A 48 óra folytatásában Jacknek 48 órája van rá, hogy tisztázza a nevét a gyilkosság vádja alól, mivel hiába volt önvédelem, amikor megölt egy bűnözőt, a helyszínről szőrén-szálán eltűnt a gonosztevő fegyvere, így nyomozónk nagy bajban van. Cates ismét régi barátja, Reggie segítségét akarja kérni az ügyben, aki immár nem börtönbüntetését töltő elítélt, hanem frissen szabadult volt rab – és esze ágában sincs segíteni a rendőrnek. Csak akkor változtat az álláspontján, amikor megtámadják a buszt, ami elszállítja a sittről, és kiderül, hogy a maffia vérdíjat tűzött ki a fejére...

A Harvard egyik antropológusát Haitiba küldik, hogy szerezze meg azt a különös port, melyrõl úgy tartják, hogy képes visszahozni az embert a halálból. Miközben a csodaszer után kutat, a cinikus tudós belép a ritkán látható, sétáló zombik, a véres rítusok és õsi átkok birodalmába.

June Roades minden éjjel ugyanazt a rémálmot látja: egy kisfiú jön hozzá, hogy megmutassa a sebeit, ám mire a kötszert hozva visszatér, a fiú valami megmagyarázhatatlan szörnyűséggé változik. June szerencsére nem marad egyedül éjszakai gondjaival, ugyanis poros kis falujában meglátogatja orvostanhallgató lánya, Grace . Grace azonban nem sokat segíthet anyjának, ugyanis nemsokára a településen lakók számára sosem látott, valódi rémálom veszi kezdetét. Egyik napról a másikra a faluban élő összes gyerek belázasodik, majd mindannyian zavartan kezdenek viselkedni, hogy aztán egy rejtélyes, a helyi kukoricaföldekről származó gonosz erő hatására magát a poklot szabadítsák rá lakhelyükre.Hihetetlen agresszívvá válnak, korábban megölt gyerekek neveit veszik fel és saját vezetőjük, Josiah irányításával a felnőttek legyilkolásába kezdenek. Grace teljesen tanácstalanul áll a borzalmas "kór" előtt, ám már nem sok ideje marad megoldást találni: a gonosz ugyanis már az családjába is betör.

Rachel és kisfia, Samuel az amish szekta tagjai rokonlátogatásra indulnak. Az egyszerű, puritán életmódhoz szokott kisfiút elkápráztatja a philadelphiai pályaudvar megannyi csodája. Ám másnak is szemtanúja lesz: a mosdóban a szeme előtt gyilkolnak meg egy civil ruhás zsarut. John Book, a nyomozást végző detektív rájön, hogy a testület tagjai között kell keresni a gyilkosokat, akik megpróbálják őt is eltenni láb alól. A sebesült férfit Rachel elviszi a szekta lakhelyére. Book előtt fokozatosan föltárul a vallási közösség zárt, különös világa. Ám a gyilkosok ide is követik őket.

Ivan Danko százados a moszkvai drogmaffiát készül leleplezni. A bűnözők vezérének, Viktor Rostának öccsét egy akció során megöli a szovjet rendőr. Viktornak viszont sikerül elszöknie Chicagóba. Danko pedig vadászkopó módjára üldözi őt, mivel az ő társát a razzia során az orosz maffiózó ölte meg. Amerikában azonban már mások a szabályok. Ezt leginkább a nagyszájú amerikai zsaru, Ridzik felügyelő érezteti vele, akit kényszerből társául adtak a nyomozáshoz.

Van, aki képtelen lemondani a győzelemről. Billy Beane (Brad Pitt) fiatal korában azt hitte, a baseball szupersztárja lesz, ám a pályán nem tudott felnőni az elvárásokhoz. Nem fordult el a sporttól, most az oaklandi csapatot vezeti - ám kevés pénzből gazdálkodik, és a tehetséges játékosait mind elszipkázzák a többet ajánló, nagyobb egyesületek. Még szerencse, hogy nem a pályán dől el minden. Billy összeismerkedik egy fiatal matematikussal (Jonah Hill), akinek van egy vad elmélete: hatalmas adatbázisa és néhány statisztikai program segítségével meg tudja jósolni, kik azok a játékosok, akik nem kellenek senkinek, olcsók, mégis sikert hozhatnak. A furcsa páros belevág a kockázatos kalandba. Olyanokat szerződtetnek, akikről mindenki lemondott, akik már maguk sem hisznek a győzelemben. A közönség nevet, a csapat vezetői lázadnak, a játékosok nem hiszik el, hogy mi történik velük. Valami azonban megváltozik a pályán, és az már baseball történelem.

Igaz történet egy korrupt georgia-i földbirtokosról, aki királyként viselkedett a földjén az 1940-es években. Uralta a mezőgazdaságot, az üzleteket és az illegális whisky kereskedelmet. Amikor a szomszédos megyében gyilkosságot követ el, a bátor seriff megesküszik, hogy bíróság elé vezeti.

