, s nem utolsósorban gazdag szépségkirálynőjét, Tinát. Felesége otthona romokban, felnőtt lánya festészetet tanít, egyik fia zongorázik, másik bevonul a brit hadseregbe, s háborúba megy. Archie szeretője, Tina egy gazdag pék elkényeztetett leánykája, aki úgy megbolondítja, hogy feleségül akarja venni, no persze nem minden érdek nélkül. A leendő pénzeszsák anyós-após támogatná ugyanis Archie új show-ját...

Forestert, a repülőtisztet pár napos házasság után egy bombarobbanás megfosztja feleségétől. Burmába, a Bibor sivatagba kerül, a japán lerohanás idején. Megszállónak érzi magát, a halált keresi. Először egy burmai nő iránti szerelme rázza föl, majd egy kollegája szerencsétlen lezuhanása adja vissza életösztönét, végül saját repülőszerencsétlensége nyújt igazi lehetőséget arra, hogy megtalálja nyugalmát, a benne szunnyadó embert, mikor már szinte csupasz élőlényként cipeli végig a sivatagon sebesült társát. Ösztönné vált mozgatóereje csak a menekülés és a mentés.

Annak a története, hogy a britek hogyan támadtak meg német gátakat a II. Világháborúban egy leleményes technikát használva, ami lehetővé tette, hogy a bombák ott essenek le, ahol leghatásosabbak lesznek.