Rosa Parks asszony (Iris Little Thomas) történelmet írt, amikor 1955-ben az Alabama állambeli Montgomeryben nem volt hajlandó átadni helyét a buszon egy fehér férfinek. Parks asszonyt letartóztatták. Egy napra pedig a feketék bojkottálták a busztársaság járatait. Abból a napból végül 381 nap kerekedett: ez lett a rasszizmus elleni mozgalom nyitánya. Martin Luther King Jr. (Jeffrey Wright) ifjú baptista lelkészként tüzes szónoklataival akkoriban érett egyértelműen spirituális vezetővé. Martin Luther King életében ettől kezdve a félelem mindennapossá vált, mégsem bénította meg cselekvőképességét. Emlékezetes film a modern Amerika hajnaláról.

1932. New York: Rayford Gibson kisstílű tolvaj éppen most szabadult. Első útja Spanky illegális bárjába vezet, ahol hamar kiszemeli magának az est első ellopnivaló pénztárcájának tulajdonosát. Így vissza tudná fizetni rögtön régi tartozását a bártulajdonosnak. Claude Banks, az áldozat viszont jövő héten kezdene egy bankban dolgozni, végre rendeződnének dolgai. Rayford későn látja meg, hogy Claude pénztárcája szinte üres, Claude viszont nem tudta kifizetni a számlát: ezért Spanky emberei elkapják őket. Meghagyja életüket, ha elvállalnak neki egy munkát. Szeszcsempésznek állnak a Mississippi mentén, de nincs szerencséjük, hamar elkapják őket. Hatvan év börtönre ítélik mindkettejüket. A macska-kutya párosnak elég sok ideje maradt arra, hogy végiggondolják, kit is lehet okolni a történtekért.

Sam Spade, Philip Marlowe, Joe Boone. Az ember sosem feledi el a nagy detektíveket. Joe Boone? Hát, ő csak szeretne nagy lenni. De egyelőre inkább defektes, mint detektív. A magánnyomozók patinás világa új megvilágítást kap ebben a cseles és nagyon vicces ál-dokumentumfilmben. Miguel Ferrer játssza Boone-t, a szerencsétlen privát kopót, aki a Los Angeles-i alvilágot rója, miközben két ifjú dokumentumfilmes, A.J. (John Livingston) és Wilton (a rapsztár Mos Def) követik őt kamerájukkal. Mivel kétségbeesetten próbál a számlás előtt járni egy lépéssel, Boone beszervezi A.J.-t és Wilton-t, hogy segítsenek az ügyekben. Most A.J. és Wilton a filmkészítés világából átlépnek egy valóságos és rejtélyes krimibe.

Egy repülőtéri alkalmazott Rio de Janeiróba készül a barátnőjével, de megnyeri egy telefonos játék főnyereményét, és rábínak egy pénzzel teli táskát. A pénzt sajnos a maffiától lopták.

Súlyos robbanások rázzák meg Washington belvárosának utcáit, a célpontok az amerikai szenátus tagjai közül kerülnek ki. A gyújtószerkezet lenyomozhatatlan, a helyszíneken csupán deformálódott testrészek maradnak. Ráadásul Danny O'Neill (Pierce Brosnan), az FBI legjobb tűzszerésze saját gondolataival van elfoglalva. Az egész város azt beszéli, hogy felesége, Frank Traveres (Ron Silver) szenátor szeretője, és már nemcsak kollégái és a rendőrök, hanem a terroristák is ezen röhögnek.

Egy pszichopata gyilkos sztriptíztáncosnőkre vadászik Manhattan-ben. A bárok tulajdonosai így összefognak és egy magánnyomozó párost bérelnek fel az ügy megoldására, mielőtt az őrült újra lecsapna.

Texas kopár, sivatagos tájain Jimmy Westet megalázza, elnyomja és bántalmazza erőszakos és brutális apja, Ray, pattanásig feszítve a húrt. A szörnyű titkot palástoló vietnami háborús veterán, Ray, terrorizálja szépséges feleségét, Kate-et és fiát, Jimmy-t, saját kedvtelésére perverz és megalázó cselekedetekre kényszerítve őket. Mivel Jimmy retteg két öccséért, nem lát kiutat a helyzetből, míg fel nem bukkan egy titokzatos nő, akinek hajdanán Ray tette tönkre az életét. Amikor eljut Westék lepusztult lakókocsijához, végre fény derül az igazságra.

A pszichiátriai klinika harmadik emeletén tartják elzárva a legveszélyesebb pacienseket, a négy őrültnek esélye sincs kijutni, hacsak nincs... áramszünet. A kiszabadult gyilkosok (igen, áramszünet) a klinikára újonnan érkezett doktort és annak helyes kis családját pécézték ki maguknak...

Henry Brubaker rabruhában megy a wakefieldi börtönbe, ahova igazgatónak nevezték ki, mert először a rabok szemszögéből szeretné megítélni a viszonyokat. De kilétét hamarabb fel kell fedni, mint gondolná, mert csak így mentheti meg egyik fogolytársa életét... Megtörtént eseményt dolgoz fel a film. Thomas Murton, aki egykor kriminológiát tanított, 1971-ben sikertelenül próbálkozott egy arkansasi börtönben megreformálni a tarthatatlan viszonyokat. A forgatásnal maga Morton is ott bábáskodott, és az elkészült munkát minden borzalmával és sokkoló képsorával együtt meglehetősen valósághűnek találta.